A mesterséges intelligencia etikai dilemmái
Bármelyik újságot, magazint vagy folyóiratot is olvasod, nagy valószínűséggel találsz egy cikket a mesterséges intelligenciáról (MI), amelyben általában azt kárhoztatják, hogy a „robotok átveszik az uralmat”, és hogy ez a titokzatos technológia az atombomba feltalálása óta a legnagyobb veszélyt jelenti az emberiségre.
Sőt a héten az EU törvényjavaslatától volt hangos a sajtó, amelyben a világon először kívánja a technológia ezen aspektusát szabályozni.
Eközben a mesterséges intelligencia alkalmazásokat fejlesztő cégek hiperlativuszokban nyilatkoznak újításaikról, elmagyarázva, hogy az hogyan fogja megváltoztatni az emberek életét, miközben a marketing túlzások ködébe burkolva elfedik a valós értéket.
Aztán ott van maga a technológia – a matematika, az adatok és a számítógépek tudománya -, amely a fejlesztők világán kívül a laikusok számára sátánizmusnak tűnik.
Nem csoda, hogy a cégvezetők összezavarodtak azzal kapcsolatban, hogy mit tehet az MI az üzletükért. Mi is pontosan az MI? Mire képes? Milyen előnyökkel jár a vállalkozások számára? Hol kezdjék el? Ezek mind olyan jogos kérdések, amelyekre mindeddig nem kaptunk választ.
A tágabb értelemben vett mesterséges intelligencia alapvető hatással lesz az üzleti életre. Ez kétségtelen. Meg fogja változtatni a döntéshozatalt, teljesen új üzleti modellek létrehozását teszi lehetővé, és olyan dolgokat tesz elérhetővé, amelyeket korábban soha nem gondoltunk volna lehetségesnek.
A mesterséges intelligenciát már ma is használják a vállalkozások, hogy kiegészítsék, javítsák vagy akár megváltoztassák a működésüket. A felvilágosultabb cégvezetők már most is azon dolgoznak, hogy a mesterséges intelligencia hogyan teremthet hozzáadott értéket a vállalkozásuk számára, igyekeznek megérteni a technológia különböző típusait, és kidolgozzák, hogyan lehet csökkenteni a vele elkerülhetetlenül járó kockázatokat.
E törekvések közül sokat elrejtenek vagy titokban tartanak, vagy azért, mert nem akarják, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása termékeikben vagy szolgáltatásaikban széles körben ismert legyen, vagy csak nem akarják felfedni az általa biztosított versenyelőnyt.
A mesterséges intelligenciával megbarátkozni kívánó vezetők számára állandó kihívást jelent, hogy hol találják meg az összes releváns információt anélkül, hogy fantáziadús cikkekhez folyamodnának, hallgatnák a gyártók túlzásait, vagy megpróbálnák megérteni az algoritmusokat.
A mesterséges intelligencia egyértelműen a „tudatos ismeretlenek” közé tartozik – tudjuk, hogy nem tudunk eleget. Az emberek általában fogyasztóként tapasztalják meg a mesterséges intelligenciát. Minden okostelefon rendelkezik hozzáféréssel a kifinomult mesterséges intelligenciához, legyen az Siri, Cortana vagy a Google asszisztense. Otthonainkban az Amazon Alexa és a Google Home révén már szintén jelen van a mesterséges intelligencia. Mindezek állítólag megkönnyítik az életünk megszervezését, és általában elég jó munkát végeznek. A legtöbbjük arra a képességre támaszkodik, hogy a beszédet szavakká alakítsa, és ezeket a szavakat megtöltse jelentéssel.
Hol tartunk most?
A mesterséges intelligencia:
- percek alatt képes jogi szerződések ezreit elolvasni és minden hasznos információt kivonni belőlük
- nagyobb pontossággal képes azonosítani a rákos daganatokat, mint a radiológusok
- képes a csalárd hitelkártya-használatot felismerni, mielőtt az megtörténne
- képes autókat vezetni sofőrök nélkül
- képes az adatközpontokat az embernél is hatékonyabban üzemeltetni
- képes megjósolni, hogy az ügyfelek (és az alkalmazottak) mikor hagynak el minket
- képes tanulni és fejlődni a saját tapasztalatai alapján.
Amíg azonban a cégvezetők nem értik meg, hogy mi az MI, egyszerű és elégséges kifejezésekkel, és hogyan segítheti a vállalkozásukat, addig soha nem fogja elérni teljes potenciálját.
Az etika azonban nagyon fontos kérdés!
Bár a mesterséges intelligencia megváltoztatja a vállalkozások működését, aggodalmak merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy miként befolyásolhatja az életünket. Ez nem csak tudományos vagy társadalmi aggodalom, hanem a vállalatok számára reputációs kockázatot jelent. Egyetlen cég sem akarja, hogy adat- vagy MI etikai botrányokba keveredjen.
Melyek a mesterséges intelligencia etikai dilemmái?
Automatizált döntések
Az MI algoritmusok ugyanúgy lehetnek elfogultak, mint az emberek, mivel azokat is emberek generálják. Ezek az elfogultságok megakadályozzák, hogy az MI-rendszerek tisztességes döntéseket hozzanak. Az MI-rendszerekben két ok miatt találkozunk elfogultságokkal:
- A fejlesztők így programozzák, anélkül, hogy egyáltalán észrevennék.
- Az MI-algoritmusok betanítására szolgáló történeti adatok nem feltétlenül elegendőek ahhoz, hogy a teljes populációt reprezentálják.
Az elfogult AI-algoritmusok a kisebbségi csoportok hátrányos megkülönböztetéséhez vezethetnek. Az Amazon például egy év használat után leállította az MI munkaerő toborzó eszközét, mert a fejlesztői azt állítottak, hogy az hátrányosan érintette a nőket. Az MI eszköz által kiválasztott jelöltek mintegy 60%-a férfi volt, ami az Amazon korábbi toborzási adatainak mintázataiból adódott.
Autonóm dolgok
Az autonóm dolgok (Autonomous Things, AuT) olyan eszközök és gépek, amelyek emberi beavatkozás nélkül, autonóm módon, meghatározott feladatokat látnak el. Ezen gépek közé tartoznak az önvezető autók, a drónok és a robotok.
Önvezető autók
Az autonóm járművek piacának értéke 2019-ben 54 milliárd dollár volt, és az előrejelzések szerint 2026-ra eléri az 557 milliárd dollárt. Az autonóm járművek eseteben azonban megkérdőjelezhető a járművek felelőssége és elszámoltathatósága.
Például 2018-ban az Uber önvezető autója elütött egy gyalogost, aki később a kórházban meghalt. A balesetet az első önvezető autóval kapcsolatos halálesetként jegyezték fel. Az arizonai rendőrség és az amerikai Nemzeti Közlekedésbiztonsági Hivatal (NTSB) vizsgálata után az ügyészek úgy döntöttek, hogy a vállalat nem tartozik büntetőjogi felelősséggel a gyalogos haláláért. Ennek oka, hogy a biztonsági sofőr figyelmét elterelte a mobiltelefonja, a rendőrségi jelentések pedig „teljesen elkerülhetőnek” bélyegzik a balesetet.
Halálos autonóm fegyverek (LAW-Lethal Autonomous Weapons)
A LAW-k a mesterséges intelligencia fegyverkezési versenyének elemei. Önállóan azonosítják és támadják a célpontokat a programozott korlátozások és leírások alapján. Természetesen folyamatos viták folynak a fegyveres mesterséges intelligencia katonai alkalmazásának etikájáról, 2018-ban az ENSZ is összeült, hogy megvitassa a kérdést. A Campaign to Stop Killer Robots nevű közösség pedig levélben figyelmeztetett a mesterséges intelligencia fegyverkezési versenyének veszélyére. A levelet olyan neves arcok is aláírták, mint Stephen Hawking, Elon Musk, Steve Wozniak, Noam Chomsky, Jaan Tallinn és Demis Hassabis.
Az automatizálás miatti munkanélküliség
Jelenleg ez a legnagyobb félelem a mesterséges intelligenciával szemben. A CNBC felmérése szerint az amerikaiak 27%-a úgy véli, hogy az MI öt éven belül megszünteti a munkahelyét. Ez az arány 37% a 18-24 év közöttiek körében.
Az Mckinsey becslései szerint az intelligens ügynökök és robotok 2030-ra akár a világ jelenlegi emberi munkaerő 30%-át is kiválthatják. A különböző átvételi forgatókönyvektől függően az automatizálás 400 és 800 millió munkahelyet fog kiszorítani, ami akár 375 millió embernek is szükségessé teszi, hogy teljesen más munkakört válasszon.
Arról azonban egyelőre nincs adat, hogy hányan kezdték meg átképzésüket vagy tanulmányaikat a fentiek elkerülése érdekében, illetve az egyes országok, hogyan alakítják oktatáspolitikájukat a fentiek tükrében.
A mesterséges intelligenciával való visszaélések
A magánéletet korlátozó megfigyelési gyakorlatok
„A Nagy Testvér figyel téged.” Azt hiszem mindenki ismeri az idézetet George Orwell 1984 című társadalmi sci-fi regényéből. Bár sci-fiként íródott, valósággá vált (?), mivel a kormányok tömeges megfigyelésre alkalmazzák a mesterséges intelligenciát. Az arcfelismerő technológia bevezetése a megfigyelőrendszerekbe aggályos a magánélethez fűződő jogokkal kapcsolatban.
Az AI Global Surveillance (AIGS) Index szerint 176 ország alkalmaz mesterséges intelligencia alapú megfigyelőrendszereket, és a liberális demokráciák a mesterséges intelligencia alapú megfigyelés fő felhasználói. Ugyanez a tanulmány azt mutatja, hogy a fejlett demokráciák 51%-a alkalmaz mesterséges intelligencia alapú megfigyelőrendszereket, szemben a zárt autokratikus államok 37%-ával. Ez azonban valószínűleg a 2 országcsoport közötti jóléti különbségnek köszönhető.
Etikai szempontból a fontos kérdés az, hogy a kormányok visszaélnek-e a technológiával, vagy jogszerűen használják.
Az emberi ítélőképesség manipulálása
A mesterséges intelligenciával támogatott analitika használható betekintést nyújthat az emberi viselkedésbe, azonban az analitikával való visszaélés az emberi döntések manipulálására etikailag helytelen. Az analitikával való visszaélésre a legismertebb példa a Facebook és a Cambridge Analytica adatbotránya.
A Cambridge Analytica politikai kampányoknak adta el a Facebookon megszerzett amerikai választók adatait, és ezzel segítséget és elemzési lehetőségeket nyújtott Ted Cruz és Donald Trump 2016-os elnökválasztási kampányához. Az adatvédelmi incidensről szóló információk 2018-ban kerültek nyilvánosságra, és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság 5 milliárd dolláros bírságot szabott ki a Facebookra az adatvédelem megsértése miatt.
A deepfake elterjedése
A deepfake-ek szintetikusan előállított képek vagy videók, amelyeken egy médiában szereplő személyt valaki más képmásával helyettesítenek.
Bár a deepfake-ek mintegy 96%-a pornográf videó, a négy legnagyobb deepfake pornográf weboldalon több mint 134 millió megtekintés van. A deepfake-ekkel kapcsolatos valódi veszélyt és etikai aggályokat a társadalom számára az jelenti, hogy hogyan lehet felhasználni a politikai vezetők beszédeinek meghamisítására.
A hamis narratíva létrehozása a deepfake-ek segítségével árthat az emberek médiába vetett bizalmának (amely már most is mélyponton van). Ez a bizalmatlanság veszélyes a társadalmakra nézve, tekintve, hogy a tömegmédia még mindig a kormányok első számú eszköze arra, hogy tájékoztassák az embereket a vészhelyzetekről (pl. világjárvány).
Az új világ előttünk áll. Neked vannak dilemmáid?
A Szerzőről
Stier Kata vagyok, jogász, digitális alkotó, blogger. A technológia szerelmese. Három évvel ezelőtt a munkám révén kezdtem el foglalkozni kriptovalutákkal és a blokklánc technológiával. 2020 nyara óta vezetem blogomat kifejezetten nőknek, hogy közelebb hozzam a Negyedik Ipari Forradalom vívmányait. Mesterséges intellingencia, a ‘dolgok internete’, jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák egy hétköznapi negyvenes nő szemével.
View this post on Instagram
Stier Kata és a Blockchainter további elérhetőségei:
Facebook: https://www.facebook.com/blockchainter
Pinterest: https://www.pinterest.com/blockchainter
LinkedIn: https://mt.linkedin.com/in/kata-stier-1702a498