A kriptósok közül a kutya se fizet adót: a fizetési hajlandóság 0,53%
A Divly legújabb kutatása szerint a kriptoeszközök utáni globális adófizetési hajlandóság mindössze 0,53%. A kriptoadózás automatizálási szoftvert fejlesztő cég adatai talán meglepőek lehetnek, de tovább erősítik azt a feltételezést, hogy sok kriptobefektető az állami kontrollal szembeni ellenérzései miatt használ kriptodevizákat.
A bitcoint és a kriptovalutákat világszerte szokás tévesen a bűnözők fizetőeszközeként elkönyvelni, mely hangok leginkább a technológia meg nem értéséből, és az új digitális innovációkkal szembeni félelemből táplálkoznak. Valójában a blokklánc technológiája sokkal nagyobb védelmet nyújt a bűnözéssel szemben, mint például a készpénz, melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy itthon a NAV is elismerte, hogy futtat node-okat különböző népszerűbb blokkláncokon.
Ezek alapján a Divly megállapításai sokféleképpen értelmezhetőek, de kutatásuk szerint a globális kriptoadó fizetési hajlandósági ráta 0,03% és 4,09% között mozog. A jelentés új megközelítést alkalmazott az adófizetési hajlandóság megbecsüléséhez: ahelyett, hogy korlátozott számú válaszadót kérdeztek volna meg, hivatalos kormányzati adatok, keresési mennyiségi adatok és globális kriptotulajdonosi statisztikák kombinációjából határozták meg, hogy az adott országban mekkora az adófizetési hajlandóság a kriptoeszközök tulajdonosai körében.
A legmagasabb arányt Finnországban jegyezték fel, ahol a kriptobefektetők valamivel több mint 4%-a vallotta be kriptodevizáit, míg Ausztrália a második helyen végzett a felhasználók 3,65%-ával. Ausztriában, Németországban, az Egyesült Királyságban és Norvégiában a befektetők 2,43–2,75 százaléka vallotta be kriptovalutáit.
A világ legtöbb kriptodeviza-felhasználójával büszkélkedő Egyesült Államokban a tulajok mindössze 1,62 százaléka fizetett adót, így az USA közvetlenül Kanada alatt helyezkedik el, ahol a befektetők 1,65%-a fizetett. A sort olyan dél- és délkelet-ázsiai országok zárják, mint India, Indonézia, és a Fülöp-szigetek, ahol kis túlzással senki sem adózik a kriptovalutája után.
A kriptodeviza adófizetési hajlandóság ilyen alacsony aránya világszerte valószínűleg több tényezőnek is köszönhető. A Divly szerint a szabályozás, illetve a törvényekkel kapcsolatos felhasználói ismeretek országonként nagyon eltérőek. A vállalat azt is megjegyzi, hogy a Japánban és Németországban kimutatott magasabb arányok a fokozott kormányzati végrehajtás következményei lehetnek. Az adókalkulátorok és egyéb adószolgáltatások elterjedése következtében az adófizetés bevett szokásává vált a felhasználóknak.
A kriptók megadóztatása világszerte komoly fejfájást okoz a szabályozóknak, így többek között az Európai Unió, az Egyesült Királyság, és az Egyesült Államok is dolgozik az adófizetési hajlandóság növelését kikényszerítő szabályozások bevezetésén. Magyarországon a 2021-es adóévtől kezdve viszonylag előnyös és egyszerű szabályozás lépett életbe, ám a Divly kutatása hazánkat sajnos nem vizsgálta, így nincs arról információnk, hogy ez mennyiben lendítette fel az adózási kedvet.