A kripto- és a kvantumtechnológia ütközési pályán miután a Microsoft bejelentette az új chipjét
A Microsoft technológiai óriás bejelentette az új kvantumszámítógépes chipjének, a Majorana 1-nek a debütálását közel 20 évnyi kutatás után.
A Microsoft február 19-én mutatta be első kvantumszámítástechnikai chipjét, és ezzel csatlakozott a többi vállalathoz, amelyek a kriptovalutákra is fenyegetést jelenthető technológiával foglalkoznak. A Majorana 1 félvezetők (semiconductor) és szupravezetők (superconductor) keverékéből épül fel, és a vállalat szerint a három általánosan ismerttől halmazállapottól- szilárd, gáz és folyékony – eltérő anyagot használ. Satya Nadella, a Microsoft elnök-vezérigazgatója szerint ez az áttörés lehetővé teszi, hogy évtizedek helyett évek alatt hozzanak létre kvantumszámítógépet.
A Bloombergnek adott interjújában Jason Zander, a Microsoft ügyvezető alelnöke megjegyezte, hogy az először 1937-ben bemutatott elmélet mostanra érett meg a gyakorlati alkalmazásra. „Közel száz évbe telt, mire bebizonyítottuk. Most már hasznosítani tudjuk”.
A Microsoft eredményeit a Nature tudományos folyóiratban február 19-én tették közzé. A Nature a tudomány és a technológia területén publikál lektorált kutatásokat. Egyes feltételezések szerint az új chip előbb-utóbb olyan területeken mozdíthat elő úttörő eredményeket, mint a kémia és az egészségügy. De az adatközpontok energiaellátására is felhasználható lehet majd.
A kvantumchipek másképp dolgozzák fel az információt, mint a normál számítógépek chipjei, amelyek nullával vagy eggyel kódolt biteket használnak. A kvantumbitek, vagy qubitek, nullát vagy egyest jelentenek, vagy mindkettőnek tűnnek. Ez a rugalmasság lehetővé teszi, hogy a qubitek egyszerre különböző valószínűségeket vegyenek figyelembe, és a hagyományos számítógépeknél sokkal gyorsabban találjanak megoldást a problémákra.
A Microsoft a 2000-es évek elején kezdett el dolgozni a projekten, és a vállalaton belül a legrégebben futó kutatási és fejlesztési projektnek számít.
A kvantumtechnológia, mint amilyen a Majorana 1 chip valóban fenyegetést jelent a kriptográfiára?
A kvantumszámítástechnika általában véve veszélyt jelenthet a kriptográfiára, így áttételesen a kriptovalutákra is. A Google 2024 decemberében jelentette be a Willow kvantumchipjét, ami akkor rögtön elindította az eszmecserét a a kriptokörökben is.
Az egyik fő aggodalom az, hogy egy kellően fejlett kvantumszámítógép képes lenne feltörni bizonyos típusú kriptográfiai megoldásokat. Ez hatással lenne a Bitcoinra és más kriptovalutákra. Például valaki 51%-os támadást hajthatna végre úgy, hogy kvantumszámítógéppel bányászna Bitcoint, vagy kitalálná egy kriptotárca privát kulcsát.
„A kriptográfia története a változások és az új támadások, a gyorsabb számítógépek és a jobb algoritmusok adaptációja.” – nyilatkozta akkor Ethan Heilman Bitcoin-kutató. „Tehát a Bitcoin kriptográfiáján dolgozók számára a nagy kihívás a következő. Hogyan védjük meg az érméket évtizedeken vagy akár évszázadokon keresztül, tekintettel a kriptográfiai biztonság ingoványos természetére?”.”
A kriptórajongók számárac azonban talán van mód arra, hogy megvédjék a tokeneket abban az esetben is, ha kifejlesztik a kvantumszámítógépet. A több aláírást tartalmazó tárca, a kriptók offline tárolásra történő áthelyezése, vagy akár a kvantumszámítógépeknek ellenálló kriptotárcára való áttérés is segíthet.