A koronavírusnak hála Kína a külföldi működőtőke-beruházások királya lett
Kína mára a világ közvetlen külföldi beruházásainak (FDI) „elsődleges célpontjává” vált, megelőzve ezzel legnagyobb ellenfelét, az Egyesült Államokat. A cím elnyeréséhez pedig jelentősen hozzájárult a koronavírus-világjárvány megjelenése, mely által a globális gazdaság keleti irányba mozdult el.
Kínában a reformfolyamatoknak és a nyitási politikának köszönhetően a gazdaság rendkívül magas növekedési ütemet ért el, melyhez fontos külső és belső tényezők is hozzájárultak. 2020-ban pedig amikor a koronavírus megjelenése rengeteg állam számításait húzta keresztbe, Kína szerepe a világgazdaságban egy igazán előkelő helyet foglalhatott el. Míg az Egyesült Államokban 49%-kal csökkent, Kínában 4%-kal nőtt a közvetlen befektetések száma, ennek köszönhetően pedig a külföldi befektetések elsődleges célpontjává vált.
Kína már évek óta szinte mágnesként vonzza a külföldi tőkét, viszont mindezidáig jócskán le volt maradva az Egyesült Államoktól. Míg az USA-ba irányuló külföldi befektetések 2016-ban 472 milliárd dollárt tettek ki, Kínában a külföldi befektetések összege mindössze 134 milliár dollár volt. Mindez pedig annak tudható be, hogy az elmúlt négy évben Donald Trump egykori amerikai elnök adminisztrációja visszatartotta a kínai befektetéseket, mely nem mellesleg jócskán hozzájárult a munkanélküliség növekedéséhez.
Vajon meddig üldögélhet az ázsiai ország a trónon?
A jelenlegi állás azonban nem biztos, hogy hosszútávra szól. Daniel Rosen, a New York-i Rhodium Group független kutatóvállalat alapító partnere elmondta, hogy mivel „Kínával ellentétben, az Egyesült Államok piacgazdasága nyitott, így ebben a helyzetben természetes, hogy a külföldi befektetések meredeken csökkenek. Aggodalomra azonban addig semmi ok, míg az USA továbbra is ragaszkodik a nyílt piaci versenyrendszeréhez.” Mivel pedig a szabad verseny a nyitott piacgazdaság egyik olyan fontos eleme, mely ösztönzően hat a gazdasági teljesítményre, így meglehet, hogy az USA újra előre fog törni.
Ezzel szemben James Zhan, az Unctad befektetési igazgatója egyelőre nem lát kiutat a közeljövőre nézve az olyan államok számára, ahol az FDI folyamatos zuhanást mutat:
„A befektetők valószínűleg óvatosabbak lesznek a gazdasági döntéseik meghozatalakor, így az FDI helyreállításához vezető út elég göröngyös lesz” – nyilatkozta.
Joseph Joyce, a Wellesley Egyetem közgazdaságtan professzora szerint „a vállalatok átértékelik a globális ellátási láncokkal, a külföldi piacokkal, valamint a saját technológiájukkal kapcsolatos politikájukat. A világjárvány pedig arra készteti ezen vállalatokat, hogy jól gondolják át, melyik oldalon állnak.”
Kína gazdaságára meglehetősen pozitívan hatott a koronavírus
Kelet-Ázsia helyzete 2020-ban rendkívül virágzó volt, hiszen a külföldi befektetések mintegy harmadának adott otthont, mellyel újabb rekordot állított fel. Ezzel szemben az USA mellett a világ több országa is a működőtőke-beruházások hatalmas zuhanását tapasztalták. Európában 71 százalékkal, Németországban pedig 61 százalékkal csökkent az FDI. A fejlődő országok körében csak 12 százalékos volt a visszaesés.
Míg néhány szakértő úgy gondolta, hogy Kína is hasonló visszaesést fog tapasztalni, mint a világ többi állama, a jóslat nem vált be, hiszen áprilisban ismét fellendült a kínai piac. A folyamatos sikerek pedig annak tudhatók be, hogy Kína gyorsan észhez kapott, és szigorú intézkedésekkel el tudta kerülni azt, hogy a koronavírus a földbe döngölje a gazdaságát.
2020 elején Kína azonnal a külföldi befektetők bizalmába akart férkőzni. Erről még az elmúlt év márciusában nyilatkozott Li Keqiang, Kína miniszterelnöke, amikor az ország kabinetjét a célzott politika végrehajtására intette „a külkereskedelem és a külföldi befektetések visszaesésének megállítása érdekében.”
Számos vállalat egyszerűen képtelen volt függetlenedni Kínától, így a kínai piacra való támaszkodás sok vállalatot Kínában tartott:
„Bár a vállalatoknak valóban csökkenteniük kell az ellátási láncokra való túlzott támaszkodást, elmondásuk szerint a legnagyobb kockázatot mégis a kínai piac elvesztése jelentené” – nyilatkozta Ding Ke tokiói kutató.