A kínai atomerőmű baleset után „öngyilkos” lett az atomtudós
Június 14-én a Hongkong közelében lévő kínai Tajsan atomerőműben az egyik reaktor primer hűtőkörében a szokásosnál magasabb sugárzási szintet mértek, a radioaktivitási szint viszont még így is a biztonságos határértéken belül maradt, legalábbis a helyi hatóságok szerint. Úgy tűnt azonban, hogy a „közvetlen radioaktív veszély” elkerülhetetlen.
Radioaktív gázok szabadultak fel, de az amerikai tisztviselők azt mondták, hogy az atomerőműben kialakult helyzet „nem jelentett súlyos biztonsági veszélyt az erőműben dolgozókra vagy a kínai lakosságra”. Három nappal később azonban Zhang Zhijian, Kína egyik legelismertebb atomtudósa és a Harbini Mérnöki Egyetem alelnöke az incidens után állítólag öngyilkosságot követett el.
A South China Morning Post (SCMP) szerint a Heilongjiang fővárosának rendőrsége kizárta az emberölést.
„A Harbini Mérnöki Egyetem mély fájdalommal jelenti be, hogy Zhang Zhijian professzor sajnálatos módon leesett egy épületről és 2021. június 17-én 9 óra 34 perckor meghalt” – írta közleményében az egyetem hivatalos fiókja a Weibón.
Zhang a Harbini Mérnöki Egyetem Nukleáris Tudomány és Technológia Főiskolájának professzora volt, és a Kínai Nukleáris Társaság alelnöke.
A Kína északi Heilongjiang tartományában található Harbini Műszaki Egyetem egyike annak a két kínai egyetemnek, amely szoros kapcsolatot ápol a Népi Felszabadító Hadsereggel. Az oktatási intézmény minden mozzanatát nyomon követi a Kínai Kommunista Párt. Ezután elég elgondoltató és furcsa a professzor állítólagos öngyilkossága.
Többen arra következtetnek, hogy Zhijian halála és az erőműben történt szivárgás között kapcsolat van.
De miért ölhette meg magát Zhang Zhijian?
Az egyetem csak annyit írt a szakember halálával kapcsolatban, hogy leesett az épületről és elhunyt. A rendőrség azonnal kizárta a gyilkosságot. Dehogy miért akart öngyilkos lenni, és miért zárták ki az idegenkezűséget, arra senki sem adott választ. Sőt a hatóságok pillanatok alatt lezárták a nyomozásnak nem nevezhető bohózatot.
A Tajsan Atomerőmű kínai tulajdonosa, a China Guangdong Nuclear Power Group már 2005-ben együttműködési megállapodást kötött a Harbini Mérnöki Egyetemmel. A megállapodás értelmében a Harbin Mérnöki Egyetem egyrészt több tehetséget képezne ki a China Guangdong Nuclear Power Group számára az atomenergia területén, másrészt pedig együttesen végeznének kutatásokat.
Azt mondták, hogy az együttműködés az ipar és a felsőoktatás összekapcsolásával elősegítené a tudományos kutatási eredmények javítását.
Néhány hónappal a megállapodás aláírása után, 2005 decemberében a Harbini Mérnöki Egyetem létrehozta a Nukleáris Tudomány és Technológia Főiskoláját, amelynek Zhang Zhijian lett a vezetője.
Két évvel később, 2007-ben Kína és Franciaország megállapodást írt alá a Tajsan atomerőmű közös építéséről.
A Tajsan atomerőmű 1. és 2. blokkjának építése 2009-ben kezdődött, az 1. blokk pedig 2018. december 13-án kezdte meg a működését. Zhang Zhijian tíz évig, 2005 és 2015 között a Nukleáris Tudomány és Technológia Főiskola vezetője volt. Ez egybeesett a Tajsan atomerőmű tervezési és építési időszakával.
Ez alatt az idő alatt Zhang Zhijian nagy valószínűséggel komoly kapcsolatokat alakított ki a China Guangdong Nuclear Power Groupban és talán más, atomenergiával foglalkozó vállalatokkal, intézményekkel és tisztviselőkkel.
Zhou Xiaohui kínai kommentátor azt mondta az üggyel összefüggésben, hogy erős a gyanúja, hogy Zhang Zhijian öngyilkosságának köze van a Tajsan atomerőmű szivárgásához, mivel közvetlenül azután vetett véget életének, hogy a Kínai Kommunista Párt nyilvánosan is kénytelen volt reagálni a szivárgásra.
Zhou Xiaohui szerint Zhang Zhijian-t talán kihallgatták a hatóságok, és előfordulhat, hogy komoly nyomást gyakoroltak rá, vagy talán túlságosan megijedt az incidens miatt, esetleg attól félt, hogy őt fogják felelősségre vonni. Az is elképzelhető, hogy a halálával a párt valami fontos információt akart elfedni.
Az elismert szakember halála mindenképp gyanús. Bár a kommunista rezsimekben ez abszolút normális. Elég csak Oroszországra gondolni, ahol híres professzorok potyognak rendszeresen magas épületek ablakaiból…