A jövő városai – ahol a magánélet már semmit nem jelent
Lehetséges egy olyan fenntartható, internet alapú várost létrehozni, ahol a társadalom alapvető jogai nem sérülnek?
Az „okos város” (smart city) kifejezés, bármennyire is futurisztikusan és utópisztikus hangzik valójában már a napjainkban is létezik. A világ nagy metropoliszai, Szingapúr, Szöul, Amszterdam, Oslo és Tokió mind jó úton haladnak ahhoz, hogy valóban okos várossá váljanak.
De mitől lesz egy város „okos”?
Ez a kifejezés továbbra is elég absztrakt fogalomnak számít, sokszor, sokféleképpen szokták jellemezni. Közös azonban bennük hogy az összekapcsolt városi szolgáltatások révén folyamatos az adatgyűjtés annak érdekében, hogy fejlesszék a működést. Más szóval egy okos városban az internet és helyi hálózatok segítségével a különböző eszközök folyamatos kapcsolatban vannak egymással. Ennek eredménye pedig a valós időben elérhető infrastrukturális adatfelhő, ami költséget tud csökkenteni, hatékonyságot növel és segíti a kommunikációt.
Ez mind szép és jó, egészen addig amíg egy kicsit a színfalak mögé nem nézünk.
Ha egy kicsit jobban belegondolunk, az, hogy ennyi adat áll rendelkezésre valahol az egy idő után sok fejfájást okozhat. Az állampolgárok ugyanis így folyamatosan megfigyelés alatt állnak. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy ha az összegyűjtött adat esetleg egy nem demokratikus kormányzat kezébe kerül. Például Kínában az egyének „megbízhatóságát” követik nyomon a nap 24 órájában, amiben már nem csak olyan adatokat gyűjtenek, hogy ki hol parkol az autójával. Hanem, például, hogy ki mennyire „jó” állampolgár, mennyire hű az államhoz. Ez a besorolás pedig komoly következménnyel is jár: gyorsabban lehet egészségügyi szolgáltatásokhoz jutni, iskolába íratni a gyereket vagy akár jó munkahelyet kapni.
Egy ponton áll vagy bukik a projekt sikeressége
A jövő városainak sikeressége egy fontos ponton múlik. Amikor a felhasználók hozzáférnek a szolgáltatásokhoz és az eszközökhöz, a felhasználók adatai az IT céghez kerül, ami az adatok feldolgozása során dönti el, hogy az adott szolgáltatást igénye lehet-e venni. Bár mindenképpen szükséges a hozzáférés jogosultságát vizsgálni, jelenleg ez a folyamatosan meglehetősen tisztességtelen a felhasználók privát szférájára nézve. Minden alkalommal, amikor valaki adatot gyűjt, felmerül a lehetőség, hogy a szükségesnél valójában több adathoz jut és sok esetben nem restek felhasználni az érzékeny adatokat az extra profit érdekében.
A blokklánc technológia adhatja a megoldást
Szerencsére rendelkezésre áll ma már egy olyan technológia, ahol egy adott tranzakció legfontosabb adatai egy központi fél kezelése nélkül jól és biztonságosan kezelhetőek. A blokklánc technológia segítségével úgy lehet az okos eszközökre (telefon, autó, parkoló órák, zárak, autómaták, stb.) visszaigazolást küldeni, hogy csak annyi adatot közöl a rendszer, amennyire az adott helyzetben valóban szükség van.
Egy okos város blokklánc alapon működve lehetőséget ad arra, hogy az emberek privát szférája megmaradjon. A Polkadot hálózata például gond nélkül le tud kezelni több ezer tranzakciót másodpercenként, miközben több blokklánc között is átjárhatóságot biztosít.
A jövő városainak tehát nem feltétlenül kell a negatív mellékhatásokkal is bírniuk, azonban ezt a döntéshozóknak is be kell látniuk. A megoldás adott, csak használni kell.