Rizshiány van Japánban, a kormány mégis nyolcszorosára növelné az exportot, hogy van ez?
Japán ambiciózus célul tűzte ki, hogy 2030-ra közel nyolcszorosára növeli rizsexportját, annak ellenére, hogy jelenleg hiány van az alapélelmiszerből. Masakazu Kawaguchi, a mezőgazdasági minisztérium rizskereskedelemért felelős tisztviselője szerint az ország 2030-ra 350 000 tonnára tervezi növelni a rizsexportot a 2024-es mintegy 45 000 tonnáról.
A mezőgazdasági minisztérium ezen javaslata egyfajta védekezés egy újabb belföldi hiány fellépése ellen. Jelenleg az exportra termesztett rizs mennyisége kevesebb mint 1 százaléka a teljes rizstermelésnek. Ha elérik a 350 000 tonnás célt, az arány körülbelül 5 százalékra nő.
Hozzá kell tennünk, hogy 2024 nem egy átlagos év volt a rizstermelés szempontjából – Japán jelentős kihívásokkal szembesült. A 2023 nyarán tapasztalt magas hőmérséklet és a meleg okozta szárazságok miatt a rizshozamok csökkentek, és a gabona minősége is romlott, ami a készletek jelentős apadásához vezetett. 2024 júniusában a rizskészletek 1,56 millió tonnára csökkentek, ami 20%-kal kevesebb az előző évhez képest és 1999 óta a legalacsonyabb szint. Ebből a mennyiségből 45 ezer tonna rizs került exportálásra.
A legújabb minisztériumi terv szerint a japánok azon fognak igyekezni, hogy 2040-re 1 millió tonna rizst exportáljanak.
A javaslat bekerül a kormány ötévente felülvizsgált élelmiszeripari, mezőgazdasági és vidéki területekre vonatkozó alaptervébe. A tervet a héten egy tanács elé terjesztik, a kabinet pedig várhatóan március végén hagyja jóvá.
A turisták kiették a japánokat rizskészletükből
A rizshiányt tovább súlyosbította a turizmus fellendülése. 2024-ben a Japánba látogató turisták száma közel 37 millió volt, ami 12 millióval több mint az azt megelőző évben. És tudjuk, hogy márpedig aki Japánba utazik, az biztos, hogy ottléte során több rizsből készült ételt is fog fogyasztani.
A Japánba érkező turisták száma éves lebontásban. Forrás: Japán Nemzeti Turisztikai Szervezet (JNTO)
Míg a turisták valósággal falják a rizst, addig a helyi lakosok körében a kereslet csökkenése kezd megmutatkozni a tésztára és kenyérre való étrendváltás, valamint a népesség csökkenése miatt.
Súlyos problémát okoz az is, hogy a gazdák egyre gyorsuló ütemben hagyják el az ágazatot. A kormány támogatásokkal próbálja őket ösztönözni, hogy állati takarmányozásra, exportra és más, nem alapanyagként való felhasználásra termesszenek rizst. Ugyanakkor egyre kevesebb fiatal érdeklődik a mezőgazdaság iránt, a rizstermelő gazdák jelentős része pedig idős, és sok esetben nincs utánpótlás, aki folytatná a munkájukat, így fennáll a veszély, hogy számos gazdaság gazda nélkül marad.