A holland jegybank arannyal indítaná újra a világgazdaságot egy világválság után

Kezd újra vonzóvá válni a jegybankok körében a kemény, hiteles fedezeten (arany, bitcoin?) alapuló fiat pénz. Miután az elmúlt 10 évben a mennyiségi könnyítések (QE) hatásárára helikopterpénz szintre redukálták a dollárt, eurót, jent, amiket egyedül a törvényi ukáz (törvényes fizetőeszközök) és a megszokás tart a felszínen, a holland jegybank kijelentése nem is olyan meglepő.

Holland jegybank: az aranytartalék lehet egy krízis utáni világgazdaság kezdőrúgása

Holland jegybank: „Ha a rendszer összeomlik, akkor az arany lehet a fedezete az újrakezdésnek.” – áll a Twitter bejegyzésben, amit Tuur Demester, az Adamant Capital társalapítója osztott meg.

A meglepő kijelentés azután jön, hogy az amerikai jegybank újfent mennyiségi könnyítés (QE) programba kezdhet mialatt a japán és az európai jegybanknak még csak eszében sincs leállítani azt. Jelenleg a FED irányadó kamatlába 2.25 százalékon áll, a BoJ -0.10%, a svájci jegybank -0.75% az EKB pedig 0 százalékon tartja a kamatlábát.

G20 országok irányadó kamatlába | Trading Economics

És egyes országok már érzik a közelgő vészt vagy ösztönösen reagálnak a holland jegybank prófétainak is tekinthető elemzésére ugyanis egyes országok őrült ütemben zsákolnak a fizikai aranyból. Vegyük például Oroszországot, ami 2016-ban még csak 1460 tonna arannyal rendelkezett, de azóta már az aranytartaléka a 2200 tonnát is meghaladja. Hasonlóan magas tempóra kapcsolt Kína és Törökország is, amik az elmúlt 10 évben triplájára növelték aranytartalékukat.

Hivatalos aranytartaléka néhány országnak | Goldhub

Hogy mi áll ezen országok aranyfelhalmozása mögött? Oroszországban még élénken él a Szovjetunió összeomlása utáni hiperinflációs időszak, a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok és szankciók pedig csal tetőzik a spájzolási motivációt.

Törökország jegybankját Erdogan elnök manuálisra kapcsolta, amit megérez a török líra. Kína pedig az USA – Kína kereskedelmi háború hatására emeli aranytartalékát.