A hidegháborúra emlékeztető cenzúrára készülhet az EU
Az Európai Unió a tömeges cenzúrát olyan szintre akarja emelni, amilyenre Európában legalább a hidegháború utolsó napjai óta nem volt példa.
Augusztus 25-ig a közösségi óriások működése teljes mértékben meg kell feleljen az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló törvényeknek (Digital Services Act, DSA). A DSA arra kötelezi a vállalatokat, hogy távolítsák el platformjaikról a jogellenes tartalmakat, a gyűlöletbeszédet és az általuk meghatározott dezinformációt – ellenkező esetben az éves globális bevételük akár 6 százalékának megfelelő bírságot is kaphatnak. Az Európai Bizottság mindezidáig 19 vállalatot írt fel a listájára, amelyek többsége az Egyesült Államokból származik. A listán szerepel többek között a Facebook, az Instagram, a Pinterest, a Snapchat, a TikTok, a Twitter és a Youtube, de megleckéztetik a Google keresőóriást is. Amennyiben a jogszabály hatékony lesz, a kisebb platformok 2024-től lesznek kötelesek fellépni az illegális tartalmak, a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció ellen.
Nem kötelezik, de mégis
A DSA tartalmaz egy „válságreagálási mechanizmust” is, amely előírja a platformoknak, hogy intézkedjenek a válsággal kapcsolatos félretájékoztatás ellen. Itt egyébként elég egyértelmű, hogy a Bizottság az ukrajnai háborút vette alapul, amint azt Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke is megerősített. Júniusban tartott beszédében kristálytisztán világossá tette ugyanis, hogy Ukrajna az EU cenzúra-programjának jelenlegi elsődleges célpontja, és felszólította a platformokat, hogy fokozzák a dezinformáció és az orosz manipuláció elleni küzdelmüket.
A Twitter 180 fokos fordulata után Thierry Breton, az EB belső piacért felelős biztosa – aki magát már csak „végrehajtónak” nevezi – is üzent Elon Musknak, miszerint „bár nem kényszerítenek senkit arra, hogy csatlakozzon a dezinformációs magatartási kódexhez, augusztus 25-től törvényi kötelezettség lesz a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem”.
A végső döntést arról, hogy mi minősül félretájékoztatásnak vagy dezinformációnak, az Európai Bizottság fogja meghozni. A DSA befolyásolni fogja a híreket, és arra fogja kényszeríteni a vállalati óriásokat, hogy rendszerszinten kezeljék a visszaéléseket, és eltávolítsák a bűnüldöző hatóságok által meghatározott illegális tartalmakat.