A gyógyszeripar gyárat épít az űrben
A kaliforniai székhelyű Varda Space Industries nevű startup társalapítója szerint cégének első űrmissziója a következő hetekben ér véget, és visszatér Utah államba. Egy kicsiny laboratóriumban a ritonavir nevű gyógyszer kristályait növesztette a Föld körüli pályán.
A Varda űrhajója június 12-én indult egy SpaceX Falcon 9 rakétán végrehajtott fuvarmegosztó küldetés részeként. Ezután hosszabb ideig tartó ellenőrző teszteket végzett, mielőtt múlt héten megkezdte a 27 órás gyógyszerkristály-növesztési kísérletét. Amikor a földi irányítók zöld jelzést adtak, a minilabor elkezdte a HIV kezelésére szolgáló ritonavir kristályainak növesztését.
A kísérlet június 30-án ért véget, és az űrhajóról érkező adatok azt mutatták, hogy minden rendben ment.
„Először fordult elő, hogy ilyen típusú kozmikus gyógyszerkészítés egy kormányzati űrállomáson kívül történt. Ez az első alkalom, hogy a mikrogravitáció kereskedelmi célokra és egy alacsony Föld körüli pályán található ipari park kiépítésére használható.”
„A gyógyszeripari feldolgozás egyik kulcsfontosságú része, hogy hosszabb ideig meg tudjuk tartani a megfelelő hőmérséklet-tartományokat” – mondta Asparouhov, a cég alapítója. „Teljes mértékben sikerült teljesítenünk a várakozásainkat, ami igazán örömteli.”
A Varda egy sor műholdas küldetést tervez. Az aktuális pályán lévő űrhajó a Varda Winnebago sorozatának első darabja. A szerkezetet gyógyszeripari kutatási minták visszahozására a Földre, laboratóriumi elemzésre és lehetséges kereskedelmi felhasználásra terveztek.
A mintegy 300 kilogrammos műholdat a Rocket Lab közreműködésével építették, amely egy napenergiával működő hordozó modult, azaz buszt szállított. Ez biztosítja az áramellátást, a kommunikációt, a meghajtást és a vezérlést. A Varda egy közel 1 méter átmérőjű visszatérő kapszulát szerelt a Rocket Lab műholdplatformjának oldalára.
A következő hetekben a Rocket Lab földi csapata parancsot ad az űreszköz hajtóműveinek beindítására. Ezt követően egy fékező manőverrel leviszi a műholdat a pályáról, és visszatér a légkörbe. Végül pedig az amerikai hadsereg Salt Lake Citytől délnyugatra található Utah-i teszt- és gyakorlótéren landol.
A Varda közel 200 kilós visszatérő kapszulája a visszatérés előtt válik el a hordozóeszközétől. A NASA által kifejlesztett, szénalapú hővédő pajzs fogja védeni a kapszulát a perzselő hőtől, miközben a légkörben haladva észak felől közelíti meg a sivatagi leszállóhelyet. Ezután, ha minden a terv szerint halad, a visszatérő űrhajó egy 2,1 méter átmérőjű fő ejtőernyőt bont ki, hogy lelassítsa sebességét, és megfelelően landoljon.
Az FAA engedélyezése folyamatban van
A Varda jelenleg a Rocket Lab, a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) és a hadsereg közreműködésével együttműködve dolgozik a misszió Földre való visszatérésének ütemezésén. A tervezett leszállás időpontja július 17., de a tényleges visszatérés valószínűleg későbbre tolódik – mondta Asparouhov.
„Jelenleg a pályaelhagyási égést végző műhold, valamint a légiforgalmi irányító partnerek közötti összehangolást végezzük. Katonai erőforrások segítenek a tényleges visszahozatalban a teszt- és gyakorlótéren” – mondta Asparouhov egy interjúban.
A Varda és partnerei június elején, egy héttel a misszió indítása előtt Utah államban sikeresen elvégezték a visszahívás próbáját.
A Varda ellenőrző listáján még egy befejezetlen pont szerepel: az FAA jóváhagyása a kereskedelmi célú újbóli belépési engedélyhez. Steven Kulm, az FAA szóvivője megerősítette, hogy az FAA még nem adta ki a Varda számára az újbóli belépési engedélyt.
Az FAA feladata, hogy biztosítsa a kereskedelmi indítások és visszatérések lakosságra gyakorolt hatásának elkerülését. 2023-ban az FAA eddig 53 kereskedelmi indítást engedélyezett a SpaceX, a Rocket Lab, a Virgin Galactic, a Virgin Orbit, a Relativity Space és az ABL Space Systems számára. Idén azonban csak öt újbóli belépést engedélyeztek. Mindegyiket a SpaceX Dragon űrhajó legénységi és teherszállító küldetéseihez, amelyek a Nemzetközi Űrállomásról térnek vissza.
Amint az engedélyt jóváhagyják, a Varda Space lesz a harmadik vállalat, amely kereskedelmi célú FAA-belépési engedélyt kap, és az első, amely az egyszerűsített kereskedelmi célú űrrepülésre vonatkozó szabályozás alapján kap engedélyt.
„Mi lennénk az elsők, akik ebben az új szabályozási rendszerben működnénk az újbóli belépés terén” – mondta Asparouhov.
Az FAA évek óta dolgozik azon, hogy enyhítse a kereskedelmi célú űrindítások hatását az Egyesült Államok feletti légi forgalomra. A rendszeres kilövések miatt korlátozott légtereket jelöltek ki a floridai Cape Canaveral és más űrrepülőterek körül, hogy minimalizálják a kereskedelmi légiforgalom átirányítását és a kilövést veszélyeztető térségek elkerülését.
Asparouhov elmondta, hogy cége 2020-as alapítása óta együttműködik az FAA-val.
Új úton vissza a Földre
A SpaceX Dragon és a Boeing Starliner a két másik kereskedelmi célú visszatérő űrhajó, amely már visszatért a Földre az űrből. Mindkettő sokkal nagyobb és összetettebb, mint a Varda járműve.
„Ez egy teljesen más típusú visszatérő kapszula. Gondoljunk csak bele, mind a Dragon, mind a Starliner több száz millió dolláros beruházást igényelt, és a teljes programok több milliárd dollárt tettek ki. Ezek embereket szállítanak, aktív irányítással, teljesen nyomás alatt” – mondta Asparouhov. „Mi gyakorlatilag a visszatérő járművek ellentéte vagyunk. Ha ők luxuslimuzinok, akkor mi olyanok vagyunk, mint egy 1986-os Toyota Corolla, amit kevesebb mint egy millió dollárért lehet felújítani, majd azonnal visszaküldeni az űrbe.”
„Végül is, ahogy bevezetjük a nagy mennyiségű kereskedelmi űrrepülést, szükségünk van rendszeres, alacsony költségű visszatérő járművekre, és úgy gondolom, hogy ez a Varda fő kompetenciája” – tette hozzá Asparouhov.
A Varda második kísérleti repülését még idén tervezik a „űrgyárban”.
A Varda Space eddig 53 millió dollárt szerzett be befektetőktől és kockázati tőkecégektől. Asparouhov a Founders Fund partnerével, Peter Thiel milliárdossal, és a Varda egyik korai támogatójával működött együtt.
A vállalat célja az volt, hogy belépjen a bolygón kívüli gyártás piacára. Bár nem az első olyan vállalat volt, amely ezt a célt tűzte ki, a Varda eltérő megközelítést alkalmaz. Inkább a független műholdak üzemeltetésére fókuszál, mintsem a Nemzetközi Űrállomáson végzett munkára. A vállalat alapítói a gyógyszerek, a félvezetők és az optikai szálak gyártását említették olyan termékekként, amelyek a leginkább hasznot húzhatnak az űrbeli gyártásból.
Az űrállomásról történő visszaszállításra korlátozott kapacitás áll rendelkezésre. Ez a képesség jelenleg szinte kizárólag a SpaceX missziói által biztosított, amelyek évente kb. háromszor járnak a Föld körül és onnan vissza a kutatólaboratóriumba.
Gyakran 12-18 hónapba telik, amíg egy kísérletet engedélyeznek az űrállomáson való végrehajtásra. Asparouhov szerint a Varda célja, hogy ezt az időt felére csökkentse.
A Varda az idén szerződést kötött az amerikai légierővel is, hogy a visszatérő járműveit hiperszonikus rakéták és repülőgépek által felhasználható anyagok tesztelésére használják.
„A szerződés nagyszerű lehetőségünk, amely a kis molekulájú gyógyszerek fejlesztésére összpontosít” – közölte a Varda a szerződés aláírásakor.