A Chivo tárca akár 400 millió dollár veszteséget is okozhat a pénzküldő szolgáltatóknak
Jaime García utálja a Western Union pénzküldő szolgáltatót, de eddig ezt kellett igénybe vennie ahhoz, hogy pénzt tudjon hazautalni a csaladjának Salvadorba.
“A mai korban és modern technológia idején szinte elképzelhetetlen, hogy be kell mennem személyesen fizikailag egy Western Union irodába. Oda kell adnom a készpénzt, és fizetnem kell még ráadásként 25 dollárt ahhoz, hogy át tudjam utalni a nehezen megkeresett pénzt,” panaszkodik García. “Ezek után még három napot kell várni, mire megérkezik a pénz az otthoniaknak.”
García, aki a kanadai Saskatchewan tartomány egy kis településén él, 11 évesen hagyta el Salvadort, miután felkelők felrobbantották a házukat. A legnagyobb problémája a fizikai pénzküldéssel, hogy nagyon kényelmetlen, és mindig aggódnia kell, hogy az otthoniak is át tudják-e venni a pénzt.
“Mindig buszra kell ülniük, be kell menni a helyi irodába, hogy fel tudják venni a pénzt. Az iroda környéke pedig tele van rosszarcú emberekkel, akik tudják, hogy az emberek a pénzért mennek be. Sokszor ki is rabolják őket.” Garcia a SGI Canada Insurance elemzőcsapatát vezeti. García azt is elmondja, hogy létezik a Western Union-nak már online fizetési lehetősége is a mobilapplikáción keresztül. De nagyon sok díjat számol fel, egy 100 dolláros utalásnál 12.5%-ot. De ez még a problémát nem oldja meg, mert a családtagjainak így is be kell menni a salvadori helyi irodába felvenni a pénzt.
García nincs egyedül azzal a frusztrációval, ami a határokon átívelő pénzátutaláshoz kapcsolódik, amit régóta néhány cég ural.
Hatalmas üzlet a nemzetközi pénzküldés
Több mint 2,5 millió kivándorolt salvadori él szerte a világban, nagyrészük Észak-Amerikában. Nagyon sokan közülük rendszeresen küldenek haza pénzt az otthon maradt családtagjaiknak. A tavalyi évben a hazaküldött pénz mennyisége majdnem elérte a 6 milliárd dollárt, ami az ország GDP-jének körülbelül 23%-val egyenlő. Ennek a hazautalt pénznek egy jelentős része vándorolt azon pénzküldő szolgáltatók zsebébe, akik ezeket a nemzetközi átutalásokat bonyolítják.
“A nemzetközi utalások az egyik olyan terület a hagyományos pénzügyi rendszerben, ami nagyon rosszul működik, durván magas díjakat számol fel, amit olyan személyeknek kell megfizetni, akik amúgy is rossz anyagi körülmények között élnek,” magyarázza Matt Hougan, a Bitwise Asset Management befektetési igazgatója. “Elcsépeltnek tűnik, de ezen a területen a Bitcoin tényleg megoldja a problémát,” mondja Hougan.
Az utalásokkal járó nyűg volt az az egyik oka annak, hogy Salvador elnöke, Nayib Bukele hivatalos fizetőeszköznek javasolta a Bitcoint, amit azóta be is vezettek az országban. A program részeként a kormány egy saját nemzeti virtuális tárcát is kiadott ‘Chivo’ néven, amely díjmentes tranzakciókezelést kínál, és engedi a hátáron túli Bitcoin küldést is.
“Nem lesz meg egy éjszaka alatt, tehát nem fog mindenki átállni már holnap a Chivo alkalmazásra. Idő kell hozzá, ugyanis az emberek először félnek az újdonságtól, főleg akkor, ha pénzről van szó. De a nemzetközi átutalások területén a jelenlegi díjszabások miatt az emberek előbb-utóbb át fognak térni a kriptovaluták küldésére,” foglalta össze Hougan.
A Chivo tárca
Bukele egy fiatalos, a technológiák iránt érdeklő autoritáriánus vezető. A politikai sikereit is a Bitcoinnak köszönheti, ezért mindent meg fog tenni, hogy a Bitcoin-sztori sikeres legyen. Az egyik ösztönző, hogy minden salvadori állampolgár számára 30 dollárnyi értékben adnak Bitcoint, ha letöltik a Chivo tárcát. Ez nem számít kis pénznek egy olyan országban, ahol a havi minimálbér 365 dollár.
A külföldről küldött átutalások az ország GDP-jének a negyedét adják, és a lakosság 70%-a kapja. Az átlagos átutalás havi értéke 195 dollár, és sok háztartás esetében a teljes bevételük akár felét is ez adja. Ezért a külföldi pénzek beérkezése sok család számára annyira kritikus, hogy a létbiztonságuk múlik rajta.
A hivatalos adatok szerint az átutalt pénz 60%-a pénzküldő szolgáltatókon, 38%-a pedig banki intézményeken keresztül érkezik. A díjak nagyon változóak, de tipikusan minél kisebb az összeg, annál nagyobb százalékban kell fizetni a díjakat a vállalatnak.
Például ha García 10 dollárt akar hazaküldeni az unokatestvérének San Salvadorba, akkor 3.24 dollár díjat kell fizetnie, tehát a pénz 33%-a Western Unionnak megy.
Ha viszont a Muun bitcointárcáját használja a pénzküldéshez, akkor mindössze csak 10 centet kell fizetnie. Azaz a tranzakciós díj csak 1%. Ha pedig García a Chivo tárcát használná, amit viszont csak a salvadori állampolgároknak tartanak fel függetlenül attól, hogy otthon vagy külföldön élnek, a tranzakció teljesen ingyenes lenne. Ha az unokatestvére tárcájába megérkezett az összeg, akkor csak el kell mennie bármelyik Chivo ATM-hez, amiből 200-at telepítenek első körben, és onnan dollárban is kiveheti a pénzt a virtuális tárcájából.
“Bárhol is vagy most a világon, minden salvadori számára most villámgyorsan tudsz Bitcoint küldeni a Chivo tárcába, ami perceken belül meg is érkezik a címzettnek. Ő elmegy az egyik ATM-hez, és bármiféle kezelési költség nélkül felveheti a pénzt,” magyarázta a Human Rights Foundation igazgatója, Alex Gladstein. “Ez hatalmas előrelépés az emberi jogok szempontjából is.”
Érdekes lesz figyelni, hogyan növekszik a Bitcoin adaptáció
A salvadori elnök számítása szerint az olyan pénzügyi szoltáltatók mint a Western Union és MoneyGram évente akár 400 millió dollárnyi jutaléktól is eleshetnek, ha Salvador állampolgárai átállnak a Bitcoinra. Mario Gomez Lozada, egy salvadori születésű bankár, aki a Meril Lynch és Credit Suisse alkalmazásában is állt, és most egy derivatív kriptoeszközökre fókuszáló kriptotőzsdét vezet, úgy gondolja, hogy a valós szám közelebb lehet az 1 milliárd dollárhoz.
A Western Union nem kommentálta az ügyet, és arról sem nyilatkozott, hogy mennyire aggódnak az miatt, hogy a salvadori Bitcoin bevezetés mennyire üti majd meg az árbevételüket.
Jó húzás volt a salvadori elnök részéről
García nem tartja magát nagy Bukele rajongónak, de a legjobb ötletnek tartja a Bitcoin bevezetését, főleg a nemzetközi átutalások már említett nehézségei miatt. Ő nem is ismerte a kriptovalutákat a júniusi bejelentés előtt. “De a szülőhazám eldöntötte, hogy belevág a Bitcoinba, így én is rögtön tudni akartam róla mindent,” mondta García. Az elmúlt három hónapban minden létező anyagot és információt elolvasott a kriptovalutákról, és hamar kriptobefektető is lett. Most a kriptovalutáit egy Trezor hardvertárcán tárolja. A Chino tárcával kapcsolatban pedig elmondta, hogy a legnagyszerűbb képességének azt tartja, hogy egyszerre kezeli jól a Bitcoint és az amerikai dollárt is.
Egy olyan országban, ahol a lakosság 70%-a nem férhet hozzá a tradicionális pénzügyi szolgáltatásokhoz, a Chivo nem csak az miatt fontos, hogy egy nagyon kényelmesen használható eszköz mindenki számára, hanem azonnal lehetővé is teszi nekik, hogy maradhatnak a jól bevált amerikai dollárnál.
“Nagyon érdekes lesz látni, hogy a következő hónapokban hogyan változik a nemzetközi átutalások folyamata. Milyen szeletet hasít ki belőle a Bitcoin,” mondta el Lozada. “Valószínűleg kezdetben még a Bitcoint be fogják váltani dollárra, mert ehhez szoktak hozzá. De fokozatos áttérést láthatunk majd Bitcoin irányába a tranzakciók és árazás szempontjából is. Én azt várom, hogy az olyan hétköznapi dolgok mint a kenyér és tej is előbb-utóbb Bitcoinban is fizethető lesz majd. Később az emberek elkezdik a megtakarításaikat is Bitcoinba tartani.”
Nem a te kulcsod, nem a te coinjaid
Mielőtt Bukele még nemzeti szintre emelte volna a Bitcoin témát, a salvadoriak egy kis része már elkezdte kihasználni a Bitcoin olcsó, gyors és határok nélküli tulajdonságát a Strike alkalmazás által.
A Strike márciusban indult el Salvadorban, és rögtön a legtöbbet letöltött alkalmazás lett az országban. Nagyon sokan kezdték el használni a mobil fizetési alkalmazást pénz küldésére és fizetésre is.
A Strike sem osztott meg semmilyen információ az elmúlt hat hónap tapasztalatairól vagy a volumenekről. Nagyon érdekes lesz látni, hogy a Chivo hogyan befolyásolja majd a Strike működését.
Mindenesetre érdemes óvatosan kezelni a kormányzat által kiadott új Chivo tárcát.
Gladstein azt emeli ki, hogy a Chivo tárca nem igazán különbözik egy hagyományos banktól. Ugyanis a hatóságoknak megmaradt az a joga, hogy befagyasszák az értéket. Ezért ő úgy gondolja, hogy erre a salvadoriak is rá fognak jönni, és a Bitcoinjaikat átteszik majd egy saját privát tárcába, ami felett sokkal nagyobb kontrollal rendelkeznek.
García szerint még az indulás óta kevés idő telt el. “Fel lehet-e törni? Még senki sem tudja!” aggodalmaskodik ő is.
“Sok ember nem tudja még, hogy mivel jár egy olyan tárca használata, ami felett a kormányzat rendelkezik. Ilyen tárca a Chivo is. Az emberek nem csak a kormányban nem bíznak. Az emberek nem bíznak az olyan platformokban sem mint a Mt.Gox. Azaz a központosított szervezeti egységek felé sincs nagy bizalom, akik őrzik a pénzüket, de már feltörték őket korábban. Félnek az emberek, hogy ez újra megtörténhet. A Bitcoin mögötti teljes koncepció a decentralizáción alapul, azaz hogy a személyek maguk tudják ellenőrizni a saját pénzüket és pénzügyi biztonságukat.”
Ez az írás a CNBC riportja alapján készült.