Bodza: egy növény, ami segít védekezni az influenzával és megfázással szemben
A bodzát évszázadok óta ismerik Magyarországon is, mint a légúti fertőzések, láz és gyulladások gyógymódja. A gyógynövényt ősi települések maradványaiban is kimutatták, ami arra enged következtetni, hogy a bodzafákat évezredekkel ezelőtt is célzottan termeszthették. A hagyományos gyógyászatban a bodzát cukorbetegség, száraz bőr, hasmenés, fejfájás, székrekedés, kötőhártya-gyulladás, reuma és más betegségek kezelésére használják. Hippokratész, az orvostudomány egyik atyja, a bodzát „gyógyládának” nevezte, mivel gyógyító tulajdonságainak igen széles a skálája. Az ókori egyiptomiak a bodzát égési sérülések kezelésére és az arcszín javítására használták. Az amerikai őslakosok többek között láz és köhögés kezelésére használták.
A bodza jótékony hatásai általánosságban
A bodza az 1995-ös panamai influenzajárvány idején vált ismertté, ahol állítólag a betegség leküzdésére használták. A járvány idején végzett klinikai vizsgálat arról számolt be, hogy a bodzakivonattal kezelt betegek közel 90 százaléka két-három napon belül teljesen felépült, szemben a placebocsoport hat vagy több napos gyógyulásával. A bodza a Sambucus nemzetségbe tartozik, amely 20 fajt foglal magában. De a legnépszerűbb és az immunrendszer támogatására leginkább vizsgált bodza a fekete bodza (Sambucus nigra), amely Európában, Észak-Afrikában, Amerikában és Nyugat-Ázsiában őshonos. A bodza változatos tápanyagkeverékének köszönhetően segíthet az olyan akut betegségek, mint a nátha és egyes krónikus betegségek leküzdésében.
Gyógyhatását nagyrészt az antociánoknak tulajdonítják, amelyek a bodza mélylila színéért felelős vegyületek. Ezek az antioxidánsok védelmet nyújtanak a gyulladás és az oxidatív károsodás ellen. Ez két olyan tényező, amely gyengítheti az immunrendszert. Számos országban az antociánokat gyógyszerként írják fel, mivel képesek megvédeni az olyan krónikus állapotoktól, mint az érelmeszesedés. A bodza A-, B-komplex-, C- és E-vitamint, olyan alapvető ásványi anyagokat, mint a cink és a magnézium, valamint olyan antioxidánsokat, mint a flavonolok, karotinoidok, fitoszterolok és polifenolok is tartalmaz, ami miatt a bodza „szupergyümölcs” nevet szerzett magának.
Néhány felhasználási területe kiemelve
Segít a megfázás és az influenza ellen küzdelemben
Kutatások szerint a bodza segíthet csökkenteni az influenza tüneteinek időtartamát és súlyosságát az influenza több törzsénél is. A bodza egy klinikai vizsgálatban átlagosan négy nappal csökkentette az influenza időtartamát. Egy 2020-as jelentés szerint a tünetek megjelenésétől számított 48 órán belül bevéve a bodza jelentősen enyhítette az influenzával járó lázat, fejfájást, orrdugulást és nyálkahártya-váladékozást. A legtöbb felnőttnél a tünetek két-négy napon belül átlagosan 50 százalékkal javultak. Ez a hatás a bodza vírusfehérjéket blokkoló képességének tulajdonítható, megakadályozva így a vírusok sejtfertőzését.
Lassítja a kognitív hanyatlást
Egy 2024-es randomizált, kontrollált vizsgálat arról számolt be, hogy azok az enyhe kognitív károsodásban szenvedő betegek, akik hat hónapon keresztül bodzát szedtek, tendenciaszerűen gyorsabb vizuospatialis problémamegoldó teljesítményt mutattak, mint a kontrollcsoport tagjai. A gyulladás számos markere is csökkent, ami azért jelentős, mert a krónikus gyulladás összefügg a kognitív hanyatlással. A bodzalé ígéretesnek tűnik az Alzheimer-kórral összefüggő kognitív hanyatlás lassításában, állapították meg a kutatók.
Segít küzdeni a krónikus betegségekkel szemben
Az új kutatások, elsősorban az állat- és sejtkultúra-vizsgálatokban, azt mutatják, hogy a bodza potenciálisan képes kezelni a gyulladásos és krónikus állapotokat. Bár több vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy ezeket a hatásokat embereken is megerősítsék. A legbíztatóbb kutatások közül kiemelhető, hogy a szívbetegségek, a cukorbetegség, a depresszió és még a rák ellen is segíthet a bodza. A szívbetegségek (amelyeket akár még vegán ételek is kiválthatnak) esetén egy placebo-kontrollált vizsgálatban 34 egészséges ember két héten keresztül bodzalevet fogyasztott. A résztvevők koleszterinszintje átlagosan 199-ről 190 milligrammra csökkent deciliterenként a kontrollcsoporthoz képest. A csökkenés statisztikailag nem volt szignifikáns. De tendenciát mutatott, amiből a kutatók arra következtettek, hogy a nagyobb adag jelentős csökkenéshez vezethet.
A bodzabogyót régóta használják a cukorbetegség hagyományos gyógymódjaként. Egy 2016-os vizsgálatban négy hétig tartó bodzakivonat-kiegészítés csökkentette az inzulinrezisztenciát és az éhgyomri vércukorszintet 2-es típusú cukorbeteg patkányoknál. Egy másik tanulmány szerint 16 hetes fekete bodza-kiegészítés csökkentette az inzulinrezisztenciát, a triglicerideket és a gyulladást elhízott egerekben. A tudósok vizsgálják a bodzában rejlő lehetőségeket a Huntington-kór terápiájaként is. Egy 2021-es vizsgálatban a Huntington-kór kísérleti modelljében szenvedő patkányok a kontrollcsoportokhoz képest jelentős javulást mutattak a motoros funkciókban és az izomkoordinációban a bodzával való kezelés után.
A fekete bodza gazdag bioaktív vegyületekben, köztük antioxidánsokban, amelyek hozzájárulhatnak a rák megelőzéséhez és támogathatják a rák kezelését. Az egyik figyelemre méltó vegyület, a kaempferol – a fekete bodzában jelen lévő flavonoid – egy 2021-es tanulmány szerint a hasnyálmirigyrákos sejtek pusztulását váltotta ki mind a daganatot hordozó egerekben, mind a sejtkultúrákban. Emellett a bodzabogyóból származó antociánok egy 2017-es sejtkultúrás vizsgálatban a melanómasejtek szaporodásának leállítását és elhalását okozták.