A bizalmatlanság tartja vissza a fintech-forradalmat
Kétség sem fér hozzá, hogy a fintech cégek berobbantak a 2010-es években a köztudatba. Többek között a Revolut, a Wenmo vagy a Wise olyan funkciókat valósítottak meg olyan költségek mellett, melyekre a hagyományos pénzintézetek egyáltalán nem voltak képesek. Ugyanakkor a fejlődő országokban a bankokkal szemben tapasztalt bizalmatlanság még mindig visszafogja az „igazi” fintech forradalmat.
Mélyen gyökerező bizalmatlanság
Az elmúlt évtizedek viszontagságos időszakainak köszönhetően a fejlett országokban, első sorban a középkorú és idősebb generációk mélyen gyökerező bizalmatlanságot éreznek a hagyományos bankrendszerrel szemben. A készpénzfelvétel korlátozása és lassú és időigényes átutalások azt az érzést keltik az átlagfelhasználóban, hogy a szabadságuk forog kockán, megfigyelik őket és nem rendelkezhetnek szabadon a jövedelemmel, amiért keményen megdolgoztak. A gazdaság kifehérítése mellett az átláthatóság és elszámolhatóság olyan célok, melyeket a digitális pénzhasználat megvalósíthat, ugyanakkor a teljes körű integrációhoz a bizalmat leginkább nem a szolgáltatást teljesítő bankok, hanem a kripto- és fintech cégek fogják visszaszerezni.
Február 27-én ülésezett a Qatar Web Summit, ahol felszólalt Juan Pablo Ortega is, a Yuno online fizetési platform vezérigazgatója. Ortega azzal érvelt, hogy a pénzügyi integráció legnagyobb kihívása jelenleg az, hogy az emberek – vagyis a felhasználók – mélyen gyökerező bizalmatlanságot éreznek a bankrendszerrel és pénzügyi intézetekkel szemben, ezért ragaszkodnának a készpénzhasználathoz, mely sokkalta körülményesebb, mint a digitális pénz használata. Ezt a problémát nemcsak a fejlett országokban, hanem a fejlődő országokban is megfigyelték – többek között Argentínában és Latin-Amerikában – ahol a magas infláció ellenére az emberek még mindig inkább fizikai formában tárolják megtakarításaikat. Ortega őrületesnek nevezte, hogy az emberek inkább elsétálnak az ATM-ig, ahol felveszik a készpénzt, és azzal számolnak el egymással, fizetik a számlákat vagy a lakbért ahelyett, hogy mindezt digitálisan, átutalások formájában lebonyolítanák.
Így érhető el a befogadás
Nyilvánvaló, hogy a fogyasztók nem fognak olyan bankban megnyitni egy bankszámlát, melyben nem bíznak. Annak ellenére, hogy az utóbbi években – többek között a kriptovaluták térnyerésének köszönhetően – látszik a befogadás fejlődése, Latin-Amerikában, Ázsiában és Afrika egyes részein még mindig hatalmas kihívást jelent a digitalizáció befogadása.
Ortega úgy véli, hogy a befogadás növeléséhez első sorban a szabályozó testületnek, vagyis az államnak kellene olyan törvényi kereteket kijelölni, melyek közepette a fintech vállalkozások képesek lennének a fogyasztók bizalmát visszaszerezni. Példának okáért Brazília példáját hozta fel a korábbi matematikus, ahol a Warren Buffet által is támogatott Nubank partnerségre lépett az USDC stablecoin mögött álló Circle-vel annak érdekében, hogy növeljék a stablecoinok iránti keresletet, ezzel stabilizálva a magánszemélyek megtakarításait valamilyen formában. A Nubank november 22-i közleménye szerint a cég hűségprogramjában 15 kriptovaluta kerül majd listázásra, melyből az egyik a Nucoin (NUC) lesz.
Fejlődő országok a kriptoszférában
Azáltal, hogy a fejlődő országok pénzügyi helyzete egyáltalán nem mondható stabilnak, az itt tevékenykedő szakemberek bátran mernek nyúlni a kriptovalutákhoz, és ez a lakosság részéről is egyre inkább elmondható. A Chainalysis 2023-as kutatása szerint a kriptovaluta-adaptációban India, Nigéria és Vietnám áll az első három helyen, őket pedig Thaiföld, Indonézia, Fülöp-szigetek és Brazília követi.
Indiában politikai kampányokat építenek fel a pénzügyi integráció elmozdítására, így tett Narendra Modi indiai miniszterelnök is, akinek a kampányáról Yashish Dahiya, a Polcybazaar fintech cég társalampítója elmondta, hogy a tervek szerint 750 millió indiai lakost emelhet ki a szegénységből a következő 15 évben. Érdekes szerep juthat ebben a kampányban a kriptovalutáknak azok után, hogy 2023 decemberében az indiai kormány betiltotta többek között a Binance, a Kraken és a KuCoin kriptotőzsdét is azzal az indokkal, hogy azok nem tartották be az ország alapvető irányelveit.