Merüljük a Bitcoin maximalista gondolkodás mélyére!
A Bitcoin maximalizmust folyamatosan vak dogmatikus szektaként kezelik, de egyes híveinek ilyen viselkedése ellenére vannak racionális okok, amiért az emberek kezdik elfogadni ezt az ideológiát.
Még mielőtt Michael Saylor elejtette volna a mára mémként halhatatlanná vált „nincs második legjobb” mondatot, a Bitcoin maximalizmus a kriptoszektor egyik alapköve volt.
A Bitcoin maximalisták számára a Bitcoin az Bitcoin, a kriptók pedig altcoinok. Most, hogy a Bitcoin a 4. felezési hájp és a Bitcoin ETF jóváhagyások által hajtott bikafutás felé tart, a Saylor-féle MicroStrategy már 1,2 milliárd dollár nem realizált profiton ül.
Ilyen eredményekkel a hátunk mögött eljött az ideje, hogy közelebbről is megvizsgáljuk a Bitcoin maximalizmust.
A Bitcoin maximalizmus alapelvei
A Bitcoin maximalizmus alapvetően az elsőnek érkezők előnyének kiterjesztése. Miután 2009. januárjában Satoshi Nakamoto elindította a Bitcoin hálózatát, forradalmi koncepcióbizonyítást hozott létre. Lehetséges-e biztonságos módon peer-to-peer pénzt létrehozni? Ellenállhat-e a blokklánc alapú vagyonátvitel és -tárolás a hálózati manipulációnak? Satoshi a kriptográfia és a gazdasági ösztönzők ügyes kombinálásával tette ezt lehetővé. Az alapját a Bitcoin proof-of-work algoritmusa képezi. Ez arra készteti a hálózat résztvevőit (bányászokat), hogy számítási erőforrásokat használjanak fel az új tranzakciós blokkok hozzáadásakor.
Cserébe a bányászokat BTC tokenekkel jutalmazzák, legfeljebb 21 millióval. És mivel a főkönyv állapotáról az összes bányásznak meg kell állapodnia, nincs egyetlen hibapont, amelyet ki lehetne használni. 2017. februárjáig tartott az egyeduralom, ezután ez az úttörő koncepció elkezdte létrehozni az új altcoinokat, és aláásta a Bitcoin piaci dominanciáját.
Nyolc éven keresztül a Bitcoin a kriptoszektor szinonimája volt. Ennyi idő után az emberek megbaráztkoztak ezzel az újszerű koncepcióval, és a kezdeti érmeajánlatok (ICO-k) felemelkedése diverzifikálta a kriptotérséget. E hullám egyik első haszonélvezőjeként Vitalik Buterin megalkotta az Ethereumot.
Ebből a szempontból a Bitcoin-maximalizmus fejlődése és megerősödése előre látható volt:
- Az elsőnek érkezők előnye a blokklánc alapú vagyon legitimációjához vezet.
- Ebből a folyamatból származik a Bitcoin piaci kapitalizáció dominanciája.
- A Bitcoin piaci kapitalizációjának a dominanciája a biztonságosabb hálózathoz vezet.
- A biztonságosabb P2P-hálózat nagyobb közbizalmat eredményez.
- A nagyobb közbizalom nagyobb tömeges elfogadottsághoz vezet.
- A nagyobb tömeges elfogadás nagyobb BTC árfolyamot eredményez, ami megerősíti az összes előző lépést.
Ezek alapján könnyű belátni, hogy az altcoinok áradata hogyan tudná megzavarni az említett lépcsőfokok bármelyikét. Sőt, maga a 2017-es ICO-őrület is megerősítette azt az elképzelést, hogy a Bitcoin maximalizmus jogos.
Bitcoin dominancia alakulása
Nemcsak az altcoinok váltak gyanússá, hanem a blokklánc hálózatokhoz kötődő teljes vállalati építményrendszer is. Ezek a csapások viszont egymást táplálták, és a Bitcoin árfolyamát egészen 16.5 ezer dollárra, a 2020. novemberi csúcsra repítették. Mivel a „kriptókba” vetett közbizalom ekkor azonban megrendült, és egy egész ciklus gyakorlatilag semmissé vált, a Bitcoin maximalistái ekkor még inkább igyekeztek rámutatni a Bitcoin erényeire – a decentralizációra és az önfenntartásra.
Mégis, még ezekkel a tanulságokkal a hátunk mögött is van értelme a Bitcoint az altcoinok fölé helyezni?
A Bitcoin előnyben részesítésének az indoklása
A Bitcoin maximalistái kemény dilemmával néznek szembe. Egy eszközbe, így a Bitcoinba is bármennyi pénzt lehet önteni. Ez a piaci likviditás. Az elsőnek érkezők előnyét kihasználva a Bitcoin már legalább egy évtizede ennek a pénzügyi likviditásnak a célpontja volt, mielőtt ez a több ezer altcoinból álló hullám egyáltalán megszületett volna.
Amikor a BTC árfolyama 50 ezer dollár felett volt, a Bank of America kiszámolta, hogy 93 millió dollár nettó beáramlásra lenne szükség ahhoz, hogy az árfolyamát 1%-kal el lehessen mozdítani.
Ez azt jelenti, hogy az új befektetők százalékos nyereségének mértéke jelentősen csökken, még akkor is, ha teljes mértékben megértik a Bitcoin státuszát, mint a monetáris elértéktelenedés elleni fedezetet. Ez egy jó példa erre:
Ha valaki 2021 júliusában 100 SOL-t vásárolt volna, ~ 2500 dollárt fizetett volna. Az értékük 2021. novemberére ~25 000 dollárra emelkedett. Ilyen 9x-es nyereség csak a Bitcoin korai napjaiban volt lehetséges, amikor a piaci kapitalizáció még alacsony volt.
Most a legutóbbi bull runban a Solana befektetők is csak 3-szoros hozamot kaphattak volna októbertől novemberig. Ugyanez a dinamika érvényesül számos más altcoin és még a mémcoinok esetében is.
A Bitcoin a központi rendszerek ellenoldala
Ezt szem előtt tartva a Bitcoin maximalisták sajátos megközelítést alkalmaznak, a Bitcoinra úgy tekintenek, mint a monetáris evolúció kulcsfontosságú szereplőjére, nem pedig pusztán a rövid távú nyereséget biztosító eszközre. Ennek a megközelítésnek szerves része a technikai mintaelemzés és a hosszú távú stratégiák összehangolása a Bitcoin piaci dinamikájában való navigálás érdekében.
A Bitcoin maximalisták szerint a Bitcoin mint kriptopénz az első életképes alternatívát jelenti a központi banki rendszerrel szemben. Végül is Satoshi Nakamoto a Bitcoint a központi bankok által az adófizetők pénzével a kereskedelmi bankok kimentésére adott reakcióként indította el.
A vagyon tárolásához vagy átruházásához az embereknek többé nem kell engedélyt kérniük senkitől. Ennél is fontosabb, hogy nincs olyan központi entitás, amely a Bitcoin hálózatra nehezedne, és a pénzkínálatot befolyásolná. A pénz viszont végre valóban privát lehet, és megtakarítási eszközként szolgálhat.
A Bitcoin szabvány egy új, decentralizált monetáris rendszert alkot meg. Ellenőrizhető, átlátható és felső határral ellátott rendszert képzelnek el, amely gyökerében megszünteti a kormányzati korrupciós és háborús hajlamot.
A gyakorlatban bárki klónozhatja az altcoinokat, amelyek aztán a tőke (staking) hálózati befolyásának vannak kitéve, amely a staking méretével gyarapodik. Hasonlóképpen, bárki klónozhatja a nyílt forráskódú Bitcoin kódot. Ez azonban teljesen irreleváns, mivel a Bitcoint a hálózati energia biztosítja, nem pedig a tőke. Az egyik centralizációhoz vezet, a másik nem.
Konklúzió
A Bitcoin egyedülálló abban, hogy nem kötődik semmilyen szervezethez vagy személyiséghez. Ugyanez nem mondható el az altcoinok seregéről, kezdve az Ethereummal. Ennek a decentralizált rugalmasságnak az árát inkább energiában, mint stakingben fizetik meg. Ez volt a forrása számtalan cikknek és politikusok megjegyzéseinek, amelyek a Bitcoin energiafelhasználását támadták.
A Bitcoin maximalisták inkább a központi bankrendszerből való menekülésre összpontosítanak, mint a rövid távú altcoin nyereségre. Bár egyes maximalisták az összes altcoint pazarló figyelemelterelésnek tekintik ezen az úton, az biztos, hogy a Bitcoin integrálódni fog az altcoin ökoszisztémába is.