Ezt a gépet használták az első bitcoin kibányászásához
A kriptobányászat 2009. január 3-án született meg, amikor a Bitcoin blokklánc genezis blokkja létrejött. Az első coint maga Satoshi Nakamoto, a Bitcoin álnéven ismert megalkotója bányászta. Kezdetben a bitcoin bányászata hagyományos számítógépes processzorokkal, azaz CPU-kkal történt. Ezáltal a Bitcoin valóban decentralizálttá vált, mivel bárki részt vehetett a bányászatban otthonról.
Egy ideig a kriptovaluták és maga a CPU-bányászat is a kockák és a geek-ek játéka maradt. De ahogy egyre több, akár több száz processzor csatlakozott a bányászathoz, ez kiváltotta a kódba beépített komplexitásváltoztató algoritmust. Nagyon leegyszerűsítve: minél többen bányásznak bitcoint, annál nehezebbé válik a bányászat.
Az első komplexitásnövekedés majdnem egy évvel a genezis blokk kibányászása után történt. A legnagyobb pedig 2010. július 16-án ment végbe, amikor a komplexitás megnégyszereződött. Ez azt követően következett be, hogy július 11-én a tech geekek körében népszerű Slashdot weboldalon megjelent egy cikk a bitcoinról. Néhány nap alatt többszörösére nőtt a bitcoin használók száma, és így a bányászok száma is.
Kezdődik a grafikus kártya bányászat korszaka
2010 nyarára a bitcoin népszerűsége olyannyira megnőtt, hogy a bányászata már valódi, bár egyelőre még szerény bevételt hozott. Júliusban 1 BTC körülbelül 10 centet ért, és egy blokk bányászata körülbelül 5 dollár bevételt hozott egy felhasználónak.
Nem telt el sok idő, mire a bányászat kereskedelmi vállalkozássá vált. Az ArtForz volt az első, aki GPU-kat, azaz videokártyákat használó bányászfarmot indított. Július 18-án az ArtForz megkapta az első blokkot a grafikus kártyákkal indított bányászat után, egy OpenCL-illesztőprogramban megvalósított környezeti erőforrások felhasználásával. Így kezdődött az ipari bányászat korszaka.
A videokártyákra való áttérés hatalmas ugrás volt a CPU-kkal történő bányászathoz képest. Egyetlen videokártya többszörösen hatékonyabb lehet, mint egy processzor, és akár 4 videokártya is telepíthető volt egyetlen olcsó alaplapra. Egy egész bányászfarmot lehetett vásárolni több csúcskategóriás grafikus kártyával egy két CPU-t tartalmazó számítógép áráért. Egy ideig azonban a GPU-s bányászszoftverek még nem voltak elérhetőek, és így tömegesen nem lehetett használni. Csak 2010 szeptemberében jelent meg egy CUDA alapú bányász az Nvidia kártyákhoz, és októberben – az ATI Radeonhoz az OpenCL alapján. Ezekután nem meglepő, hogy a videokártyák hamarosan háttérbe szorították a CPU processzorokat.
Ekkor 2010 szeptemberében indult el a történelem első kriptobányász poolja. Ez volt a Bitcoin.cz, más néven a Slush pool. Ez a társaság még mindig működik, és a létrehozója, Marek Palatinus cseh programozó még mindig aktív tagja a közösségnek.
2011. január elején a Slush pool elérte a 10 GH/s-os kapacitást – ami akkoriban óriási számnak számított, bár ma már nevetségesen alacsonynak tűnik, figyelembe véve a jelenlegi 12,82 EH/s-os hashing sebességet.
2011 februárjától kezdve a bitcoin árfolyama gyorsan, visszaesés nélkül emelkedni kezdett, és a bányászok jövedelme drámaian megnőtt. A könnyű pénzkereseti lehetőség a videokártyák iránti kereslet megugrását okozta.
Ahogy a hálózat hashrátája nőtt, úgy nőtt a bányászat bonyolultsága is. Legalábbis a hírhedt Mt. Gox tőzsdei hackelésig, ami a felhasználók elvándorlásához, a hashráta csökkenéséhez és a bányászati nehézség csökkenéséhez vezetett.
Az ASIC-farmok: a mindent megdöntő trend
A bitcoin bányászat fejlődése és a nehézség változása
2011-et az FPGA (field-programmable gate array) bányászchipek – a bitcoin bányászat feladatára konfigurálható félvezető eszközök – megjelenése jellemezte. Ez volt az első kísérlet az energiaköltségek csökkentésére és a bányászat stabilitásának növelésére. Az FPGA-k sikere rövid életű volt, de előfutárai voltak a későbbi ASIC-bányászoknak.
Az ASIC gépeket (Application Specific Integrated Circuits, azaz alkalmazásspecifikus integrált áramkörök) már számos olyan iparágban használták, amelyeknek semmi közük nem volt a kriptovalutához. Miután BTC bányászathoz specializált verziókat konfiguráltak, ezek az ASIC bányászgépek az iparág zászlóshajóivá váltak, mivel sokkal energiatakarékosabban működtek, mint az olyan többcélú eszközök, mint a GPU-k. Az ASIC-ek a grafikus processzorokhoz képest jóval nagyobb hozamot voltak képesek generálni a bányászoknak.
Jelenleg az ASIC bányászgépek maradtak az egyetlen módja annak, hogy a bitcoint és néhány más kriptovalutát nyereségesen lehessen bányászni. Közben a szektor egy több milliárd dolláros üzletággá fejlődött. Az ASIC bányászgépek segítették létrehozni az ipari méretű bitcoin bányászatot, és egyértelműen kiszámíthatóvá tették a kriptobányászat költségeit. Ebben az értelemben a bányászat fejlődése lényeges része a kriptopiac egészének fejlődésében.