A bankban tartott pénzed jobban szennyezi a környezetet, mint az autód?
A bankban tartott 350 000 forintod annyi kibocsátást okoz, mintha New York-ból Seattle-be repülnél.
Amikor pénzt teszel be a bankba, úgy tűnik, mintha csak ott csücsülne szépen a számládon, készen állva arra, hogy kivedd, amikor épp szükséged van rá. A valóságban azonban a bank úgy keres pénzt a te pénzeden, hogy kölcsönadja olyan vállalatoknak, amelyek fittyet hányva az éghajlatváltozásra, brutális mennyiségű károsanyagot bocsátanak ki. Ilyen szennyező vállalatok például a nagy feldolgozóüzemek.
Tehát azzal, hogy pénzt hagysz a bankszámládon, akaratlanul is hozzájárulsz az éghajlati válság súlyosbodásához. Egy új elemzés szerint minden bankban hagyott 350 000 forint után, minden évben közvetve akkora kibocsátást okozol, mintha New Yorkból Seattle-be repülnél. „Nem igazán nézzük meg, hogy a bankok hogyan használják fel a bankszámlánkon tartott pénzt, és hogy az valójában hol is kering” – mondta Jonathan Foley, az elemzést közzétevő Project Drawdown ügyvezető igazgatója. „De ha a dolgok mögé nézünk, azt látjuk, hogy rengeteg fosszilis tüzelőanyag lapul meg.”
A tanulmány szerint egy klímatudatos bankra váltással mintegy 75 százalékkal csökkenthetjük ezeket a kibocsátásokat. Sokan rendszeresen azt hajtogatják, hogy ne együnk húst, ne használjuk az autónkat, ne használjunk gázkazánt, hiszen ezeknek köszönhetően óriási a karbonlábnyomunk, valójában a pénzed bankban tartásának is van karbonlábnyoma.
A banki tevékenység kibocsátását azonban rengetegen alulértékelik. „Nem csak egy hamburger kihagyása, hanem az is nagyon fontos, hogy hol van a pénzem” – állította Foley.
Ahogy mi a bankoktól pénzt tudunk kölcsön venni, ugyanúgy a fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatok és az iparágat támogató cégek is. A fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok hiteligénye évről évre változik, tekintettel a tüzelőanyagok ingadozó áraira. Itt jön a képbe a fogyasztó. „Az a pénz, amelyet egy magánszemély a bankszámlájára tesz, lehetővé teszi a bank számára, hogy aztán kölcsön adja a fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatoknak” – mondja Richard Brooks, a Stand.earth, egy környezetvédelmi és éghajlati igazságosságot támogató csoport pénzügyi igazgatója.
Az új jelentés megállapítja, hogy a 11 legnagyobb amerikai bank átlagosan portfóliójuk 19,4 százalékát adja ki szén-dioxid-intenzív iparágaknak. Hogy teljesen világos legyen: az olaj-, gáz- és szénipari vállalatok nem lennének képesek tovább működni e hitelek nélkül.
Brooks szerint ugyanakkor a nagybankok alulfinanszírozzák a zöld gazdaságot, és „rossz” energiába fektetnek be.
A kisebb bankok kevésbé valószínű, hogy a már fentebb említett iparágaknak adnak pénzt. Egy hitelszövetkezet sokkal inkább helyi szinten működik, így sokkal kevésbé valószínű, hogy például egy új olajvezetékhez ad pénzt. „A nagy vállalatok a nagy bankokhoz fordulnak finanszírozásért. Több százmillió dolláros, néha több milliárd dolláros hiteleket keresnek, és ezt egy hitelszövetkezet nem tudná biztosítani”.
Bár az új jelentés nem elemezte részletesen a világon működő több tízezernyi bankot, abban a dokumentum készítői egyetértenek, hogy vannak olyan pénzintézetek, amelyek tudatosan nem fektetnek be olyan iparágakban, amelyek drámaian szennyezik a környezetet.