A 2020-as többlethalálozásért lehet, hogy a félelem volt a felelős
A koronavírus járvány után három évvel érdekes tudományos felfedezések láttak napvilágot. Egyes szakértők azt feltételezik, hogy a 2020-as többlethalálozást nem is maga a vírus okozta, hanem a félelem, ami az emberi testben rendkívül érdekes folyamatokat indíthat el.
A 2020-as évet valószínűleg senki sem fogja elfelejteni, hiszen drámaian megváltozott egy pillanat alatt minden, amikor kitört a koronavírus járvány. Az országok sorra zárták le a határaikat, a hatóságok bezáratták az üzleteket és a szolgáltatókat, kijárási tilalmat rendeltek el és kötelezővé tették a maszkhasználatot. Senki nem tudta először, hogy mivel állunk szemben. A híradásokból csak azt lehetett tudni, hogy egyre több a fertőzött és egyre többen vesztik életüket. Természetesen mindenki félt, aggódott magáért és a szeretteiért. Három évvel a pandémia kitörése után egyre több tudományos anyag, kutatás lát napvilágot, melyek érdekes összefüggésekre hívják fel a figyelmet. Több szakértő nemrég azzal állt elő, hogy a 2020-as többlethalálozást lehet, hogy nem is maga a vírus okozta, hanem az attól való rettegés. A félelem ugyanis sok mindenre képes és olyan folyamatokat indíthat el az emberi testben, ami tényleg megbetegíthet.
A félelem testünk riasztórendszere. Amikor veszélyt érzékelünk, a kortizol nevű stresszhormon elárasztja szervezetünket. Ez felfüggeszti a rövid távon nélkülözhető rendszereket, például az emésztést, amellett pedig fokozza azokat a funkciókat, amelyek segíthetnek menekülni vagy szembeszállni a veszéllyel – gyorsabb pulzus a gyorsabb futásért.
A krónikus félelem állandóan működésben tartja a szervezet stresszválasz rendszerét. Ha azonban a kortizolszint tartósan megemelkedett, az negatív hatással lehet a szervezetre. Az egyik jelentős kárvallott pedig az immunrendszer. A kortizol csökkentheti az immunrendszer aktivitását, ez pedig azt jelenti, hogy fokozottan kivagyunk téve a fertőzéseknek, ráadásul a sebgyógyulás is jóval lassabb.
Ezenkívül immunrendszerünk körülbelül 70%-a a belekben található. A krónikus félelem és stressz felboríthatja a bélben lévő baktériumok egyensúlyát, tovább növelve a betegségekkel szembeni sebezhetőséget.
A krónikus félelem másik lehetséges következménye a citokinviharok kiváltása. A citokinek általában segítik a szervezet betegségre adott válaszát. Azonban bizonyos citokinek túlzott vagy ellenőrizetlen szintje, amelyet citokinviharnak neveznek, káros lehet, és súlyos gyulladáshoz és szövetkárosodáshoz vezethet. Akár sokszervi elégtelenség is okozhat, ami végzetes lehet.
Generáljunk pánikot
Tehát bármilyen meglepő is, de a járvány alatt az lett volna a legjobb, ha megőrizzék nyugalmunkat és higgadtan kezeljük a helyeztet, még akkor is, ha ez lehetetlennek tűnt. Sok országban a lakosság megnyugtatása helyett azonban a kormányok ennek éppen az ellenkezőjét tették. Németországban vagy az Egyesült Királyságban „pánikpapírokat” osztogattak arról, hogyan lehet a legjobban megijeszteni a lakosságot, emellett az sem segített, hogy 24 órás félelemkampány zúdult az ember nyakába a médián keresztül.
Sokak szerint a PCR-vizsgálatok nélkül nem sok Covid-esetet regisztráltak volna a hatóságok, hiszen többnyire influenzaszerű fertőzésként könyvelték volna el.
Annak ellenére, hogy a vírust megtalálták a szennyvízben Spanyolországban 2019 márciusában és Brazíliában 2019 októberében, a világjárvány és annak többlethalálozása csak azután tört ki, hogy Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus megtette a hatalmas WHO bejelentést.
A The Lancet által közzétett tanulmány szerint a kortizol szintjének megduplázódása a mortalitás 42%-os növekedésével járt az életkorral, alapbetegségekkel és laboratóriumi vizsgálatokkal való korrekció után.
A pánikkeltés viszont jól jött a kormányoknak, hiszen ez sebezhetőbbé és engedelmesebbé tette a lakosságot. Másik „járványellenes intézkedés” a konditermek bezárása volt, ami bizonyíthatóan szintén emelte a kortizolszintet.
Ezenkívül a társadalmi kapcsolatok csökkentése és az emberek, különösen az idősek elszigetelése bizonyítottan kontraproduktív, és növeli a krónikus stressz szintjét. A „maradj otthon” egy másik irányelv a kormányoktól világszerte. Ez nemcsak a fizikai aktivitásra volt negatív hatással, hanem a szervezet D-vitamin szintjére is. És ahogyan sejthető, ez is befolyásolta a kortizolszintet.
Továbbá a „maradj otthon” parancs nagymértékben fellendítette az ételrendelést és így a gyorséttermi ipart is. Az egészségtelen ételek fogyasztása (a cukrok, szénhidrátok, transzzsírok és omega-6 zsírsavak miatt) szintén emeli a véráram kortizolszintjét.
A fent említett intézkedések pedig mind kontraproduktívak voltak. A félelem azonban engedelmességet szül, különösen, ha ugyanaz az entitás, amely az állítólagos problémát okozza, állítólagos megoldást is kínál mellé. Akik viszont a tudományos eredmények alapján hasztalannak, sőt károsnak minősítették az intézkedéseket, azokat ugyanazok a politikusok nevezték „szociáldarwinistáknak”, akik felelősek voltak ezen intézkedések végrehajtásáért.