Az IKEA AI-jal tervezett új kanapéja elfér egy borítékban
A jövő kanapéját hazavihetjük az üzletből egy egyszerű borítékban. Pehelykönnyű, minden ajtón befér, és pikk-pakk összerakható. Ráadásul 100%-ban újrahasznosítható anyagokból készül.
Manapság a csapból is az AI folyik: mindenki azt keresi, hogyan könnyíthetné meg az életét a mesterséges intelligenciával. Az AI erejétől megtáltosult kreatív vállalatok folyamatosan rukkolnak elő merész és formabontó megoldásokkal az összes létező ágazatból.
Nem meglepő tehát, hogy a mesterséges intelligencia a bútorbizniszbe is betört: az IKEA a dán innovációs laborral, a Space10-el összefogva megtervezte a borítékban hazavihető, alig 10 kilós, környezetbarát kanapét, amelyhez a tervező csapat a gépi tanulást hívta segítségül.
Formabontó kanapé, egyenesen a borítékból
A hagyományos kanapé nehéz, sok helyet foglal, és nehezen szállítható. A Space10 tervezői úgy gondolták, hogy ez idejét múlt, és nem egyeztethető össze a mai világra jellemző rugalmas életvitellel, ezért az AI segítségével olyan kanapét álmodtak meg, amely alkalmazkodni tud a folyamatosan változó életmódunkhoz.
A kanapé összerakása nem igényel szerszámokat vagy csavarokat, ezáltal rendkívül egyszerű össze- és szétszerelni, és különféle formákra hajtogathatjuk aszerint, ahogy nekünk a legkényelmesebb.
AI: ellenség vagy kényelmi eszköz?
Hívei szerint az AI leveheti a vállunkról a munkaterhek nagy részét, és használata javíthatja az elvégzett munka minőségét, ezáltal új korszakot nyithat meg az egészség, a tanulás, a munka, a kikapcsolódás és a kreativitás tekintetében, és tulajdonképpen szinte minden emberi törekvésben.
Egyre több technológiai szakértő hangsúlyozza azonban, hogy a fejlett gépi tanulási rendszerek szabályozásra szorulnak, és az emberi szintű mesterséges észlelés, más néven Artificial General Intelligence (AGI) megjelenésére való felkészülést szorgalmazza.
Az aggodalom azonban nem alaptalan. Az OpenAI népszerű csevegőbotjával, a GPT-4-gyel kapcsolatban például máris sok aggályos viselkedésről számoltak be, többek között arról, hogy a segítségével vissza lehet élni az okosszerződésekkel, és arra is volt már példa, hogy hamisan vádolt meg valakit szexuális zaklatás elkövetésével, amelyet a Washington Post egy nem létező cikkével próbált alátámasztani.