A bitcoin és az iszlám jog találkozása: halál, harám és a terrorizmus kérdése
Fogadok, ha az iszlám és a kripto kapcsolatát megemlítem, tízből tíz embernek csakis a terrorizmus jut az eszébe. Lelki szemeik előtt látják, ahogy anonim bitcoin tranzakciókból pénzelt öngyilkos merénylők lepik el Európát és dollármilliók cserélnek gazdát peer-to-peer tranzakciók fátyla alatt.
Nos, a kép egy kicsit árnyaltabb ennél és én beleástam magam az iszlám jogba, hogy fellibentsem azt a bizonyos fátylat. Az iszlámnak nagy hagyományai vannak a pénzügyek terén, azonban a digitális valuták új kérdéseket vetnek fel. Az elmúlt években és hónapokban prominens vallási vezetők fatvákat (arab szó, az iszlám vallásban vallásjogi döntést jelent olyan esetben, mikor egy konkrét hitelméleti vagy vallásgyakorlati kérdésre nincs válasz sem a Koránban, sem a hadíszokban, sem a muszlim tudósok közmegegyezésében, az idzsmában) bocsátottak ki. Ezekben arra figyelmeztették a híveket, hogy tartsák magukat távol a kriptovalutáktól. Azzal érveltek, hogy a vad árfolyam ingadozások és a “kétes” eredete miatt inkább a szerencsejátékhoz hasonlítanak, amelyet a Korán szintén tilt.
Az alapok
Az iszlám világban a pénzügyek és a gazdasági élet szabályozását a saría, azaz az iszlám jog alapján végzik. A kriptovaluták, így a bitcoin is, új kihívások elé állítják az iszlám jogot, mivel a hagyományos pénzügyi rendszertől eltérő módon működnek. Ebben a cikkben megvizsgálom a saría és a bitcoin kapcsolatát, annak tisztázására, hogy a bitcoin halál-e vagy harám, valamint hogy mi a kapcsolat a terrorizmus és a bitcoin között.
Az iszlám jog (saría) bemutatása
A keleti vallás gazdag múltra tekint vissza a pénzügyi kérdésekkel foglalkozó tudományokban. Az iszlám jognak, vagyis a saríának is van egy erős pénzügyi összetevője. A vallási vezetők nemzedékek óta vitatják a Korán pénzzel foglalkozó passzusait. Általánosságban az iszlám pénzügyek olyan szabályokat igyekeznek meghatározni az üzleti és befektetési tevékenységekre vonatkozóan, amelyek biztosítják, hogy egy csoport ne használhasson ki financiálisan egy másik csoportot, vagy ne használhassa fel a pénzt valaki más elnyomására. Sok muszlim többségű országban működnek úgy nevezett saría-tanácsok. Ezek elismert vallási vezetőkből állnak, akik fatvákat bocsátanak ki és magyarázatot adnak a döntéseikre. Bár a tanácsok nem kötelező erejűek, befolyásolhatják a kormányzati politikát, és a vallásos muszlimok gyakran kérnek tőlük útmutatást.
Nem csak a bitcoin, hanem más pénzügyi innovációk, mint például az aranytartalékkal nem fedezett valuták vagy a hitelkártyák, mind vallási vitákat váltottak ki a múltban. Ugyanakkor az iszlám pénzügyek alkalmazkodtak a változásokhoz. A befektetéseket és a valutákat hagyományosan fizikai eszközökkel, például arannyal kellett biztosítani. Amikor azonban a 20. század folyamán egyre népszerűbbé váltak az olyan fiat valuták, mint például az amerikai dollár, amelyeket nem fedez arany, az iszlám tudósok tanulmányozták és végül beépítették őket az iszlám pénzügyekbe. Ma a fiat valuták azért engedélyezettek, mert azokat egy elismert hatóság bocsátja ki és garantálja állami keretek között.
Korán és az alapelvek
A saría az iszlám vallás alapján kialakított jogrendszer, amely az élet minden területére kiterjed, ideértve a gazdasági és pénzügyi kérdéseket is. A saría fő forrásai a Korán és a hadísz, azaz a próféta, Mohamed életéből származó tanítások és példázatok. Az iszlám jog célja a muszlimok életének szabályozása a vallás alapelvei szerint, hogy az egyének és a közösség jólétét biztosítsa.
A saría szerint a pénzügyekben és a gazdaságban három fő elv érvényesül: az adósságok időben való rendezése, a riba (kamat) tilalma és a gharar (bizonytalanság) elkerülése. Ezen elvek alapján értékelhető a bitcoin és más kriptovaluták megítélése az iszlám jog szemszögéből.
A bitcoin: halál vagy harám?
A bitcoin egy digitális valuta, amelyet 2009-ben hoztak létre, és amely decentralizált módon működik, azaz nincs mögötte központi bank vagy kormányzati szabályozás. Alapját a blockchain technológia képezi, amely egy nyilvános, átlátható és manipulációval szemben védett adatbázis.
A bitcoin halál vagy harám megítélése a saría alapelvei alapján történik. Elsősorban a riba, vagy kamat tilalmának vizsgálata szükséges, hiszen a bitcoin tranzakciókban nem érvényesül kamat. Ebből a szempontból a bitcoin összhangban áll az iszlám jog követelményeivel.
A bitcoin volatilitása és a piaci spekulációk miatt sokakban felmerül a kérdés, hogy a kriptovaluta megfelel-e a gharar elvnek. A volatilitás valóban aggodalomra ad okot, ám a bitcoin technológiai alapja és decentralizált jellege önmagában nem sérti a gharar elvét. Egyes iszlám jogtudósok szerint a kriptovaluták használata megengedett, amennyiben a céljuk tisztességes és átlátható tranzakciók lebonyolítása.
Mások szerint az alábbi három fő ok miatt a bitcoin harámnak tekinthető:
- Szerencsejátékhoz hasonló, nagy kockázatú befektetés
- A pénztől eltérő módon használják
- Nem szabályozott
A bitcoin nem bűnözésbarát
A harmadik fontos szempont a bitcoin és a terrorizmus kapcsolata (bővebben a témáról itt). A bitcoin anonimitást és gyors tranzakciókat kínál, ami sajnos a terrorista szervezetek számára is előnyös lehet. Azonban fontos megjegyezni, hogy a bitcoin és más kriptovaluták nem függnek össze a terrorizmussal önmagukban, hiszen bármilyen eszköz, beleértve a hagyományos pénzt is, felhasználható rossz célokra.
Továbbá, a blockchain technológia által biztosított nyilvános és átlátható adatbázis lehetővé teszi a tranzakciók nyomon követését és a gyanús tevékenységek feltárását. Ezért a terrorizmus és a bitcoin kapcsolatának kérdése összetett és nem egyértelmű.
Mit gondol a Hamász?
A Chainalysis legfrissebb jelentése szerint a Hamász katonai szárnya, az Al-Qassam Brigád (AQB) a múlt héten bejelentette, hogy leállítja a régóta működő kripto-adományozási programját. Ezt a szervezetet gyakorlatilag minden nyugati ország terrorszervezetként tartja nyilván az Izrael és szövetségesei elleni támadásai és katonai műveletei miatt.
Az AQB évek óta a kripto-adományokat használta pénzszerzési eszközként, miközben megkerülte a hagyományos pénzügyi rendszert, amelytől a szervezet nagyrészt el van vágva. A rendszer úgy volt felépítve, hogy weboldalakat és közösségi médiakampányokat hoztak létre ilyen adományok gyűjtésére, konkrét adományozási címeket adva meg a szimpatizáns olvasóknak, sőt részletes utasításokat adva arra vonatkozóan, hogyan lehet kriptovalutát szerezni és küldeni anélkül, hogy a hatóságok erről tudomást szereznének.
A csoport több tízezer dollár értékű kriptót gyűjtött össze az évek alatt. Adományozási kampányai a bűnüldöző szervek nyomására idővel egyre kifinomultabbá váltak: egyszerű, statikus címekkel kezdték, amelyeket népszerű tőzsdéken tároltak, később olyan tárcákat kezdtek használni, amelyek minden egyes adományozó számára egyedi címeket tudtak létrehozni.
Legújabban azonban az AQB hivatalos honlapján új üzenet jelent meg, amely a kriptoadományozási éra befejezését jelentette be, hivatkozva az adományozók azonosítására és büntetőeljárás alá vonására irányuló sikeres kormányzati erőfeszítésekre.
Az Al-Qassam Brigád őszinte köszönetét és nagyrabecsülését fejezi ki népünk, nemzetünk és a világ szabad népeinek tömegei felé a folyamatos pénzügyi támogatásért, és bejelenti, hogy megszünteti a pénzügyi adományok fogadását a bitcoin digitális valután keresztül, hogy biztosítsa az adományozók biztonságát, tekintettel a büntetőeljárás megindítására azok ellen, akik támogatni próbálják az ellenállást ezen a valután keresztül.
Az AQB ezt követően további közleményeket adott ki, amelyekben arra kérte a támogatóit, hogy „más rendelkezésre álló módszerekkel” adományozzanak.
Ez is azt mutatja, hogy az AQB megtanulta ugyanazt a leckét, mint sokan mások, akik a digitális eszközöket illegális célokra próbálják felhasználni: A bitcoin és a kripto, nem bűnözésbarát. A blokkláncok átláthatóságának köszönhetően a bűnüldöző szervek könnyedén nyomon követhetik a tiltott tevékenységre használt pénzeszközöket, és végül összekapcsolhatják azokat a valós személyekkel és szervezetekkel. A blokkláncok megváltoztathatatlansága pedig azt jelenti, hogy ezek a nyomozások bármikor lefolytathatóak, függetlenül attól, hogy a bűncselekmény milyen régen történt, mivel a tranzakciók bizonyítékai örökre rendelkezésre állnak majd.
Összefoglalás
A saría, az iszlám jog, a gazdasági és pénzügyi kérdésekben is irányt ad a muszlimok számára. A bitcoin és a kriptovaluták új kihívásokat jelentenek az iszlám jog számára. A riba, a gharar és a terrorizmus szempontjából vizsgálva a bitcoin önmagában nem sérti az iszlám jog alapelveit, és halal lehet, amennyiben tisztességes és átlátható tranzakciókra használják.
Azonban a bitcoin volatilitása és a terrorizmus finanszírozásának kérdése továbbra is vitákat generál az iszlám jogtudósok között. Fontos, hogy a muszlim közösségek folyamatosan párbeszédet folytassanak a kriptovaluták és az iszlám jog kapcsolatáról, hogy megtalálják a legjobb módját annak, hogyan integrálhatók a kriptovaluták a saría alapelvei szerinti gazdasági életbe.