Az EU felgyorsítja a zöld tervet: fizetsz vagy életmódot váltasz
Itt az újabb lépés az EU nagy zöld terve felé. A strasbourgi parlament jóváhagyta az uniós program három reformját, amelynek célja, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse a CO2-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Az átállás árát a kisemberek fizetik meg.
A három reform a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS), a Szociális Éghajlatvédelmi Alap és végül a szén-dioxid-kibocsátáskorlátozási mechanizmus (CBAM) néhány nappal ezelőtt került elfogadásra az Európai Parlament által. Úgy tűnik, hogy az EU éghajlat-politikai menetrendje megkerülhetetlen folyamat. Ezzel csak az a gond, hogy a terv igen költséges lesz, és mint mindig, most is az állampolgárok és a vállalkozások fizetik meg az árát.
Bár a reformnak még át kell mennie az Európai Tanácson, ez már csak formalitás. Az Európai Parlament az EU Bizottságával együtt már töviről hegyire megvitatta a szabályzatot, és mint azt az új dízel- és benzinüzemű autók 2035-től történő betiltása esetében láthattunk, az európai zöld menetrend gyorsan halad előre.
ETS-reform, a házakra és autókra vonatkozó kibocsátási kvóták csökkenése
Az ETS reformja értelmében a CO2-kibocsátásért kibocsátási egységeket kell fizetni. A gyakorlatban minél többet bocsátunk ki, annál többet fizetünk. Eddig az ETS-t az energiaigényes ipari ágazatokra alkalmazták, de 2027-től ez a rendelet kiterjeszti a kvótákat az autók üzemanyagára és a háztartások fűtésére használt gázra is. Ha az energiaárak nagyon magasak lesznek, akkor a szabály életbe lépése egy évvel elhalasztható, de 2028 után akár tetszik, akár nem fizetni kell. A szabályt kiterjesztik a légi közlekedésre és a tengeri szállításra is. A légiközlekedési ágazat ingyenes kibocsátási egységeit fokozatosan 2026-ig megszűntetik, és a szektort a fenntartható repülőgép-üzemanyagok felé terelik.
Szociális Éghajlatvédelmi Alap és szén-dioxid díjak
Szinte a polgárokat terhelő költségek beismeréseként az EU a mintegy 65 milliárd eurós Szociális Éghajlatvédelmi Alap bevezetését azzal a céllal hozta létre, hogy a leginkább bajba jutott fogyasztókat és kisvállalkozásokat megsegítse.
Az utolsó reform a határon történő szén-dioxid kiigazítás, amely bizonyos termékek importőreit arra kényszeríti majd, hogy az importált áruk előállításához kibocsátási engedélyeket vásároljanak.
Az ellenzők rámutattak, hogy a szén-dioxid-vámok kompenzáció nélkül drágítják az importált alkatrészek, eszközök európai előállítását. Ez különösen az acélipart érintené rendkívül súlyosan. Az Európai Unió által a zöld átmenetért hozott döntések tehát további hatást gyakorolhatnak az energiaárakra, ami tovább fokozhatja az elmúlt hónapokban már tapasztalt inflációt és spekulációt, és végül kedvezhet az iparosítás leépülésének és egyes társadalmi rétegek totális elszegényedésének.