A történelem tíz legbődületesebb hiperinflációja – tényleg a magyarok vezetnek?
Magyarországon újabb és újabb negatív meglepetés éri az embereket az inflációval kapcsolatban. De ez még nagyon messze van a történelmileg legmagasabb hiperinflációs időszakok pénzromlásától. Tényleg világrekorderek vagyunk hiperinflációban?
A januári inflációs adat Magyarországon 25,7százalék volt, így már sokadszor felülmúlta az elemző közgazdászok várakozásait. De rendszeresen nagy pofonok érnek bennünket a boltokban is az árcédulák láttán. Bár ez az érték alighanem ismét rekord az Európai Unión belül, nagyon messze van még a történelmi csúcsszintektől.
Mi is az a hiperinfláció
Utoljára 1995-ben volt a mostaninál magasabb infláció Magyarországon, akkor a decemberi év/év érték 28,3 százalék volt. Egyes bloggerek és fórumozók már most is hiperinflációt emlegetnek, nem tudván, hogy hiperinflációról csak 50 százaléktól beszélünk. Valamint nem éves, hanem havi szinten kell 50 százalék legyen a pénzromlás, ez hiperinfláció legalsóbb határa a közgazdászok közötti megegyezés szerint.
1. Magyarország, a csúcstartó
Ezt az értéket azonban jó néhány országnak sikerült jó néhány alkalommal megugrani, és nem is csak háború vagy egyéb nagy szerencsétlenségek esetén. A Wikipédia remek listája szerint a világrekordot bizony Magyarország tartja egy olyan inflációs értékkel, amit kimondani is nehéz, mintegy 40 billiárd (vagy 40 ezer billió) százalék. Avagy tíz a 16. hatványon, és még szorozva néggyel volt a havi inflációs ráta 1946 júliusában.
Az árak kevesebb mint 15 óra alatt duplázódtak meg, a napi infláció is 207 százalék volt. A legnagyobb címletű bankjegy pedig, amit valaha nyomtattak, 100 trillió pengős volt (az egyes után ehhez 20 nullát kellene leírni).
Hiperinflációs toplista (forrás: Wikipedia)
Hogy ez miért következett be, aligha kell részletezni, az ország a második világháború után gazdaságilag és pénzügyileg is teljesen tönkrement. Kifogyott vagy elpusztult szinte minden áru, élelmiszer is alig volt, a pénzt pedig egyfolytában nyomtatták. A papírpénz elértéktelenedése miatt minden mást használtak fizetőeszközként, amit tudtak, dollárt, tojást, nemesfémeket, cigarettát, nejlonharisnyát.
2. A zimbabwei hiperinfláció
A lista szerint a második helyen a zimbabwei dollár 2008 novemberi értékvesztése áll, ami havonta elérte a 100 milliárd százalékot. Ehhez nekik háború sem kellett, csak egy rosszul működő állam és egy rendkívül elhibázott gazdasági reform, ami a termelés jó részének leállását eredményezte.
3.-4. Jugoszlávia széthullása
A harmadik és a negyedik helyre a jugoszláv és a szerb dínár került sok száz millió százalékos havi inflációs rátával, 1994 elején. Akkoriban gyakorlatilag Jugoszlávia széthullását láttuk, az utódállamok között pedig több háború tört ki. Így aztán nem csoda, hogy a gazdaság is alaposan megrokkant, a jugoszláv és szerb pénz pedig többször is elértéktelenedett.
5. A világ legszegényebb gazdagjai
Venezuela is azon országok közé tartozik, amelyeknek békeidőben is sikerült magukat leküzdeni a lejtő aljára. Az ország bolivár névre keresztelt fizetőeszköze 2019 januárjában 2,7 millió százalékos inflációt élt át, ekkor két nap alatt duplázódtak meg az árak. Mindeközben az ország a világ egyik legnagyobb kőolajkészletének boldog vagy boldogtalan birtokosa.
(Persze lehet, hogy éppen ezt taszította őket válságba. A “nyersanyagátok” lényege, hogy egy ország jelentős ásványkincsek birtokában elkényelmesedik, elfelejti fejleszteni a többi gazdasági ágat, “elfelejt” termelni, vállalkozni. Ehelyett mindenki azon marakodik, hogy hogyan osszák el a csodás nyersanyag kincsből származó gazdagságot, vagy ki uralja az országot.)
Német hiperinflációs bankjegy, húszmillió márka.
Futottak még… a német hiperinfláció
Az ötös listára már fel sem fért a világ egyik leghíresebb hiperinflációja, a német márka elértéktelenedése az első világháború után, a 1923 októberében bekövetkezett 29 500 százalékos inflációs csúccsal. A németek azóta is rendkívül félnek az inflációtól, ez valószínűleg a mai napig befolyásolja az európai eurózónás monetáris politikát. Itt is a háború játszotta a kulcsszerepet. Ahogy a sorban ez ezután következő 1944-es görög hiperinflációnak is az lehetett a legfőbb oka.
Már a régi rómaiak is
A hiperinfláció egyébként egyáltalán nem modern találmány, mert pontos adataink persze nincsenek róla. De a történelemkönyvek megemlékeznek arról, hogy – már a régi rómaiak is művelték. Egyik-másik római császár ugyanis olyan ügyesen hígította a fém pénzeket, kispórolva belőlük a nemesfémet, hogy képes volt hiperinflációt vagy ahhoz nagyon hasonló jelenséget előidézni.
Kínában pedig, ahol a papírpénzeket századokkal korábban kezdték használni, mint Európában, a hiperinflációt – vagy legalábbis nagyon magas inflációt – is előbb ismerték meg. Már a középkorban, a Jüan dinasztia idején. (Milyen érdekes, a kínai pénz neve épp jüan…)
Úgy látszik, ez a veszély minden centralizált pénzt fenyeget. Hajrá, Bitcoin!
Kapcsolódó cikkeink:
Hogyan készüljünk fel a hiperinflációra?
Jack Dorsey szerint a hiperinfláció itt van a nyakunkon
Argentína hiperinflációjának már csak a kriptók tudnak megálljt parancsolni?
Kiviszi a számlálót a hiperinfláció Venezuelában, új bankjegyeket bocsátanak ki
Címlapkép: Inflációs pengő. (Saját fotó.)