Algéria lett a sláger, az EU-tagállamok vezetői egymásnak adják a kilincset
Az energiahiányos EU számára Algéria lett hirtelen a sláger. Na nem szimpátia alapon, hanem komoly gazdasági érdekek miatt.
Egy évvel ezelőtt Emmanuel Macron francia elnök még nem igazán tudott foglalkozni az egykori észak-afrikai francia gyarmattal. Többnyire természetesnek vette, hogy Algéria továbbra is gázt pumpál az Európai Uniónak, mint a közösség harmadik legnagyobb földgázszállítója Oroszország és Norvégia után. Macron még azzal is vádolta az ország vezetését, hogy „Franciaország elleni gyűlöletet” szít. De most, hogy az EU-ban komoly energiaválság van kibontakozóban, a hangnem némiképp megváltozott.
Ezen a héten Élisabeth Borne francia miniszterelnöke 16 francia miniszterrel Algériába utazott „gazdasági együttműködési” útra. Hivatalának közlése szerint a Franciaországnak szánt gázszállítások növelése nem volt napirenden. Feltételezzük, hogy úrihölgyhöz méltóan nem akart Borne azonnal a tárgyra térni, de józan ésszel végig gondolva, nem valószínű, hogy pont a válság közepén, és pont Európa egyik legnagyobb gázbeszállítójánál, ne ez lenne az egyik központi beszédtéma. Macronnal mindössze hat héttel ezelőtt járt ott. Bár akkor sem említette a gázt, de az a tény, hogy a párizsi központú energetikai multinacionális cég, az Engie vezérigazgatójával jelent meg a randevún, egyértelmű, hogy ez lehet a háttérben. Hasonlóképpen, az EU energiaügyi biztosát is, aki éppen a francia delegáció útja során jelent meg az országban, de korábban a leköszönt Mario Draghi olasz miniszterelnök is többször udvarolt Algériának.
Mostanában Európa bejárja a világot, hogy új gázkészleteket szerezzen, miközben gazdasága kezd meginogni a megugró energiaárak, az energiafogyasztást korlátozó intézkedések és az áramkimaradás veszélye miatt.
Borne a múlt héten sajtótájékoztatót tartott, hogy bemutassa a francia mindennapi élet minden szektorára vonatkozó „energiajózansági” tervet, a vállalkozásoktól és a sporttól kezdve a lakóházakon át a közszolgáltatásokig. „A józanság egy egyszerű koncepció: a megtakarítást választottuk, nem pedig a megszorítást szenvedtük el” – mondta Borne. „A fogyasztásunktól és az időjárástól függően aztán tudni fogjuk, hogy a megfelelő ütemben és a megfelelő irányba haladunk-e.” A francia kormány, akárcsak a magyar vagy a német, már meghatározta a fűtési határétékeket. Franciaországban azzal megspékelték a dolgot, hogy ha valaki túllépi a 19 Celsius-fokos hőmérsékletet otthonában, elméletileg 1500 eurós bírságot kockáztathat a francia büntető törvénykönyv szerint, a visszaesők esetében pedig 3000 eurót.
Európa szerencsétlenségére azonban Algír már régóta hivatalosan el nem kötelezett álláspontot képvisel, és nem tűnik túlságosan lelkesnek, hogy teljesen és kizárólagosan Európa és a Nyugat karjaiba vesse magát, különösen most, hogy más lehetőségei is vannak arra, hogy diverzifikálja érdekeit az egyre inkább többpólusú világban. Ennek érdekében megerősítette a kétoldalú együttműködést Kínával és történelmi szövetségesével, Oroszországgal.
Az újabb amerikai szankciók fatálisak lehetnek
Franciaország és az EU csábítási törekvéseit tovább bonyolítja a mindenbe beleavatkozó Amerika, akinek nem tetszik, hogy Algéria kapcsolatot ápol a kelettel, és úgy tűnik, csírájában el akarja fojtani az EU és Algéria kapcsolatának elmélyülését. Ennek érdekében az Egyesült Államok most azt fontolgatja, hogy szankciókkal sújtja Algériát a Moszkvával még tavaly megkötött 7 milliárd dolláros fegyverüzlet miatt. Bizonyára pusztán véletlen egybeesés, hogy ezek a szankciókkal való fenyegetőzések akkor érkeznek, amikor Európa egyre többször jelenik meg Algéria küszöbén.
„Bármely ország, amely továbbra is támogatja Oroszországot a jelenlegi ukrajnai konfliktusban, Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának igazságtalan és törvénytelen megsértésében, mélyen problematikus lenne” – mondta Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium fő helyettes szóvivője, amikor megkérték, hogy kommentálja azt a levelet, amelyben a kongresszus tagjai szankciókat követelnek Algéria ellen, és amelyet Antony Blinken külügyminiszternek küldtek.
Az ilyen szankciók azonban nem csak Algériát sújtanák, hanem még inkább földbe döngölnék Európát. Kicsit olyan ez az egész, mintha az USA arra menne, hogy ha az EU eltávolodik az USA-függőségtől, ott jönnek is a szankciók. És mindez egy olyan időszakban történik, amikor egyes európai vezetők hangot adnak annak a feltételezésnek, hogy az USA kihasználja azt, hogy az EU egyre jobban függ az amerikai földgáztól, miután szankciókkal sújtotta az Oroszországból történő szállítást. Véleményének nemrég a német gazdasági miniszter hangot is adott:
Egyes országok, köztük baráti országok is, néha csillagászati árakat kérnek [a gázért]. Ez természetesen problémákkal jár, amelyekről beszélnünk kell
— mondta Robert Habeck egy interjúban a hónap elején.
Lásd: Kiakadtak a németek: nettó lehúzás, amit az USA művel