A digitális pénzügy adatvédelmének jövője – kriptomixerek és titkoscoinok
Nagy port kavart a kriptovilágban a múltheti hír, miszerint a Tornado Cash kriptomixer szolgáltatás egyik fejlesztőjét letartóztatták. De mi is pontosan az a kriptomixer? Továbbá mik azok a titkoscoinok, és hogyan segítik ezek elő a digitális pénzügyi világ adatvédelmét? Cikkünkben igyekszünk megválaszolni minél több témával kapcsolatos kérdést.
A Tornado Cash ügye
Miután az amerikai pénzügyminisztérium szankcionálta a Tornado Cash kriptomixert, az olyan érdekvédelmi csoportok, mint a Coin Center védelmére keltek. Azzal érveltek, hogy az intelligens szerződéskód nem szankcionálható.
Ezzel az új precedenssel elképzelhető, hogy az olyan titkoscoinok, mint a Monero, hasonló cenzúrával fognak szembesülni. Az augusztus 13-i hard fork frissítés a hírek szerint megnehezítette a Monero tranzakciók nyomon követhetőségét – potenciálisan bezárva minden olyan hátsó ajtót, amelyet a törvényhatóságok használtak a tranzakciók nyomon követésére.
Gyakori félreértés, hogy minden kriptovalutás tranzakció alapértelmezetten privát. Valójában ennek az ellentéte hordozza magában az igazságot, ugyanis a blokkláncon minden adat nyilvános és lenyomozható. Itt jönnek képbe a kriptomixer szolgáltatások. A kriptomixereket és a titkoscoinokat azért hozták létre, hogy a nyílt pénzügyi rendszer számára magánteret biztosítsanak. Azonban mindkettőnek különböző nehézségekkel kell szembenéznie. Mielőtt elemeznénk bármelyikük sikerének valószínűségét, el kell magyaráznunk, hogyan működnek, miben különböznek, és a pénzügyi cenzúra szabályozási stratégiai játékának menetét.
Mi az a kriptomixer?
A kriptokmixer (cryptocurrency tumbler) egy olyan szolgáltatás, amely képes a tranzakciók eredetét, helyét és partnereit elfedni. Ezeket az eszközöket először 2013-ban hozták létre a bitcoinhoz, de népszerű alternatívává váltak az adatvédelmi érmékkel szemben, miután az olyan platformok, mint a Tornado Cash, számos kriptoeszközhöz elérhetővé tették.
Kétféle kriptomixer létezik: letétkezelő és nem letétkezelő. A letéti őrzésű keverők, mint például a blender.io, olyan központi szervezetek, amelyek a tranzakciók keveréséhez a pénzeszközök teljes őrzését vállalják. A felhasználók díjat fizetnek a szolgáltatásért, és megbíznak abban, hogy a tranzakciók keverése után a szervezet visszaadja a pénzüket.
A blender.io volt az első mixer, amelyet az amerikai pénzügyminisztérium külföldi eszközök ellenőrzésével foglalkozó hivatala (OFAC) szankcionált. A Lazarus Group néven ismert észak-koreai államilag támogatott hackerkollektíva állítólag az Axie Infinity elleni, 620 millió dolláros veszteséget okozó hackertámadás után használta a szolgáltatást.
A Tornado Cash nem letétkezelő kriptovaluta mixer esetében a felhasználók olyan intelligens szerződéses címekre küldenek pénzeszközöket, amelyek automatikusan keverik az azonos összegű befizetéseket. Ezután egy egyszerű szerződéssel bizonyítják, hogy jogosultak az adott pénzösszeg felvételére. Így ugyanazt a pénzmennyiséget kapják vissza, de senki nem tudja megmondani, hogy az ő pénze éppen honnan vagy kitől származik.
Jogi kihívások
2022. augusztus 8-án az OFAC a Tornado Cash-hez kapcsolódó címek listáját hozzáadta a szankcionált címek ugyanazon listájához, ahová a Blender.io is került. Ez válasz volt arra a hírre, hogy a Lazarus Group 455 millió dollárnyi lopott pénz tisztára mosására használta az eszközt.
Az OFAC ugyanazt az üzenetet és érvelést használta, mint a Blender.io esetében. A gondot az okozza, hogy az ellenőrző hivatal nem vett figyelembe egy lényeges különbséget. A Coin Center teljes elemzésében azzal érvel, hogy a Tornado Cash két különálló elemmel rendelkezik: A „Tornado Cash Entity”-nek nevezett, irányító tagok decentralizált csoportjából és az általuk „Tornado Cash Application”-nek nevezett, megváltoztathatatlan okosszerződéses coin-keverőkből.
A Tornado Cash Entity nem tudja frissíteni vagy megváltoztatni a Tornado Cash Application-t, mivel az eredeti alkotók megsemmisítették az admin kulcsukat. Az okos szerződések addig léteznek, amíg az Ethereum blokklánc működik. Tehát még ha a Tornado Cash honlapja le is áll, bárki fel is pörgethet egy új frontendet – vagy közvetlenül az okosszerződésekhez kapcsolódhat –, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy hozzáférjenek ugyanazokhoz a mixerekhez.
A probléma az, hogy az OFAC ezeket a megváltoztathatatlan okosszerződések címeit is felvette a szankciók listájára. Így most ártatlan amerikaiak vannak, akiknek a pénzeszközei még mindig ezekben a keverőkben vannak. Ha megpróbálják mozgatni a pénzeszközöket, akkor törvényt szegnek, és büntetésre számíthatnak. És mivel az alkalmazás nem jogalany, nincs módja arra, hogy az OFAC-hoz forduljon a szankciók megszüntetése érdekében.
A Coin Center továbbá azzal érvel, hogy mivel a Tornado Cash Application nem jogalany, az OFAC nem hivatkozott a megfelelő hatóságra ahhoz, hogy az okosszerződéses címeket felvegye a szankciós listára. Ez példátlan lépés, amely potenciális alkotmányos kérdéseket vet fel.
Az OFAC bejelentésére válaszul a vállalatok beleegyeztek, hogy cenzúráznak mindenkit, aki ezekhez a címekhez kapcsolódik. Az Aave decentralizált pénzügyi alkalmazás blokkolta azokat a felhasználókat, akiknek Tornado Cash pénzeszközöket küldtek egy támadás során. A Circle pedig azzal követte, hogy befagyasztotta a Tornado Cash felhasználóihoz tartozó 75 000 USDC stabilcoint. A Blockworks Empire podcastja egy Twitter bejegyzésen keresztül magyarázza el, hogyan lehetséges ez.
Titkoscoinok
A titkoscoinok olyan kriptovaluták, amelyek különböző megközelítéseket alkalmaznak az IP-címek, a pénztárcaegyenlegek és a pénzmozgások nyilvánosság elől való elrejtésére. Abban különböznek a kriptomixerektől, hogy a pénzügyi adatvédelmet inkább termékké teszik. Ennek eredményeképpen csak egy adott pénznemben végrehajtott tranzakciókhoz biztosítanak adatvédelmet.
Ha szeretnél többet tudni a titkoscoinok világáról, és a Monero csínjáról-bínjáról, ajánlom figyelmedbe a Bitcoin Kebab podcast 23. epizódját, amelyben az Egyesült Államokban élő magyar származású, eredetileg drónpilotaként dolgozó titkoscoin szakértő Brimer Csilla bőven kifejti a témával kapcsolatos szakmai véleményét.
A digitális pénzügyi adatvédelem jövője
A pénzügyi adatvédelem elleni harc olyan, mintha egy játék lenne, amiben a résztvevők egymás ellen harcolnak. Az állam eddig két különböző eszközzel próbálkozott. A kriptomixerek esetében a szabályozási szankciókkal, a titkoscoinok esetében pedig a blokklánc-intelligencia nyomozóival. A bírósági utat választva az ilyen intézkedések évekig is elhúzódhatnak, a szankciók pedig addig is nagy valószínűséggel ártatlan amerikaiakat érintenek.
A felhasználói elfogadás kulcsfontosságú eleme ennek a játéknak. Ahogy egyre több embert vonzanak akár a mixerek, akár a titkoscoinok, a tranzakciók nyomon követésének esélye exponenciálisan megnehezül. Analógiát váltva, ez olyan, mint a klasszikus rendőrségi üldözés egy szűk sikátorban. Ha a gyanúsított eléri a nyüzsgő felvonulást, leporolhatja magát, és finoman elslisszolhat a tömegben.