Az USA két hiperszonikus fegyver sikeres tesztjét hajtotta végre
Az Egyesült Államok sikeresen végrehajtotta két különböző hiperszonikus fegyver tesztelését – jelentette be az amerikai légierő (USAF) és a Védelmi Kutatási Projektek Ügynökség (DARPA) a Reuters szerint. A hiperszonikus fegyvereket modern hadszíntéren még nem vetették be, miközben Kína és Oroszország egy új szuperhatalmi fegyverkezési verseny keretében fejleszti hiperszonikus rakétáit.
A hiperszonikus fegyvereket úgy tervezték, hogy Mach 5-nél (a hangsebesség ötszöröse, azaz körülbelül 6195 km/óra) nagyobb sebességgel haladjanak, és a világ legfejlettebb rakétavédelmi pajzsait is képesek legyenek kijátszani. Az USA még nem vetett be hiperszonikus fegyvereket, Kína és Oroszország viszont már igen.
Az amerikai hiperszonikus fegyverek hamarosan bevethetővé válhatnak, mivel az USAF kedden a dél-kaliforniai partoknál sikeres tesztet jelentett a légi indítású gyorsreagálású fegyver (ARRW) hordozórakétájáról. Az ARRW-t egy Boeing B-52 Stratofortress szárnyáról indították a levegőből. Az idei korábbi tesztek során a fegyver nem indult el.
„Ez a második sikeres teszt bizonyítja, hogy az ARRW képes elérni és ellenállni a hiperszonikus sebességnek, fontos adatokat gyűjteni a további repülési tesztekhez, és érvényesíteni a repülőgéptől való biztonságos leválasztást” – mondta a Lockheed.
„Mostanra befejeztük a gyorsítórakéta tesztsorozatunkat, és készen állunk arra, hogy még ebben az évben továbblépjünk a teljes körű tesztelésre” – mondta Heath Collins, a légierő dandártábornoka. Az „all-up-round” alatt ő a következő indításnál a teljes fegyverzet tesztelését érti robbanófejjel.
A DARPA sikeres hiperszonikus fegyvertesztet is végrehajtott az új-mexikói White Sands Missile Range-en. Az Operational Fires hiperszonikus fegyver a várakozásoknak megfelelően teljesített, bár kevés részletet közöltek a sebességről és a hatótávolságról, valamint arról, hogy a robbanófej eltalálta-e a célt.
Az ARRW bombázóról történő légi indításával ellentétben az Operational Fires egy földi indítású rendszer, amely „gyorsan és pontosan támadja meg a kritikus, időérzékeny célpontokat, miközben áthatol a modern ellenséges légvédelmen”.
Nyilvánvaló, hogy az USA lemarad a hiperszonikus fegyverkezési versenyben, mivel Kína és Oroszország már bevetette ezeket a rendkívüli sebességgel haladó fegyvereket.
Lloyd Austin védelmi miniszter áprilisban tanúvallomást tett a képviselőház fegyveres szolgálatok bizottsága előtt. Heves szóváltásba keveredett a törvényhozókkal az amerikai hiperszonikus fegyverprogram lassúságáról.
„Nemrégiben felhívta a hiperszonikus fejlesztésben részt vevő védelmi ipari közösséget, hogy hogyan gyorsíthatnánk fel ezt a folyamatot” – mondta Mike Turner ohiói republikánus képviselő. „El vagyunk maradva az ellenfeleink mögött.”
Annak ellenére, hogy az USA többet költ nemzetvédelemre, mint Kína, India, Oroszország, az Egyesült Királyság, Szaúd-Arábia, Németország, Franciaország, Japán és Dél-Korea együttvéve, a Pentagon még mindig nem vetett be hiperszonikus fegyvereket a modern harctéren, míg az USA ellenfelei igen.