A kriptopiacra alkalmazott átlaghoz történő visszatérési stratégia
A főbb kriptopiacok – talán fiatal koruk miatt – hajlamosak nagyon volatilisek lenni, és jó ideig követik a trendeket, mielőtt megfordulnának. Ebben az összefüggésben egy olyan mean-reverting stratégia alkalmazása, amely „trendellenes” belépésekre törekszik, nehézkesnek tűnik.
Ennek ellenére, mivel meg akarjuk érteni, hogy ezek az aggodalmak megalapozottak-e vagy sem, elvégezzük a Bitcoin visszatesztjét. A cél az, hogy jobban megértsük, van-e lehetőség a kriptóknál átlaghoz történő visszatérési (reverting) stratégiák alkalmazására.
Ezért egy automatikus, óránkénti sávokra épülő, átlaghoz visszatérési stratégiát készítünk, amely a jól ismert Bollinger-szalagokat használja a piaci kilengési pontok azonosítására. A Bollinger-szalagokat az átlagár szórásaként számítják ki. A volatilitás növekedésével a sávok hajlamosak kiszélesedni, míg alacsony volatilitás idején közelebb kerülnek egymáshoz.
A két standard eltéréssel számított Bollinger szalagok szinte minden árat tartalmaznak (statisztikailag 95%). Ezért azt a megállapítást tehetjük, hogy amint a sávok szélső értékeit elérik, a fordulat valószínűbb.
A stratégia arra épül, hogy a Bitcoint el kell adni, amikor a felső sáv árfolyamát elérjük, és a Bitcoint kell venni, amikor az alsó sáv árfolyamhoz érünk.
Ez tehát egy olyan minta, amely szerint egy hosszabb piaci csökkenést követően vásárlásra kerül sor, várva, hogy az árak röviddel ezután újra emelkedni fognak. Tehát ez a shortolás fordítottja.
Ezenkívül egy elővigyázatossági stop loss is be van illesztve, amelyet a 10 periódusú ATR (órás időkeret) értékének ötszöröseként számítanak ki. Ennek oka, hogy egy stop loss nélküli fordított stratégia hatalmas veszteségeket okozhat, ami erősen megterheli a befektető idegeit és portfólióját.
Ennek az egyszerű stratégiának a tesztelési eredményét mutatja a lenti ábra, ami igazán rossz eredményeket mutat.
A teszt eredményei
A stratégia szerint veszteségbe fordulunk, méghozzá meglehetősen következetesen az évek során. Végül is ez várható volt.
A 2. ábrán látható eredmények megerősítik, hogy ez a piac túlnyomórészt trendkövető. Van-e mód azonban a stratégia eredményének a javítására? Lehetséges-e elkülöníteni csak a legjobb napokat, amelyeken érdemes a fordított logikával operálni?
E kérdések megválaszolásához egy saját fejlesztésű mintát használunk, azaz a konkrét piaci feltételek kódolt listáját, amely alapján beazonosítjuk a legjobb piaci szituációkat, amelyekben célszerű alkalmazni a stratégiát.
Minden bizonnyal sokkal kényelmesebb megpróbálni a nyerő ötleteket javítani, mint a vesztes ötleteket. Didaktikus szellemben, ha csak egy olyan hét után vesszük figyelembe a kereskedést, amikor az előző heti nyitó és záró értékek közötti távolság nagyobb, mint a heti teljes tartomány – a heti csúcs és a heti mélypont közötti távolság – 75%-a. Ez jelentős javuláshoz vezet (3. ábra).
Ha ezt a szabályt a stratégia mindkét oldalán, a long és a short oldalon is alkalmazzuk, a rendszer csak azokon a heteken fog működni, amelyek egy nagyon „meggyőző”, „döntő” hetet követnek. Lényegében olyan hetek, amelyekben a heti gyertya nagyon nagy, amelyekben a piac erős álláspontot mutatott egyik vagy másik irányba, és ezért nagyobb a valószínűsége annak, hogy a következő héten visszatérés következne be.
A profitgörbe most emelkedik, és a helyzet teljesen visszafordítottnak tűnik az előző stratégiához képest. Természetesen a mean-reversion stratégia egy olyan piacon, mint a Bitcoin, továbbra is afféle aknamező a szisztematikus kereskedők számára, de megfelelő odafigyeléssel tartogathat meglepetéseket, és szép profitot is hozhat a konyhára.