A kriptobiztosítás rögös útja: centralizált vagy decentralizált?
Az elmúlt években olyan ütemben bővültek a kriptovaluta piacok, hogy egyre nagyobb igény alakult ki a kriptobiztosítási megoldások iránt. Ez olyan szintű igényt és lehetőséget jelent, hogy a biztosítások világában az egyik nagyágyúnak számító Allianz is számtalan vizsgálatot végzett már a területen. Meglátásuk szerint ugyanis a kriptobiztosítási megoldások egyre fontosabbak lesznek a hagyományos gazdaság számára is. De nincs könnyű dolga egyetlen szereplőnek sem a kriptovaluta piacon, ha biztosításokról van szó.
A decentralizált kriptobiztosítási megoldások gyerekcipőben járnak
Az olyan szereplők, mint mondjuk a Binance vagy a Coinbase, nem is igazán osztják meg, hogy milyen biztosítókkal, milyen megállapodások alapján biztosítják a melegtárcáikon lévő pénzösszegeket. És a kriptobiztosítási szektor fejlődésére azért is szükség volt és van, mert még mindig sok befektető és megtakarító gondolja úgy, hogy a kriptobefektetések jóval kockázatosabbak, mint a hagyományos részvénypiacok például. Hiszen gondoljunk bele, ki gondolna arra manapság, hogy egy online brókerfiókból majd eltűnnek csak úgy a semmibe a Tesla részvényei? És mivel általánosságban a felhasználók nem igazán szeretnek saját maguk foglalkozni a saját coinjaik biztosításával, biztonságával, így értelemszerűen megjelent a piaci rés. Ezt töltötték be a letétkezelő megoldások, amelyek aztán a biztosítókkal kapcsolatba lépve kötöttek biztosításokat a befektetésekre.
Hiszen az ember egy magyarországi bankban is bátrabban hagy ott néhány millió forintot. Mert tudja, hogy a Betétbiztosítási Alap majd kárpótolja, ha gond lenne. A kriptopiaci biztosításoknak hasonló biztonságot kell nyújtaniuk az ügyfelek számára. Ráadásul ha ezeket a biztosításokat olyan ismert cégek adják, mint az Allianz, az még komolyabb biztonságot ad. Viszont ez azt is jelenti, hogy ebben a szegmensben a centralizált biztosítási megoldásokkal szemben nehezebb helyzetben vannak a decentralizált megoldások. Sokat segített egyébként a hagyományos biztosítási megoldások megjelenésében a technológia fejlődése is. Ma már ugyanis a kriptovilágban is igen ismert és elvárt a KYC-azonosítási követelmény. Plusz a legtöbb blokkláncon azért megfelelő eszközökkel le lehet nyomozni a tranzakciókat. Ez biztonságot adott a megjelenő biztosítási cégeknek is.
Konkluzió
Így mondhatjuk, hogy a centralizált biztosítási szereplők megjelenése tolja előre a piacot és ez fogja majd segíteni a decentralizált megoldások bővülését is. Az utóbbiak ugyanis léteznek, de még mindig gyerekcipőben járnak csak. A jelenlegi legnagyobb ilyen szereplő, a Nexus Mutual, amely most úgy 400 millió dollárnyi Ethert biztosít számtalan projektben. De hogy ez a szegmens tovább bővülhessen, ahhoz még a technológiában is fejlődést kellene elérni, hogy a legjobb megközelítések megtalálhatóak legyenek. Az tehát biztos, hogy hihetetlen ütemben bővül a kriptobiztosítási szektor, de még jó pár dologban előre kellene lépni, hogy igazán „érett”, mature szektornak lehessen nevezni a kriptoban is.