Csillagászok földönkívülieknek adják meg a Föld helyét – jó ötlet ez?
A tudósok mindent megtesznek azért, hogy egy földönkívüli civilizációval felvehessék a kapcsolatot. Ez azonban számos etikai kérdést is felvet. Valóban jó ötlet idegeneknek megadni a Föld helyét?
Ha valaki eltéved a pusztában, két lehetősége van. Vagy maga kezd el civilizáció után kutatni, vagy könnyen észrevehetővé teszi magát azzal, hogy tüzet rak és nagy betűkkel a földre írja SEGÍTSÉG. Azon tudósok számára, akiket a földönkívüliek érdekelnek, a lehetőségek nagyjából ugyanezek.
A csillagászok már több mint 70 éve keresik más civilizációk rádió- vagy optikai jeleit a földönkívüli intelligencia kutatása, az úgynevezett SETI keretében. A legtöbb tudós biztos abban, hogy a Tejútrendszer galaxisában található 300 millió potenciálisan lakható világ közül többen is van élet. A csillagászok szerint arra is van esély, hogy egyes életformák magas intelligenciával és technológiával rendelkeznek. De eddig még semmilyen jelét nem tapasztalták annak, hogy létezne egy másik civilizáció tőlünk távol. Ezt a rejtélyt „A nagy csendnek” nevezik.
Míg a SETI már régóta része a mainstream tudománynak, a METI, vagyis az üzenetküldés a földönkívüli intelligencia számára kevésbé elterjedt tudományág.
Az elkövetkező hónapokban azonban két csillagászcsapat üzeneteket fog küldeni az űrbe, hogy megpróbáljanak kommunikálni az esetlegesen odakint hallgató intelligens idegenekkel.
Ezek az erőfeszítések olyanok, mintha egy nagy tábortüzet raknánk az erdőben, és reménykednénk, hogy valaki megtalál. Az azonban már megkérdőjelezhető, hogy valóban bölcs ötlet-e felhívni magunkra a figyelmet.
A METI története
A Földön kívüli élettel való kapcsolatfelvételre tett kísérletek 1972-re nyúlnak vissza, amikor a NASA elindította a Pioneer 10 űrszondát a Jupiter felé, amely egy férfit és egy nőt ábrázoló rajzot és szimbólumokat tartalmazó táblát vitt magával, hogy megmutassa, honnan származik az űrhajó. Ezt követte 1977-ben a NASA a Voyager 1 űrszondához csatolt híres Aranylemezzel.
Ezek az űreszközök – valamint ikertestvéreik, a Pioneer 11 és a Voyager 2 – mára mind elhagyták a Naprendszert. De az űr végtelenségében elképesztően kicsi az esélye annak, hogy ezek bármit is találnak. Az elektromágneses sugárzás azonban sokkal hatékonyabb jelzőfény.
A csillagászok 1974-ben a Puerto Ricó-i Arecibo Obszervatóriumból sugározták az első idegen fülnek szánt rádióüzenetet. Az idegenek felé a televíziós és rádiós adásokból származó jelek már közel egy évszázada szivárognak ki az űrbe. Ez a folyamatosan bővülő földi buborék már csillagok millióit érte el. De nagy különbség van egy óriási teleszkópból érkező rádióhullámok koncentrált robbanása és a diffúz szivárgás között. Közel fél évszázaddal az Arecibo-üzenet után két nemzetközi csillagászcsoport új kísérleteket tervez az idegenekkel való kommunikációra. Az egyik egy óriási új rádióteleszkópot használ, a másik pedig egy célpontot választ ki.
Az egyik ilyen új üzenetet a világ legnagyobb, Kínában található rádióteleszkópjáról küldik majd, valamikor 2023-ban. Az 500 méter átmérőjű teleszkóp rádióimpulzusok sorozatát sugározza majd az égbolt széles sávjára. Az üzenet a „Beacon in the Galaxy” nevet viseli, és tartalmazza a prímszámokat, az élet biokémiáját, az emberi formákat, a Föld helyzetét és egy időbélyeget. A csapat az üzenetet a Tejútrendszer galaxis középpontja közelében, a Földtől mintegy 10 000-20 000 fényévre lévő, több millió csillagból álló csoport felé küldi. Bár ez maximalizálja a potenciális idegenek körét, azt jelenti, hogy több tízezer évbe telik, mire a Föld választ kaphat.
A másik kísérlet csak egyetlen csillagot céloz meg, de sokkal gyorsabb választ kaphatunk. 2022. október 4-én az angliai Goonhilly műholdas földi állomás csapata üzenetet sugároz a TRAPPIST-1 csillag felé. Ennek a csillagnak hét bolygója van, amelyek közül három hasonlít a Földhöz. A TRAPPIST-1 39 fényévre van tőlünk, így 78 év is eltelhet, amíg az intelligens élet megkapja az üzenetet, a Föld pedig a választ.
Etikai kérdések
A földönkívüliekkel való kapcsolatfelvétel tele van etikai kérdésekkel, és ez alól a METI sem kivétel. Az első: Ki beszél a Föld nevében? A döntés arról, hogy milyen üzenetet küldjünk és hová küldjük, az érdekelt tudósok egy kis csoportjának kezében összpontosul. De van egy ennél sokkal fontosabb kérdés is. Ha eltévedsz az erdőben, nyilvánvalóan jó dolog, ha megtalálnak. De valóban jó dolog lenne az, ha a földönkívüli civilizáció minket találna meg?
Halála előtt Stephen Hawking ikonikus fizikus nyíltan beszélt arról, hogy veszélyes lenne a felsőbbrendű technológiával rendelkező idegenekkel való kapcsolatfelvétel. Azzal érvelt, hogy akár rosszindulatúak is lehetnek, és ha a Föld helyét megkapják, elpusztíthatják az emberiséget. Mások nem látnak extra kockázatot, hiszen ha ez a civilizáció valóban olyan fejlett, már biztos tud a létezésünkről.
A METI-t egyelőre nem szabályozzák nemzetközi előírások, így a kísérletek az aggályok ellenére folytatódnak.
Az intelligens idegenek egyelőre a sci-fik birodalmában élnek. Ezek a filmek azonban sohasem végződnek jól, legalábbis az emberiség számára…
A cikk a The Conversation Blasting out Earth’s location with the hope of reaching aliens is a controversial idea – two teams of scientists are doing it anyway cikke alapján készült, melynek szerzője Chris Impey, az Arizonai Egyetem csillagászprofesszora.