A hard fork, soft fork és melléklánc közötti különbségek
Az elmúlt napokban több blokklánc kapcsán lehetett írni hard és soft forkokról, úgyhogy talán érdemes röviden ismét összefoglalni, hogy mik is ezek. Egy fork akkor megy végbe, ha valamilyen okból egy blokklánc kettéválik, megváltozik. Ugye a blokkláncokat tényleg úgy kell elképzelni, mint egymás mögé fűzött blokkok láncát. Tehát van előző meg következő, szépen egymás után. Néha előfordul különböző okokból, hogy egy blokk után már kettő másik blokk következik, amelyek nincsenek kapcsolatban egymással.
A hard fork és a soft fork több szempontból is különbözik
Aztán ha ezen blokkok után jönni fog egy újabb blokk, akkor az egy láncból pillanatok alatt létrejön két lánc. Egy fork nem mindig szándékos, előfordulhat olyankor is, amikor két bányász majdnem ugyanakkor „bányászik” ki két különböző blokkot ugyanazzal a protokollal. Ilyen esetekben a két létrejövő blokk egyikét figyelmen kívül szokták hagyni és a másik fog aztán a helyes blokként továbbmenni a láncban. Más esetekben a forkok a protokollban bekövetkező változások miatt szándékosan végrehajtott módosulások. Két fajtájuk van, a hard és a soft fork. A soft forkok általában nem hoznak létre szétválást, hiszen ezek többnyire a protokollban bekövetkező frissítések eredményei.
Azaz amikor a soft fork végbemegy, az ezután következő blokkokat már az új protokoll szerint bányásszák, hozzák létre. Viszont aki a régi protokollon használt eszközeivel folytatja, az megteheti, csak nem használhatja a frissítés által hozott új funkciókat. Ezt is forknak nevezzük, hiszen egy protokollal hozták létre a blokkokat egy bizonyos pontig. Aztán onnantól kezdve már más protokollal jönnek létre az új blokkok. Hard forkokról akkor beszélünk, ha az új protokoll nem kompatibilis a régi protokollal létrehozott blokkokkal. Innentől kezdve azok, akik nem akarnak az új protokollra váltani, még a régi szerint bányásznak és hoznak létre blokkokat egy régi láncon. Eközben pedig egy új lánc is épül az új protokoll által létrehozott blokkokból.
A mellékláncok
Pontosan ez történt 2016-ban az Ethereummal. Ekkor jött létre egy új protokoll, amely nem volt kompatibilis a 2015-ös protokollal, így forkra került sor. Az eredeti protokoll szerinti lánc, az Ethereum Classic néven ment tovább, míg az új protokoll lett a most is ismert Ethereum (ETH). Érdemes még a forkok kapcsán megemlíteni, hogy a mellékláncok nem forkoknak számítanak. Ezek olyan független blokkláncok, amelyek egy fő blokklánchoz csatlakoznak és lehetővé teszik a tokenek kétirányú mozgását a fő lánc és a melléklánc között. Ezek közül az egyik legismertebb a Polygon, amely az Ethereum mellett működő melléklánc és lehetővé teszi az Ethereum tokenek gyors és olcsó tranzakcióit.