NATO-tanácsadó: Az USA feláldozza Ukrajnát a céljai érdekében
Jacques Baud volt svájci hírszerző tiszt és NATO-tanácsadó az ukrán-orosz háború gyökereiről és a fokozódó feszültségről beszélt.
Jacques Baud volt svájci hírszerző és NATO-tanácsadó egy néhány nappal ezelőtti interjúban az ukrán-orosz konfliktusról osztotta meg véleményét. A neves tisztviselő azt állítja, hogy az USA és szövetségesei csak kihasználják szerencsétlen Ukrajnát egy régóta tartó küzdelemben, hogy kivéreztessék Oroszországot.
A neves vendég a Pushback című műsorban a magyar származású kanadai újságíróval, Máté Aaronnal arról beszélgetett, hogy milyen folyamatok is zajlanak az ukrán-orosz háború hátterében.
Donbaszi előzmények
Jacques Baud korábban a Varsói Szerződés stratégiai erőinek vezetője volt még a hidegháború idején, így képben volt azzal, hogy mi történik Kelet-Európában. Mivel elég jól beszélt oroszul, így könnyen hozzáférhetett bizonyos dokumentumokhoz. Később a NATO-nál került vezető beosztásba vezetőként, ahol 2014-től kezdve több projektben is részt vett a NATO-val Ukrajnában. A tisztviselő azt mondta: „A kézifegyverek esetleges beáramlását is figyelemmel kísértem 2014-ben a Donbaszban. Mivel az előző megbízatásom során az ENSZ-ben a páncélos erők helyreállításán dolgoztam, így amikor az ukrán fegyveres erőknél problémák merültek fel a személyzeti kérdésekkel, az öngyilkosságokkal, az összes ilyen jellegű dologgal, amelyek 2014-ben felmerültek, felkértek, hogy a NATO részéről vegyek részt több projektben az ukrán fegyveres erők helyreállításában.”
Baud a beszélgetés során kijelentette, hogy a háború valójában nem idén február 24-én kezdődött, hanem már 2014-ben.
Zelenszkij nagy nyomás alatt
A magas rangú tisztviselő arról is beszélt, hogy igenis létezik az ukrán kormány mögött egyféle nyomásgyakorlás. Baud úgy fogalmazott: „Zelenszkijt azzal az elképzeléssel választották meg, hogy békét teremtsen Donbaszban. Ez volt a célja, ez volt a programja elnökként. De úgy gondolom, hogy a Nyugat – és azt mondanám, hogy az amerikaiak és a britek nem akarták, hogy ez a béke létrejöjjön. És természetesen a németek és a franciák, akik a minszki megállapodás garanciavállalói voltak az ukrán fél számára, soha nem hajtották végre ezt a feladatukat. Úgy értem, soha nem végezték el a munkájukat, nyilvánvalóan. Különösen Franciaország, amely egyúttal a Biztonsági Tanács tagja is. Mert csak emlékeztetni akarom Önöket, hogy a minszki megállapodások is a Biztonsági Tanács határozatának részei voltak. Tehát, ami azt jelenti, hogy nemcsak a különböző felek aláírása van meg, ami Minszkben történt, hanem ott vannak a Biztonsági Tanács tagjai is, akik a megállapodás végrehajtásáért voltak felelősek, és senki sem akarta, hogy ez a megállapodás létrejöjjön. Ez tehát azt jelenti, hogy szerintem nagy nyomás nehezedett Zelenszkijre, hogy ne is beszéljen a két szakadár köztársaság képviselőivel.”
Majd hozzátette: „Zelenszkij nem teljesen ura annak, ami Ukrajnában történik. Azt hiszem a szélsőséges, mondjuk, nacionalista szélsőjobboldal eddig megakadályozták, hogy bármit is tegyen. És azt is láthatjuk, hogy a békét illetően ide-oda ingadozik. Talán emlékeznek rá, hogy február végén, amint Zelenszkij jelezte, hogy esetleg hajlandó lenne tárgyalásokat kezdeményezni ezeket a tárgyalásokat Fehéroroszországban kellett volna lefolytatni. Néhány órával azután, hogy Zelenszkij ezt eldöntötte, az Európai Unió egy olyan döntéssel állt elő, amely félmilliárd fegyverről rendelkezett Ukrajnának, ami azt jelenti, hogy az amerikaiak, természetesen, de azt hiszem, a Nyugat egésze mindent megtett annak érdekében, hogy megakadályozza a konfliktus politikai megoldását.”
A szakértő szerint Ukrajna csak egy eszköz
A szakértő kiemelte, hogy az oroszok másképp értelmezik a háborút. Míg a Nyugat egy bizonyos pontig tárgyal, aztán ha a tárgyalások abbamaradnak, akkor háborút indít, addig az oroszok két irányban haladnak. Ha háborút is indít, nem hagyja el a diplomácia ösvényét, próbál mentálisan nyomást gyakorolni a másikra.
Ezután egy döbbenetes dolgot mondott Baud. Úgy fogalmazott: „Senkit sem érdekel Ukrajna, azt hiszem. A cél Oroszország meggyengítése, és amint ez megtörténik Oroszországgal, ugyanezt fogják tenni Kínával is, és ezt már láthatják… Egy nagyon hasonló forgatókönyv játszódhat le például Tajvannal is. A játék neve Oroszország meggyengítése, és tudják, hogy a Rand Corporation több tanulmányt is készített Oroszország túlterjeszkedéséről…”
Aki még nem tudná, a Rand 2019-ben egy tanulmányt készített, amely azokat a különböző módokat vizsgálta, amelyekkel az USA túlterjeszkedhetne és kibillenthetné Oroszország egyensúlyát. Ebben egy olyan konfliktus lehetőségét is megvizsgálták, amelyben Oroszország elgyengítése lenne a cél. A tanulmány ITT érthető el.
Baud úgy véli, hogy az oroszok nem akarják megölni Zelenszkij vagy a kijevi vezetést megsemmisíteni. Az oroszok szerinte a háborút elsősorban úgy képzelik el, hogy a fizikai és a diplomáciai tevékenységet összekapcsolják. Ez tehát azt jelenti, hogy egy ilyen módon meg kell tartani az ukrán vezetést ahhoz, hogy tárgyalni tudjanak.
Az interjúban természetesen szóba került az ukrán hadsereg siralmas állapota is.
Senki nem akart a hadsereghez csatlakozni
A tisztviselő ezzel kapcsolatban elmondta: „Valójában, ahogy már mondtam, a NATO-ban voltam, és figyeltem a fegyverek beáramlását Donbaszba, és azt vettük észre, hogy rengeteg ukrán egység disszidált, sőt, egész zászlóaljak. Egész egységek disszidáltak lőszerrel, emberekkel és mindenfélével együtt… Sok oroszul beszélő volt a fegyveres erőkben. Miután elküldték őket harcolni Donbaszba, nem akartak megküzdeni a saját kollégáikkal és az oroszul beszélő emberekkel sem, ezért inkább disszidáltak.
2014 és 2017 között az ukrán hadsereg vezetése rendkívül gyenge volt. Hatalmas volt a korrupció. Nem vagyok benne biztos, hogy a hadsereg fel volt készülve egy ilyen jellegű háborúra, amit akkoriban a lázadók vívtak, nagyon hasonlított ahhoz, amit ma a Közel-Keleten láthatunk…
Azt hiszem, a hadsereg nem volt igazán felkészülve a harcra. Tehát sok öngyilkos volt, alkoholprobléma, sok baleset, sok gyilkosság történt az ukrán hadseregen belül. És ez sok fiatal ukránt arra késztetett, hogy elhagyja az országot, mert nem akartak belépni a hadseregbe. Amit mondani akarok, az az, hogy az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, azt hiszem, ezt hivatalos jelentésekben rögzítették és jelentették. Nagyon érdekes jelentéseket készítettek az egyének alacsony toborzási arányáról, mert az emberek egyszerűen nem akartak belépni a hadseregbe. És ez volt az oka annak, hogy a NATO részt vett, és én is részt vettem egy ilyen programban, megpróbáltam átformálni a hadsereg arculatát, és megoldásokat találni a hadsereg toborzási feltételeinek javítására.”
De a NATO által kínált megoldások valójában intézményi megoldások voltak, amelyek lassúnak bizonyultak. Próbálták ellensúlyozni a brutális létszámhiányt, és elkezdtek internacionalistákat és zsoldosokat alkalmazni. Senki sem tudja pontosan, hogy hány ilyen félkatonai vagy szélsőjobboldali milícia is van. A Reuters százezerre teszi a számot. Ezek az egységek városi terepre vannak felkészítve, tankjaik nincsenek.
A beszélgetés végén szóba került az Európai Unió is. Baud kijelentette, hogy az ukrán háború rávilágít arra, hogy az európai országok vezetői egy szemmel nem különbek az Egyesült Államoknál, sőt néha talán még rosszabbak is, hiszen össze-vissza döntenek a semmi alapján, holott azt sem tudják, hogy bizonyos döntéseiknek milyen következményei lesznek majd. Erre mondjuk jó példa az energiaválság is, amely komoly káoszt okoz már most több európai országban, elég csak Németországra gondolni.
Akit érdekel a teljes interjú, az megnézheti itt: