Finnország és Svédország csatlakozhat a NATO-hoz?
Finnország pénteken közölte, hogy – gyanú szerint – egy orosz állami repülőgép sértette meg légterét. Ezután kibertámadás érte a finn külügyminisztérium és a védelmi minisztérium, valamint néhány más kormányzati szolgálat honlapjait. A támadásokra azután került sor, hogy Finnország és Svédország fontolóra vette a NATO-hoz való csatlakozást és annak szükségességét. Véletlenek márpedig nincsenek, ugye?
Az események egyébként egybeestek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök finn törvényhozókhoz intézett, interneten közvetített beszédével.
A weboldalakat ért szolgáltatásmegtagadási támadás délután 1 órakor ért véget Helsinkiben. A legtöbb oldal az ellenintézkedéseknek köszönhetően normálisan működött a támadás alatt. A kormány és az elnök közös határozatában két orosz diplomatát is kiutasított. Az orosz nagykövetség egyik alkalmazottjától pedig megtagadták a vízumhosszabbítást is.
A NATO-hoz való csatlakozás
NATO-tisztviselők a CNN-nek elmondták, hogy az orosz invázió óta rendkívül komolyra fordultak a tárgyalások Svédország és Finnország csatlakozásáról a blokkhoz. Az amerikai külügyminisztérium magas rangú tisztviselői szerint a kérdés felmerült a NATO e heti külügyminiszteri találkozóján, amelyen Stockholm és Helsinki külügyminiszterei vettek részt.
Közvélemény a belépésről
Az 5,5 millió lakosságú Finnország, amelynek az Európai Unió leghosszabb határa Oroszországgal, és amely két háborút vívott a Szovjetunióval, néhány nap alatt történelmi változáson ment keresztül a NATO-hoz való csatlakozás közvéleményének támogatásában. Miután szomszédja teljes körű inváziót hajtott végre Ukrajnában, sokan ezt ítélik legjobb döntésnek. Bár a közvélemény-kutatások a szomszédos Svédországban is hasonló változást tükröznek, a kormányzó szociáldemokraták mindeddig ellenezték ezt a lépést.
Finnország amerikai nagykövete, Mikko Hautala azt mondta, hogy a két ország szorosan egyeztet egymással, de mindkét ország önállóan hozza majd meg a saját döntését.
Egy finn tisztviselő pénteken tisztázta, hogy országuk nem „kétségbeesésből” kíván csatlakozni a NATO-hoz. Inkább Moszkva Ukrajna elleni fellépése kényszerítette Finnországot arra, hogy „újragondolja az alapelveit„. A tisztviselő megjegyezte, hogy az ország kapcsolatai a ma létező Oroszországgal az elkövetett erőszakos akciók miatt, nem lehetnek már olyanok, mint korábban voltak.
Sanna Marin finn miniszterelnök pénteken azt állította, hogy országa parlamentje az elkövetkező hetekben megvitatja a lehetséges NATO-tagságot. Tervük szerint egy fehérkönyvet küldenek a parlamentnek a megváltozott biztonsági környezetről, elindítva ezzel egy hivatalos folyamatot. Hozzátette, hogy reméli, hogy ezek a megbeszélések még a nyár közepe előtt lezárulnak.
„Azt hiszem, nagyon óvatos megbeszéléseket fogunk folytatni, de semmiképp se szánunk a kelleténél több időt erre a folyamatra, mert a helyzet természetesen nagyon súlyos” – mondta.
Bár a biztonságpolitikai kormánykiadvány nem tartalmaz majd csatlakozási javaslatot, a kormány és az elnök készen áll ennek sorra kerítésére is. Amikor „eljön az ideje”, tehát meggyőződtek arról, hogy a törvényhozók támogatják a pályázatot, benyújtanak egy erre vonatkozó kiegészítést – mondta Pekka Haavisto külügyminiszter csütörtökön.
Putyin nem hagyja ezt szó – és tettek – nélkül
Oroszország többször figyelmeztette Finnországot és Svédországot is a NATO-csatlakozás ellen. Ennek következtében mindkét északi országot aggasztja a Moszkva részéről érkező esetleges agresszió, ha hivatalosan is jelzik a nyugati blokkhoz való csatlakozásukat. A NATO 5. cikkelyének kölcsönös védelmi záradéka csak a tagokra vonatkozik.
A finn biztonsági szolgálat a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy Oroszország fokozni fogja kémkedési és befolyásolási műveleteit az északi ország ellen. A hatóságok a hét elején közölték, hogy vizsgálják az orosz polgári repülőgépek által márciusban elkövetett légtérsértések sorozatát.
A Kreml csütörtökön azt mondta, hogy „újra egyensúlyba kellene hozni a helyzetet”, ha a két ország csatlakozna a NATO-hoz.
A finn kormány azt a lehetőséget sem téveszti szem elől, hogy Oroszország támadást hajt végre országukon még azelőtt, hogy a NATO-ba való belépés megtörténne. Finn tisztviselők elmondták, hogy érkeztek jelzések más országoktól, miszerint támogatást nyújtanának, ha a NATO-tagság kérelmezése és ratifikálása közötti időszakban biztonsági aggályok merülnének fel.