Szabályozás

Kriptoadózás Magyarországon: kellene, de hogyan?

Vendég • Támogatott tartalom

2021. október 19. 12:11

A kriptovaluta adózás magánszemélyek részére kiemelten fontos téma a mai modern világban. Az elmúlt hónapok adóhatósági egyeztetéseinek köszönhetően végre be tudjuk mutatni a magánszemélyekre vonatkozó 2022. és 2021. évi adózási szabályokat és lehetőségeket.

Írásunkban az alábbi kérdésekre fogunk választ adni:

• Milyen adózás vonatkozik a kriptovalutákon elért eredményre 2022-ben és választás esetén 2021-ben?
• Mikor nem választhatjuk az új, kedvezményes adózási módot?
• Hogyan adózunk akkor, ha a kedvezményes adózásra nem vagyunk jogosultak?
• Hogyan értelmezzük az adóamnesztiát és miért rejt ez komoly veszélyeket magában?

Az SZJA törvény alkalmazásában kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.

Az SZJA, illetve a SZOCHO törvény módosításának értelmében 2022-től (és választás alapján már 2021-től is), ha a magánszemély adózónak kriptoeszközzel végrehajtott ügylete után nyeresége keletkezik, úgy csak 15% SZJA fizetés terheli, míg a 15,5% SZOCHO-t már nem kell megfizetni.

Változott azonban az is, hogy az ügyleti nyereséget, tehát az adóalapot hogyan kell megállapítani.

Az adóalap megállapítása pénzforgalmi szemléletű lett, így minden évben azt kell számszerűsíteni, hogy mekkora kiadás és mekkora bevétel keletkezett a kriptoügyletek kapcsán.

Hangsúlyozzuk, hogy a kriptovaluta adózás magánszemélyek vonatkozásában is adótervezési lehetőségeket rejt magában!

A törvény értelmében kiadásnak minősül:

• kriptoeszköz vásárlás esetén az igazolt kiadás, amely fiatpénzben keletkezett (fiatpénznek nevezzük egy ország törvényes fizetőeszközét, legyen az Ft, USD, vagy akár bangladesi Taka, de nem fiatpénz a kriptoeszköz), továbbá a tartáshoz, kereskedéshez kapcsolódó számlavezetési díj, tranzakciós költség, elektronikus pénztárca díja és egyéb igazolt közvetlen költség
• kriptoesszköz előállítása (bányászata) vagy az ahhoz kapcsolódó rendszer működtetésében való közreműködés („validálás” és hasonló tevékenységek) esetében a megszerzés érdekében felmerült minden igazolt kiadás (bányászgép beszerzési ára, a villanyfogyasztás számlával igazolt összege, kriptovaluta számlavezetési díja, elektronikus pénztárca költsége stb.)
• vagyoni érték kriptoeszközre történő cseréje esetében a vagyoni érték megszerzésére fordított igazolt kiadás, de legfeljebb a vagyoni érték átadáskori piaci értéke (ha egy gépjárművet adok el kriptovalutáért, akkor a gépjármű számlával igazolt költsége lenne az igazolt kiadás, de az átadás időpontjában minden bizonnyal a gépjármű piaci értéke kevesebb a beszerzési árnál, ezért ez a kisebb érték lesz az igazolt kiadásunk)
• tevékenység vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékeként való megszerzés esetében a kripoeszköz bevételszerzés időpontjában megállapított piaci értéke (ha például valakit korrepetálok matematikából, és cserében kriptopénzben fizet nekem, akkor a kriptopénz aktuális árfolyama lesz az igazolt kiadásom)

Figyelem! Azért, mert pl. egy festményt kriptopénzért adok el, vagy a matematika korrepetálást kriptopénzért végzem, még ugyanúgy keletkezik adófizetési kötelezettségem (a megszerzett jövedelmem után), mintha a szolgáltatásomat forintban vagy más fiatpénzben adtam volna el, tehát a nem fiatpénz elfogadása ellenértékként nem mentesít az adófizetési kötelezettség alól.

A törvény értelmében bevételnek minősül:

A kriptoeszköz átruházása, átengedése (vagy a jog gyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci érték.

Mit is jelent ez?

Ha eladom a kriptoeszközömet, de azt nem a szokásos piaci (kriptotőzsdén jegyzett) áron teszem, akkor nem a valós bevétel fog nekünk az adóalapba beszámítani, hanem a piaci ár. Tegyük fel, hogy Bitcoint bányászunk, amit eladunk egy ismerősünknek, de ezt papíron kedvező áron tesszük, hogy a fizetendő adó alacsony legyen. Na, ebben az esetben a fizetendő adó nem lesz alacsonyabb, az adócsökkentési próbálkozásunk nem volt eredményes.

A törvény értelmében átruházásnak, tehát bevételnek minősül minden olyan értékesítés vagy felhasználás, amikor kriptoeszközért nem kriptoeszközt kapunk, tehát ha termék vagy szolgáltatás ellenértékét térítjük meg vele, elcseréljük egy nem kriptoeszközre, de akkor is, ha elajándékozzuk vagy eladományozzuk.

Az adóalap számításának a módja

Érdekes, egyszerű és kedvező!

Érdekes annyiban, hogy szokatlan, mégpedig annyira, hogy a jogszabály elolvasása után minden velünk konzultáló NAV-os munkatárs máshogy próbálta értelmezni, tehát nem hitték, amit láttak.

Érdekes, mert minden, az adott évben igazolt költség elszámolható (bányászat költsége, kereskedelem költsége, tartás költsége, igazolt járulékos költségek), míg csak a realizált bevétel lesz a bevételünk.

Mit is jelent ez?

Például vásárolunk 500 000 Ft összegben év elején Revolutot, és keletkezik 10 000 Ft éves számlával igazolt járulékos költségünk, majd év végén eladjuk az 500 000 Ft-os kriptopénzünk felét 500 000 Ft-ért. Ez esetben az ügyleti eredményünk: (- 500 000 Ft) + (- 10 000 Ft) + 500 000 Ft = – 10 000 Ft. Látható az, hogy a készlet felét értékesítettük, amely piaci értéke 500 000 Ft, tehát 100% nyereséget realizáltunk a befektetésünk felén, de mégis veszteséggel zártuk az évet, mert a kripto adózásban csak a fiatpénzben realizált eredményt kell figyelembe venni. Ráadásul a 10 000 Ft veszteséget is fel fogjuk tudni használni a jövőben.

Fontos tudni azt is, hogy az ügyleteket párosítani nem kell. Tehát csak azt kell számontartanunk, hogy mennyi fiatpénzt költöttünk kriptoügyletre, és mennyi kriptopénz került ki a készletünkből piaci áron. Az nem érdekli az adóhatóságot, hogy mekkora piaci értékű kriptoeszközzel rendelkezünk. Így könnyen előfordulhat, hogy évről évre veszteséggel zárjuk az évet az SZJA bevallásunk tekintetében, de közben a nem realizált, illetve a kriptovalutából ki nem vont eredményünk egyre nagyobb.

További adókedvezmény!

Foglaljuk azért össze, hol tartunk eddig.

Ügyleti nyereséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra (ideértve a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadásokat is) fordított tárgyévi igazolt kiadásokat. Ügyleti veszteséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha az említett tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét.

„Ügyleti bevételt nem kell megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg, feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.”

Értelmezzük is az olvasottakat. A minimálbér összegének 10%-a 2021-ben 167 400Ft * 0,1 = 16 740 Ft

Ha ennél kisebb összegű bevételek keletkeznek, és ezeknek a kis értékű ügyleteknek az összesített bevétele kevesebb, mint 167 400 Ft (2021-ben, ami 2022-ben a minimálbér arányában növekszik), akkor ezt a bevételt nem kell figyelembe vennünk.

Tételezzük fel, hogy 2021-ben 1 000 000 Ft értékben kriptovalutát vásároltunk, keletkezett 20 000 Ft számlavezetési és tranzakciós költségünk, és mellette volt 12 * 13 000 Ft kifizetésünk, mert egy havi szolgáltatási díjat kriptopénzben fizettünk ki.

Ez esetben a kiadásunk 1 000 000 Ft + 20 000 Ft = 1 020 000 Ft, míg a bevételünk 12 * 13 000 Ft= 156 000 Ft. Év végével az SZJA bevallásban bevallott jövedelmünk (veszteségünk) 0 Ft (bevétel) – 1 020 000 Ft (kiadás) = – 1 020 000 Ft. A kis összegű bevételeket nem kellett figyelembe vennünk, mert kisebbek a minimálbér 10%-ánál, és összesítve sem érik el a minimálbér összegét.

Mi van akkor, ha van más bevételünk is?

A fentiek mellett értékesítünk (fiatpénzért) 500 000 Ft-os piaci áron kriptovalutát.

Így az eredményünk: 500 000 Ft – 1 020 000 Ft = – 520 000 Ft

Mint látható, megint nem foglalkoztunk a kis összegű bevételekkel, mert azok összege kisebb a minimálbér 10%-ánál, és összesítve sem érik el a minimálbér összegét, míg a nem kis összegű bevételeket nem kell összeszámítani a kis összegűekkel.

Tételezzük fel, hogy a fentieken túl kifizetünk még egy 13 000 Ft-os díjat, mert decemberben kifizetjük a január havi előfizetésünket is.

Így alakul az adóalapunk ez esetben: 500 000 Ft + 169 000 Ft – 1 020 000 Ft = – 351 000 Ft

Ez esetben már a teljes 13 * 13 000 Ft = 169 000 Ft-os bevételt el kell számolnunk, függetlenül attól, hogy egyedi értékük kisebb a minimálbér 10%-nál, hiszen összeségében éven belül magasabb az értékük a minimálbér összegénél. A példánál maradva: nem érte meg decemberben kifizetni a januári előfizetési díjat.

Figyelem, nem esik az adómentes kivételek közé az a bevétel, amiből több van egy napon, még akkor sem, ha az összevont összegük kisebb, mint a minimálbér 10%-a. Tehát ha egy napon felveszünk kétszer 5 000 Ft-ot automatából, akkor az ügylet nem lesz része azoknak az ügyleteknek, amivel az SZJA bevallás során nem kell számolnunk.

Kriptovaluta adózás magánszemélyek részére – az adókiegyenlítés intézménye

Jaj, de jó! Vagy mégsem?

Az adókiegyenlítés azt jelenti, hogy a magánszemély az adóévi, az adóévet megelőző évi és az azt megelőző évi adóját összevontan kezelheti, és az összevont pozitív előjel esetében fizet csak adót.

Például, ha a 2021. évi ügyleti veszteség 2M Ft, a 2022. évi ügyleti veszteségünk szintén 2M Ft, úgy 2023-ban csak akkor fizetünk adót, ha az ügyleti nyereségünk nagyobb, mint 4M Ft.

Ugyanez azonban visszamenőlegesen is igaz, tehát ha 2021-ben 2M Ft a nyereségünk, amit leadózunk, majd 2022-ben szintén 2M Ft a nyereség, majd 2023-ban keletkezik 5M Ft veszteségünk, akkor a korábba (2 év alatt) megfizetett 4M Ft-ra jutó adót vissza tudjuk igényelni.

Egy kis adótervezéssel további tőkét is kovácsolhatunk az adókiegyenlítés intézményével.

Tételezzük fel, hogy 2021-ben 5M Ft összegű kriptobefektetést hajtottunk végre, tehát az ügyleti veszteségünk 5M Ft, 2022-ben további 5M Ft összegű kriptobefektetést eszközöltünk, és nem adtunk el semmit, így az összevont ügyleti veszteségünk 10M Ft.

Amennyiben 2023-ban is végrehajtunk 5M Ft befektetést úgy, hogy nem veszünk ki a rendszerből fiatpénzt, úgy a következő évre átvihető adókiegyenlítésre használható összeg már nem 15M Ft, hanem csak 10M, hiszen az első 5M Ft már két évnél régebbi lesz.

Ez pedig nekünk nem jó, hiszen előfordul, hogy a kriptoeszközeink piaci értéke már 30M Ft, és nekünk nem mindegy, hogy 30M – 15M = 15M Ft lesz-e az adóalap, vagy pedig 30M – 10M = 20M.

Mit tehetünk?

4 egyszerű példával mutatjuk be a lehetőségeinket

1. elkönyveljük, hogy 5M Ft veszteséget már nem tudunk adóalap csökkentésre használni (nem kedvező döntés)
2. realizálunk egy év befektetésének megfelelő bevételt (5M Ft összegben), de ezzel csak azt értük el, hogy a 2023-as évre ne legyen üzleti veszteségünk (nem kedvező döntés)
3. realizálunk 10M Ft bevételt, azaz kritovaluta értékesítést, amivel elértük azt, hogy a 2021-es év veszteségének adócsökkentő hatását nem veszítettük el, hiszen éven belül az üzleti eredményünk 5M Ft, amivel szembeállítjuk a 2021. évi veszteséget
4. realizálunk 15M Ft bevételt az 5M Ft-os kiadásunk mellé, amivel elértük azt, hogy a 2021-es és a 2022-es év veszteségének adócsökkentő vonzatát kihasználtuk, és két évig megint nem kell figyelnünk a befektetéseink ügyleti veszteségeire

Figyelem!  Ha tartós befektetéseket akarunk végrehajtani magánszemélyként, akkor is élhetünk a 3. és 4. megoldás adta lehetőségekkel. Hiszen nem kell mást tennünk, mint az ellensúlyozandó veszteségnek megfelelő összegben értékesíteni kriptovalutát fiatpénzért az adóév utolsó napján. Majd pár óra vagy perc múlva január elsején azt vissza is tudjuk vásárolni. Ezzel az egyszerű ügylettel megoldhatjuk azt, hogy háromévente a pénzforgalmi veszteségünket megújítjuk, azaz nem hagyjuk elveszni.

Nem mindig vagyunk jogosultak a kedvezményes adókulcsra!

Az SZJA törvény csak azt tekinti kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek, tehát kedvezményes adózásúnak, amelyben

„a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszköz átruházása, átengedése révén (ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez.”

A hangsúly a bárki számára megköthető vagy elérhető ügyleten van.

Ha olyan ügyletről van szó, ami feltételhez van kötve, vagyis azon nem vehet rész bárki, úgy az ügylet adózására a jelenleg is hatályos szabályok alkalmazandók.

Ilyen, mindenki számára nem elérhető lehet egy bányászati tevékenység, amelyhez szükséges szoftver megvásárlásának nem csak anyagi feltétele van, vagy egy aukció, ahol kriptovalutával lehet fizetni, de a licitálók csak meghívással tudnak a rendezvényen részt venni, egyszerű jelentkezéssel nem.

Ezekben az esetekben a bányászat és a kereskedelem adózása eltér egymástól.

Kriptovaluta adózás magánszemélyek részére – a bányászat nem kedvezményes adózása

A kriptovaluták bányászata révén elért jövedelem az Szja tv. 16. § (1) és (3) bekezdései alapján önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

Első lényegi tényező, hogy a kibányászott kriptovaluta a megszerzés időpontjában adóköteles, tehát az adózásnak nem feltétele a kriptoeszköz értékesítése. A kriptovalutát ez esetben a kibányászás napján kell nyilvántartásba venni, az aznapi szokásos piaci árfolyamon.

A bányászati tevékenység költségeinek elszámolására két lehetőséget biztosít az SZJA törvény:

1. tételes költségelszámolás
2. 10%-os költséghányad (nem kell igazolni)

Tételes költségelszámolás esetén elismert költségnek a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett számlával, bizonylattal igazolt kiadás minősül. Ilyen költség lehet pl. a bányászathoz beszerzett számítógép, szoftver költsége és ezek működtetési költsége.

A magánszemélynek, a negyedévet követő hónap 12. napjáig adóelőleget kell fizetnie.

Az adó mértéke az adóalapra vetítve 15% SZJA és 15,5% SZOCHO, tehát mindösszesen 30,5%.

A kriptovaluta bányászata jellemzően lényegesen magasabb költséggel jár, mint a kibányászott valuta értékének 10%-a, ezért a tételes költségelszámolás javasolt. A kriptovaluta adózás magánszemélyek esetén is tervezést igényel, tekintve a lehetőségeket.

Kriptovaluta adózás magánszemélyek részére – a kereskedelem nem kedvezményes adózása

A kriptovaluta kereskedelmével elért jövedelem egyéb jövedelemnek minősül. Bár az adó mértéke azonos az bányászat adómértékével, az adóalap eltér. Itt ugyanis az igazolt költségekkel (10%-os költségátalány elszámolására nincs lehetőség) csökkentett bevétel után az adóalapnak a 87%-át kell alapul venni.

Példával szemléltetve:

Bevétel: 1 000 000 Ft

Kiadás: 500 000 Ft

Jövedelem: 500 000 Ft, melynek a 87%-a lesz az adóalap, azaz 500 000 Ft * 0,87 = 435 000 Ft

SZJA: 435 000* 15% = 62 250Ft

SZOCHO: 435 000*15,5%= 67 425Ft

A tényleges adófizetési kötelezettség így (15%+15,5%) * 0,87 = 26,535%

Ugyanúgy, mint a bányászatnál, a negyedévet követő hónap 12. napjával a magánszemélynek adóelőleg fizetési kötelezettsége keletkezik.

Abban az esetben, ha a magánszemély a kibányászott kriptovalutát értékesíti, úgy függetlenül attól, hogy kereskedelemmel nem foglalkozik, mégis keletkezhet egyéb jövedelme, amennyiben a kriptovalutát magasabb áron adja el, mint amennyit az a kibányászás napján ért.

Átváltási árfolyamok alkalmazása

A kriptovaluták árfolyama jellemzően külföldi pénznemben van meghatározva. A magánszemélyeknek azonban a jövedelmük megállapítása során a bevételeiket és költségeiket forintban kell megállapítaniuk. Ezért a külföldi pénznemről történő átszámításhoz bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában érvényes, vagy a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. Olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot lehet alkalmazni.

Abban az esetben, ha a magánszemély külföldi devizában realizálta a bevételét, majd azt később nyereségesen váltja át forintra, úgy az az SZJA törvény 1. mellékletének 7.4-es pontja alapján adómentes, amennyiben az általa végzett tevékenység nem üzletszerű.

Adóamnesztia

A 2022-es SZJA törvény meghirdet egy adóamnesztiát is mindazok számára, akik a 2021-es évet megelőzően kriptoügyletből származó jövedelmüket nem adózták le. Ők ezután az új szabályok szerint (15%-os SZJA kulccsal) ezt szankciómentesen megtehetik.  Eddig pozitívnak is számít ez az üzenet. Igen ám, de az új jogszabály többi részével ellentétben ez a szakasz nem alkalmazható visszamenőlegesen. Minden, a témával foglalkozó jogalkalmazó elírásra gyanakodott, ezért felvettük az adóhatósággal a kapcsolatot. Most azt láthatjuk, hogy nincs szó hibáról.

Mit is jelent mindez?

2021-ben, mivel kedvező, így vállalható az adózás, ezért bizonyára sokan könnyítenek a lelkükön, és bevallják a kriptoügyletből szerzett jövedelmüket. Bevallanák a korábbi jövedelmüket is az adóamnesztia értelmében, de azt megtenni nem tudják, arra még egy évet várni kell, hiszen az csak 2022-től hatályos, annak az évnek az adóját viszont csak 2023-ben tudjuk bevallani.

Az adóhatóság viszont látva a 2021. évi adózói magatartást, joggal feltételezheti azt, hogy akinek van jelenje, annak lehetett múltja is. Így bekérheti az adózóktól a 2021. évi SZJA bevallásuk alátámasztását, ami a tárcánk, illetve annak azonosítójának feltárásával jár. Ekkor viszont van az adóhatóságnak egy éve arra, hogy a mulasztókat felelősségre vonja, hiszen többnyire könnyen visszakövethető az, hogy ki mit ügyletet a múltban.

Lehetséges persze az, hogy nincs ilyen tudatosság a történések mögött, de mivel ez nem zárható ki, ezért az adóalanyok láthatóan két dolog között vacillálnak:

1. Bevallják a jövedelmüket 2021-re, és szoronganak egy évig, hogy az adóhatóság nem göngyölíti fel a múltjukat.
2. Nem vallanak be jövedelmet 2021-re sem, hanem majd megteszik 2023-ban önellenőrzéssel, egyidejűleg a 2022. évi jövedelmük bevallásával. De ebben az esetben is egy évig izgulhatnak még a lebukástól való félelmükben.

Persze van 3. lehetőség is, ami drága: leadózzák a bányászatot 30,5%-os, vagy a kereskedelmet 26,535%-os adókulccsal.

A szerzőről:

Az Írisz Office könyvelőiroda számviteli és adótervezési szakértők segítségével nyújt egyedülálló szolgáltatásokat már 2000 óta. Teljes körű könyveléssel, bérszámfejtéssel, TB tanácsadással, pénzügyi jelentések, kockázati tervezéssel és beszámolók összeállításával foglalkozik. Az iroda ún. egypercesek címen naponta ossza meg weboldalán szakmai publikációit, mellyel bárki villámgyorsan friss információkhoz juthat az adózás világból, akár a kriptovalutákkal összefüggésben is. A vállalat célja, hogy innovatív legyen és folyamatosan fejlődjön, ezzel az ügyfelek igényeit kielégítve.