Újra rászállt Christine Lagarde EKB jegybankelnök a stabilcoinokra
A kedvenc boomer EKB jegybankelnökünk újra megszólalt kriptós témában. Mialatt a stabilcoinokat nem tartja legitim fizetőeszközöknek továbbra sem – holott, ha csak a pénzpiaci kereskedési volumenüket vesszük, akkor az a napi 105 milliárd dollárt nyaldossa – addig hozsannákat zeng a központi bank két éves digitális euró kísérletéről, amit ha egyszer-egyszer bevezetnek, ugyanazt a shitcoin kategóriát fogja képiselni, mint a stabilcoinok (a stabilcoinok kriptopiaci hasznossága ettől függetlenül kétségbevonhatatlan).
A Világgazdasági Fórum a ‘Világ legnagyobb kihívásai’ című véleménysorozatában az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde újra kihangsúlyozta véleményét a stabilcoinokról, amik szerinte úgy tűnnek, mintha valódi fizetőeszközök lennének, de a valóságban csak egy adott fizetőeszköztől függenek (elsősorban a dollártól). Ezért, ezek az úgynevezett kriptovaluták minden esetben a dollárral tandemben mozognak.
EKB elnök a stabilcoinokról
A Klaus Schwabbal folytatott beszélgetés során Lagarde kihangsúlyozta a decentralizált eszközök megfelelő definiálásának és kategorizálásának szükségességét. Lagarde egyébként nem feltétlen oszt meg légből kapott kritikákat. Egy helyütt arról szól, hogy mennyire fontos ezeknek a stabilcoinoknak a szabályozók általi felülvizsgálata, különösen annak fényében, hogy mind a Tether USD, mind a Circle és Coinbase által támogatott USDC mást állított a közelmúltban a nyilvánosságnak a stabilcoinjai mögötti fedezetről, mint amik valójában. A hónapokban derült ki ugyanis, hogy például az USDT mögötti fedezet 49%-ka nem is dollárletét egy bankban, hanem kereskedelmi forgalomban lévő értékpapírok. Az USDC kapcsán pedig az keltett kisebb botrányt, hogy a honlapon suttyomban átírták az USDC fedezetkompozícióját, ami ahelyett, hogy 100%-ban dollár lenne, tartalmaz 9%-ban kereskedelmi értékpapírokat is. A Lagarde szintén szóvá tette, hogy a stabilcoin felhasználók nem feltétlen válthatják át azonnal a tokenjeiket dollárra, és pontosan emiatt kell a stabolcoinok fedezet-összetételét helyesen közzé tenni és auditálni.
Digitális euró: de mikor és minek?
Bár Lagarde továbbra is kritizálja a kriptovaluták töretlen térhódítását, attól még a fogyasztók preferenciáit próbálja előtérben tartani. Megemlítette, hogy ha a fogyasztók inkább digitális érméket használnak, mint a hagyományos csereeszközöket, lásd csekket vagy a készpénzt, akkor az EKB-nek kötelessége biztosítani a digitális érméket a fogyasztók számára.
Amikor az EKB digitális euróra vonatkozó tervéről beszélt, azt válaszolta, hogy bevezetése a következő 4 évben várható, ám előtte egy 2 éves vizsgálati szakaszt folytatnak le bekapcsolva a folyamatba az intézményi entitásokat is. De mellette figyelembe veszik a fogyasztói preferenciákat, továbbá a kereskedők és egyéb közvetítők meglátásait. A digitális euró bevezetését övező vizsgálat októberben kezdődik.
Itt fontos megjegyezni, hogy hiába a grandiózus terv a digitális euróról, attól annak esetleges bevezetése még egy az átlagpolgár feje fölött eldöntött és az irányítása egy centralizált entitás kezében összpontosul, ami kriptós standardok alapján továbbra is shitcoin kategória, hisz potenciálisan végtelen érmekínálattal fog rendelkezni, nem lesz egy 100 évre kiszámítható görbe mentén kínálatot generáló algoritmus mögötte, csak egy 100 éves irányítói testület, amit papíron az uniós állampolgárok választottak meg. És mint tudjuk, válságok, pandémiák ideján mit sem ér a fiskális szigor jegybankék portáján, annyi extra lét öntenek a bankoknak a központi bankok, amennyit nem sajnálnak. Ennek a következménye pedig az átlagpolgár számára drágább élet, a bérből élők fizetésének értéktelenebbé válása, különösen ha nincs legalább egy inflációkövető béremelés biztosítva.
Mindenesetre Lagarde hozzáteszi még az e-euró kapcsán, hogy annak az EU határain kívül is biztonságosnak, felhasználóbarátnak és hozzáférhetőnek kell lennie, a megfizethetőségről nem is beszélve.
Tapsvihar. Bankárék örülnek.