Bevezetik Japánban a négynapos munkahetet, mit lép erre Magyarország?
Japán kormányra nemrég nyilvánosságra hozta gazdaságpolitikai irányelveit, melyekben napirendre került a négynapos munkahét is. A vállalatok hamarosan engedélyezhetik alkalmazottjaiknak, hogy a megszokott öt napról heti négy napra csökkentsék munkaidejüket. Az állam szerint az igencsak szorgos munkavállalókat ugyanis ösztönözni kell arra, hogy csökkentsék a munkával eltöltött idő mennyiségét az életszínvonal javítása és a gazdaság fellendítése érdekében.
A koronavírus pandémiának köszönhetően a japán vállalatok többnyire már változtattak üzleti tevékenységeik folytatásában, azonban még mindig akadnak olyan munkáltatók, akik megrögzötten ragaszkodnak a hagyományos és merev kialakításhoz. A politikai vezetők szerint a rugalmas munkaidő és a távmunka pozitív hatással lenne a jövőre, éppen ezért abban reménykednek, hogy sikerül meggyőzniük a vállalatok vezetőit a változtatás felől.
Milyen előnyei lehetnek a négynapos munkahétnek?
A kormány kampányában elmondta, hogy minden reménység szerint a négynapos munkahét bevezetésével a vállalatok képesek lesznek megőrizni alkalmazottjaikat, akik egyébként ott hagynák munkahelyüket, ha családalapításra vagy idős rokonok gondozására kerülne sor. A modell továbbá arra ösztönözné az embereket, hogy továbbtanuljanak és munkába álljanak. A legfontosabb előny pedig mindenképp az lenne, hogy egy újabb szabadnap bevezetésével az emberek több pénzt költenének, amivel egyidejűleg a gazdaság is fellendülne.
A modell terjesztésével várhatóan a fiataloknak is több idejük lesz találkozni, megházasodni és családot alapítani, avagy megoldódni látszana az országban megfigyelhető születési arány csökkenése.
„A kormány valójában azt várja, hogy ez a szemléletváltás gyökeret verjen a japán vállalatoknál” – nyilatkozta Martin Schulz, a Fujitsu vállalat szakpolitikai közgazdásza. Állítása szerint a négynapos munkahetet a japán életmód teljes reformja követné, mivel az otthonról végzett munka sokak számára „sokkal kényelmesebbnek és eredményesebbnek hatna”. A Fujitsu egyébként már szinte teljesen átállt a távmunkára, teljes irodahelyiségét 50 százalékkal csökkentette, mivel a jövőben az irodákra már többnyire csak a nélkülözhetetlen találkozók lebonyolítása miatt lesz szükség.
Halálos túlóra
A kormány terveinek ugyan vannak hátrányai, Japánban azonban már komoly gondokat okoz a munkaerőhiány, hiszen valóban egyre kevesebb fiatal áll be munkába. Ugyan a négynapos munkahét számos vállalatnak nem lesz ínyére, bevezetése szinte már nélkülözhetetlen, hiszen egyértelmű a bizonyíték arra, hogy a hagyományos megközelítések már kevésbé, szinte egyáltalán nem hatékonyak. Az alkalmazottak egyébként igencsak vonzónak találják a rövidebb munkahét ötletét, viszont aggódnak a bérek csökkentése miatt.
Ha munkavállalásról van szó, Japánban valóban kétszer is meg kell gondolni, mely vállalatnak kötelezzük el magunkat. Nem is csoda, hogy a kötelező, fizetetlen, úgynevezett „szolgálati túlórák” szinte teljesen eltaszítják a fiatalokat a munkavállalástól, a legtöbb vállalatnál ugyanis szinte normális a havi 60, de akár 100 túlóra is. Mindez pedig elég komoly következményekkel jár, hiszen már számos olyan felmérés készült, melyek szerint a túlzott munkaidő megbetegedéssel vagy akár elhalálozással jár. A szomorú igazság pedig, hogy ezen probléma nemcsak Japán polgárait sújtja, hiszen egy globális felmérés szerint 745 ezer ember hunyt el hosszú munkaidőhöz köthető betegségben 2016-ban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyébként már megfogalmazott néhány ajánlást annak érdekében, hogy az államok lépést tegyenek és megvédjék a munkavállalók egészségét. Japán mellett pedig már számos állam, többek között Magyarország is fontolóra vette a négynapos munkahét bevezetését.
Schulz szerint a modell a termelékenység növelését fogja eredményezni:
„Az elmúlt évben az alkalmazottak megmutatták, hogy nem kell a hét öt napján és késő estig az irodában lenniük ahhoz, hogy produktívak maradjanak. – nyilatkozta – A legnagyobb kockázat jelenleg az, hogy egyes vállalatok visszalépnek a hagyományos dolgokhoz és ragaszkodnak ahhoz, hogy alkalmazottjaik minden nap az irodában legyenek. Azon a vállalatok számára viszont, melyek nem követik el ezt a hibát, az eredmény win-win.”