Megújuló energiaforrásokra térnénk át, de árnyoldala is van a zöldenergiának
Minden tevékenységünkhöz csakis villamosenergiát használunk, az áramot megújuló energiaforrásokból nyerjük, mindenhol napelemek, szél-és vízerőművek vannak. Semmi szmog, légszennyezés, nincsenek benzines és dízel autók… Jól is hangzana mindez, de ez a világ irreális, állítják az energiakutatók. A Baker Hughes energiaipari vállalat vezérigazgatója, Lorenzo Simonelli kijelentette, hogy az energetikai átállás elismerendő, de megjegyezte, a 100 százalékos megújuló energia forgatókönyve egyszerűen kivitelezhetetlen, hiába reménykednek benne a környezetvédők.
Vegyük például Németországot, amely a legnagyobb megújuló energia kapacitással rendelkezik az Európai Unióban. Németország a 2011-ben történt fukusimai atomerőmű-baleset után úgy döntött, hogy fokozatosan leállítja az atomerőműveit és áttér a zöldenergiára, azaz napelemeket és szélerőműveket telepít mindenhol. Ez nagyon jól hangzik, de például 2021. január elseje óta elenyésző napenergiát termelt. Ennek az oka pedig nem más, mint az, hogy tél van, amikor kevés a napsütéses órák száma. Szélenergiát ugyan nagy mennyiségben termel az ország, de sajnos ez nem elég ahhoz, hogy egy ekkora nemzet energiaigényét kielégítse. Mit történik tehát? Kénytelen a szénerőművekhez fordulni, amely az egyik legszennyezőbb energia előállítási mód a világon. Az Európai Unió tíz legszennyezőbb szénerőművéből hat Németországban üzemel.
Az ország rendelkezik még vízerőművel is, de a nyári aszályos időszakban minimális energiát tudnak csak ezzel előállítani. A szél is vagy fúj vagy nem, mely következtében rendkívül ingadozik a napi energiatermelésük. Ez azt jelenti, hogy a megújuló megoldásokkal nem igazán lehet stabil villamosenergia-szolgáltatást biztosítani. Németország tehát vagy füstölteti a szénerőműveket vagy atomenergiát vesz a szomszédos országok atomerőműveitől vagy pedig korlátozza a gyárak fogyasztását. Ha őszinték akarunk lenni, egyik megoldás sem jó, hiszen az első esetben az egyik legkártékonyabb módon próbál energiához jutni. A második esetben dicsekedhet, hogy „én zöld vagyok”, miközben a felelősséget áttolja a szomszédos tagállamokra, ahonnan az energiát veszi. A harmadik esetben pedig az ipari termelést kell korlátoznia, ami az ország gazdaságára nézve aggasztó.
Nem korlátozódhat az energiatermelés a nap- és szélerőművekre
Simonelli-re visszatérve, a szakember állítja, hogy ameddig nincsenek az energiatároláshoz szükséges megoldások, addig nem lehet csakis a szél-és napenergiára támaszkodni, ezt jól szemlélteti a német eset is. Véleménye szerint a fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást kellene lassan és fokozatosan csökkenteni, nem pedig egyik napról a másikra az atomerőműveket lekapcsolni, benzines autókat kivonni a forgalomból és csakis a megújuló energiára támaszkodni.
Most mindenki a megújuló energiával foglalkozik, miközben a kőolaj, a földgáz, a szén és az atomenergia háttérbe szorulnak, viszont azt érdemes megemlíteni, hogy a világon még mindig emberek millió élnek villamos áram nélkül, akiknek a zöldenergia, mint fogalom nem mond semmit. Sem az ország ahol élnek, sem pedig ők nem engedhetik meg maguknak anyagilag azt, hogy például napelemeket használjanak. Habár drasztikusan csökkent a napelemek ára, „zöldnek” lennie, még mindig nem olcsó mulatság.
Kutatások szerint legalább 12 billió dollár kell ahhoz, hogy az elkövetkező három évtizedben a világ a megújuló energiára álljon át. Ez jól mutatja azt, hogy az energiaátállás rendkívül költséges, de végülis soha senki nem mondta, hogy a zöldenergia olcsó. A szél, a napenergia és a kapcsolódó rendszerek bővítésével azonban más kiadások is felmerülnek, nemcsak a beruházás költségei.
A BloombergnNEF szerint a nap-és szélenergia támogatásával a bányászat aranykora jön el, hiszen rengeteg fémre és ásványi anyagra lesz szükség ahhoz, hogy megfelelő eszközöket, alkatrészeket állítsunk ezekhez elő. Ha a szélturbinák iránti kereslet megugrik, azt jelenti, hogy növekszik a fémek iránti kereslet is. Ugyanez a helyzet a napelemek esetében is, amelyek előállításához különféle ásványi anyagokat használnak. A kereslet kielégítéséhez a bányászatot kell bővíteni, a bányászat pedig rendkívül energiaigényes, környezetbarátnak egyáltalán nem mondható. Tehát azért, hogy ne a véges kőolaj és földgáz készleteket használjuk, más véges erőforrásokat nyerünk ki a földből azért, hogy végül megújuló energiához jussunk. Minden világos, vagy mégsem…
További kapcsolódó cikkeink:
- A napenergia árnyékos oldala
- Hidrogén meghajtású jövő: nem biztos, hogy úgy fog kinézni, ahogy elképzelted
- Tegnap rajtolt Kína karbonkereskedési piaca
Minotaurus (MTAUR) – A Kihagyhatatlan Előértékesítés!
- Akár 70% Kedvezmény a Tokenvásárlás Után
- Ajánlói Program és Ösztönző Juttatások
- 100 000 USDT Nyereményjáték: Kiemelkedő Nyerési Esély
- In-Game Hasznosság a 14.78 Mrd. USD Alkalmi Játék Piacon
- A SolidProof és a Coinsult Által Auditált Okosszerződés
