350 millióan válhattak munkanélkülivé a COVID-19 korlátozások miatt, szó nincs V-alakú kilábalásról
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által kiadott legfrissebb adatok új megvilágításba helyezik a COVID-19 járvány és azt követő korlátozások munkaerőpiacra gyakorolt ”pusztító” hatását, és világszerte a munkavállalók jövedelmének és munkaóráinak jelentős csökkenését mutatják.
A globális munkajövedelem 2020 első kilenc hónapjában 10,7% -kal, mintegy 3500 milliárd dollárral zuhant 2019 azonos időszakához képest, állapította meg az ILO új jelentése, ami a COVID-19 pánik munkaerőpiacokra gyakorolt hatását igyekezett számszerűsíteni. A felmérés nem vette figyelembe a kormányok munkahely védelmi programjait és az azon keresztül folyósított jövedelmeket.
Az „ILO Monitor: COVID-19 és a munka világa. Hatodik kiadás” címmel szerdán megjelent jelentés megállapítja, hogy a globális munkaóra-veszteségek „lényegesen nagyobbak” voltak 2020 első kilenc hónapjában, mint amivel a június végén kiadott első jelentés számolt.
Az is kiderült, hogy a legnagyobb jövedelemveszteséget elsősorban az alacsonyabb és közepes jövedelmű országok szenvedték el, ahol a munkabér-veszteség elérte a 15,1% -ot.
„Szerte a világon a munkahelyek megszűnése továbbra is zavart okoz a munkaerőpiacokon, ami a korábban becsültnél magasabb munkaidő-veszteségekhez vezetett” – írja az ILO.
Az ENSZ szervezet szerint a globális munkaidő-veszteség továbbra is magas maradt a harmadik negyedévben, 12,1%, ami 345 millió teljes munkaidős (FTE) munkahelynek felel meg (48 órás munkahéttel számolva). Sőt, 2020 utolsó negyedévére még a felülvizsgált adatoknál is rosszabb kilátásokkal számol a szervezet.
Az ILO alapforgatókönyve a munkaidő-veszteségekre vonatkozóan a negyedik negyedévre -8,6%, a legoptimistább +5,7%, míg a legpesszimistább -18%.
„A legfrissebb adatok megerősítik a feltételezést, hogy a munkaóra-veszteségek a munkanélküliség és az inaktivitás magasabb szintjében csapódnak le, ahol az inaktivitás nagyobb mértékben nő, mint a munkanélküliség. A növekvő inaktivitás a jelenlegi munkahely-válság figyelemreméltó kísérője, amely erős politikai figyelmet igényel. A foglalkoztatási szám általában magasabb a nőknél mint a férfiaknál” – teszi hozzá az ILO.
A fejlődő és feltörekvő gazdaságokban a megnövekedett munkaidő-veszteség mögött az áll, hogy a legális foglalkoztatást továbbra is szigorú közegészségügyi rendelkezések nehezítik a vírus terjedésének mérséklése érdekében.
Az ILO szerint „egyértelmű összefüggés van” az adott ország munkahely védelemre nyújtott pénzügyi támogatásának nagysága és a munkaidő-veszteség között. Magasabb támogatások hatékonyabban ellensúlyozták a munkaidő csökkenést. Az ösztönzőcsomagok többsége a magas jövedelmű országokban érhető tetten, szemben a feltörekvő és a fejlődő gazdaságokkal, amik korlátozott hitelfelvételi képességgel rendelkeznek a támogatóintézkedések finanszírozásához.
Guy Ryder, az ILO főigazgatója a felmérés kapcsán hozzátette, a kormányoknak további ösztönzőcsomagokat kell foganatosítaniuk a globális munkaerőpiacon jelentkező stresszek enyhítése érdekében.
Az ILO jelentés kiemeli, az utolsó negyedév is rázósnak ígérkezik a globális munkaerőpiacokon kijelentve, nincs jele egy V-alakú kilábalásnak az év második felében. Ez pedig véget vethet a részvénypiacok irracionális szárnyalásának és tovább erősítheti az alternatív menedékeszközökbe menekülők, mint aranyba és bitcoinba fektetők táborát.
Már csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy 5 évvel a COVID-19 pánik után, hogyan fogják a világszervezetek és világ vezető politikusai arcvesztés nélkül megmagyarázni a fiaskót a lecsúszó, elszegényedő szavazópolgáraiknak.
Érdekelhet:
- Itt az új brit törvény, mely kötelezi az embereket a COVID app letöltésére
- A brit kormányzati tudós szerint hatalmas hiba volt a koronavírus miatti lezárás
- Mégis igaza volt a svédeknek a koronavírus-járvány kezelésében?