Jól vizsgázott a Microsoft víz alatti adatközpontja
Két éve indult a Microsoft Natick projektje, aminek célja, hogy egy egyedi tervezésű adatközpontot telepítsenek a tengerfenékre Skócia partjaitól nem messze. A kísérleti projekt fő célja, hogy megvizsgálja milyen hatással van a víz alatti környezet az adatközpontok energiahatékonyságára, megbízhatóságára és teljesítményére.
A Microsoft a héten számolt be az eredményekről. Az Orkney-szigeteknél tesztelt mélyvízi adatközpontot egy napos művelet során emelték ki a tengerből és a Microsoft jelentése szerint az eredmények meglepően imponálóak.
A projekt talán legfontosabb eredménye a hardver puszta megbízhatósága. A víz alatti szerverek nyolcszor megbízhatóbbak voltak, mint a szárazföldre telepített replika adatközpontok. A megdöbbentő teljesítménynövekedés mellett több faktort is felsoroltak: száraz nitrogén atmoszféra előnye a víz alatti konténerben, az alacsonyabb korrózió, valamint az emberi beavatkozás hiánya, aminek megléte rendszeres szárazföldi műveletek során gyakran hardverkárosodáshoz vezet.
A csapat mintákat gyűjtött a víz alatti adatközpont atmoszférájáról is, hogy meghatározza a konténerben telepített kábelek és egyéb berendezések gázkibocsátását is amitől a Microsoft csapata azt reméli, hogy a jövőben javítani tudnak a hagyományos szárazföldi adatközpontok hatékonyságán is.
Egy másik fontos eredmény a költségek terén volt tetten érhető: egy víz alatti adatközpont nem igényel komolyabb hűtési technológiát. A szárazföldi adatközpontok nagy mennyiségű vizet használnak fel, mind közvetve az áramtermelés miatt, mind közvetlenül a hűtési technológiák révén. A víz alatti modell jelentős mértékben csökkenti a szerverek hűtéséhez szükséges energiafelhasználást. Egy másik fontos eleme a koncepciónak, hogy lehetővé teszi a víz alatti szerverek telepítését a tengerparti városok közelében, ami alacsonyabb adatforgalom késést és magasabb teljesítményt eredményez anélkül, hogy drága, általában belvárosi ingatlanok, bérlésére lenne szükség.
A víz alatti koncepciónak vannak hátrányai is. A gyakori karbantartás lehetősége kizárt és a meghibásodott szervereket offline állapotban kell hagyni. Ezenkívül a víz alatti adatközpont telepítése is nehezebb, mint a szárazföldi létesítményeké. A mérnököknek figyelembe kell venniük a tengeri áramlatokat, illetve a tengeri élővilág és a tengeri szállítmányozás által okozott esetleges károkat. Ezek a tényezők a szárazföldön nem létező problémák. Egyik másik potenciális hátránya a konténeren megtelepedő tengeri állatok és algák, amik hosszabb távon csökkenthetik a hűtés hatékonyságát. Noha a Microsoft 2 éves kísérletében csak vékony algaréteg képződött a konténer felületén, a réteg vastagsága a jövőben különbözhet a telepítés helyétől függően.
Alapvetően a hatalmas megbízhatóság javulás és az alacsonyabb energiaköltségek hozzájárulhatnak a víz alatti adatközpont koncepciójának kereskedelmi elterjedéséhez az eredmények pedig a mezei szárazföldi adatközpontoknál is hasznosíthatóak, innen meg már csak egy lépés lesz a tengerfenéki bitcoin bányászfarm koncepció.