Csányi Sándor nevében próbálnak meg kriptopénzeket kicsalni gyanútlan internetezőktől
Csányi Sándor OTP-vezérigazgató nevével és arcképével próbálnak különféle kriptovaluta-szolgáltatásokat népszerűsíteni – derült ki a pénzintézet MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményéből.
Bár az MTI az üggyel kapcsolatban nem sok részletet árult el, az Az én pénzem honlapnak sikerült megtalálnia azt a weboldalt, amely a 24.hu dizájnjával megspékelve próbálta meg a tapasztalatlan internethasználókra erőszakolni a csaló weboldalra mutató hivatkozásait.
Bár a fake honlap már nem működik, az Az én pénzemnek egy rossz minőségű képernyőképet azért sikerült róla készítenie:
Képernyőkép a kamu 24.hu weboldalról. Fotó: Azenpenzem.
Az ügyől szóló bejegyzésükben ironikusan megjegyzik, miszerint a „szinte tökéletes magyarsággal, profi módon megírt” cikkben a köztévé egy állítólagos adására is hivatkoznak, valamint a gyorsan meggazdagodni vágyóknak adnak tuti tippeket.
A Facebook-felhasználók sem menekülhetnek el a hülyék elől.
Az olyan érdekességeken túl, mint például kinek a fejéből pattanhatott ki az „áhítatlankodnak” szó, az oldal bármely gombjára kattintva a Bitcoin Loophale befektetéseket kínáló cég oldala jelenik meg.
Nem Csányi az első
Ez az a társaság, amely 2018 óta szedi áldozatait, és amely ellen a brit FCA pénzügyi szabályozó szinte napra pontosan két éve adott ki figyelmeztetést.
Később a Mirror híportál is arról számolt be, hogy dizájnjukat felhasználva a csalók különféle hírességeknek, sztároknak, valamint egy befektetési tanácsadónak adták ki magukat, miközben a hivatkozások itt is a Bitcoin Loophale-re mutattak.
A bizonyos befektetési tanácsadó egyébként már be is perelte a Facebookot, amiért az nem akadályozta meg a hamis reklámok terjesztését.
A Scambroker és Scamwatcher csaló brókereket és egyéb csalásokat figyelő oldalak szerint a Bitcoin Loophale – az állításokkal ellentétben – nem kínál valódi kereskedési robotokat, és még csak a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket sem használja ki.
Ehelyett kezdetben néhány kisebb befektetés után hozamot generál felhasználóinak, hogy megszerezze azok bizalmát, majd később egyre több pénz beutalására buzdítja őket, míg azok minden vagyonukat el nem veszítik.
Az OTP Bank eközben már megtette a szükséges jogi lépéseket, a felhasználóknak pedig azt javasolják, ne kattintsanak a hamis weboldalra, hiszen amellett, hogy nem valódi tartalomról van szó, biztonsági kockázatokat is rejthet magában.
Fontos, hogy mindig komoly fenntartásokkal kezeljük a gyors meggazdagodást ígérő HIHETETLEN kijelentéseket. Mielőtt bármilyen pénzügyi lépésre szánnánk el magunkat, tájékozódjunk az interneten, és nézzük meg, hogy az adott projekt nincs-e csalásként feltüntetve a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan frissülő adatbázisában.
Mindenekelőtt azonban javasoljuk az erről szóló cikkünknek elolvasását: Befektetési tanácsok kezdőknek, hogy a befektetésből ne rémálom legyen.
Borítókép: forrás: Wikmedia Commons, szerző: Misibacsi.