Merre tovább Amerika?
Amerika vezető szerepét a 20. század kezdetére nyerte el. A bevándorlók révén 1920-ra már meghaladta a lakosság a 100 millió főt. Napjainkban pedig a 328 milliót is meghaladó lakosságával a világ harmadik legnépesebb állama. Az Amerikai Egyesült Államok – amely a globális GDP megközelítőleg 17%-ág teszi ki – gazdasági helyzete jelentősen befolyásolja a világ gazdaságát, áll az ÁrfolyamTudós.hu elemzésében. Erejét számos tényező biztosítja: az Egyesült Államok a 3. a kőolajtermelő országok listáján és első a földgáz kitermelésben. Gyár és kereskedelmi ipara a világon a második legnagyobb. A New York-i tőzsde kapitalizációja alapján a világ legnagyobb tőzsdéje. Az Amerikai pénzügyi piac a legnagyobb hatású és értékű pénzügyi piac a világon.
A tartalékdeviza
A különféle devizákban tartott tartalékok szerepe az, hogy az egyes országok csökkentsék a külkereskedelmi valamint az idegen devizában történő adósságtörlesztés kockázatát. A dollár – mint a legnagyobb gazdasági erővel rendelkező Egyesül államok a devizája – jelentős szereppel bír a tartalékolásban. Ezt az állapotot az USA számos lépéssel erősítette a történelem folyamán. A dollár tartalék-devizák közötti részesedése az egyes országok jegybankjaiban 71%-ról 62%-ra csökkent 1999 és 2019 között, de a dominanciája így is jelentős.
A dollár ereje
Az elmúlt időszakban a dollár árfolyama nagyot esett a vezető devizákkal szemben. Júliusban mintegy 4,5%-ot veszített az értékéből az euró ellenében. Sok elemző szerint az igazán meglepő inkább az, hogy eddig tartotta az amerikai fizetőeszközt az értékét. A Goldman Sachs egyik legutóbbi cikke szerint a dollár szárnyalása leáldozóban van. Igaz nemrég ennek a teljes ellenkezőjét is állította a bank. A devizák egymáshoz viszonyított értékét most a gazdasági térségek várható kilábalása határozza meg a korona vírus okozta – egészségügyi és gazdasági – nehéz helyzetből. Az árfolyam azt mutatja jelenleg, hogy gazdasági szereplők megítélése szerint, az Európai Unió gazdasága várhatóan hamarabb vergődik ki a válsághelyzetből, mint az Amerikai gazdaság.
A bruttó hazai össztermék
Az első negyedévhez képest ténylegesen 9,5% -ot esett vissza a második negyedévre az amerikai GDP (évesítve közel 33%-ot), a koronavírus okozta gazdasági leállás következtében. Ez a nyilvántartott legnagyobb esés az 1940-es évek óta. A visszaesés mértéke jelentősen meghaladja a 2008-as pénzügyi válság negyedévét is, ami – 2%-ot meghaladó mértékkel – 2008 utolsó negyedéve volt.
Az amerikai gazdaság évről évre az elmúlt 11 évben átlagosan 2%-ot emelkedett. Azonban a járvány következtében a lakosság fogyasztása jelentősen visszaesett. Ennek pedig komoly hatása van, hiszen az amerikai egyesült államok GDP-jének 70%-át a lakossági fogyasztás teszi ki. A világ legnagyobb fogyasztói piaca az Egyesült Államoké, a háztartások fogyasztási kiadásai ötszörösét teszik ki a Japán háztartások fogyasztási költségeinek.
Munkanélküliség
A fogyasztás visszaesésének kétségtelenül oka a hatalmas méretet öltő munkanélküliség. Az év elején mért 3,5%-os munkanélküliségi ráta áprilisban 14,7%-ra ugrott, majd 11,1%-ig mérséklődött júniusra. Ez azonban még mindig meghaladja a 2008-as válság 2009-es októberi csúcsát, amikor is 10% volt az amerikai munkanélküliségi ráta. A munkanélküliségi segélyért folyamodók száma megközelítette az elmúlt hetekben a másfél millió főt. Ennél jóval többen, több mint 130 millióan kaptak 1.200 dollár (körülbelül 360 ezer forint) vissza nem térítendő állami készpénztámogatás, illetve további 500 dollárt azok az állampolgárok akik kiskorú gyermeket neveltek. Felmerült az is, hogy az áprilisi után egy újabb kör készpénztámogatásra kerülhet sor, azaz újra helikopterpénzt kaphatnak az amerikaiak.
Államadósság
A lakosság és a vállalatok pénzügyi támogatása az egyébként is jelentős méreteket öltő államadósságot soha nem látott magasságba emelte. Jelenleg a FED – a Federal Reserve vagyis az amerikai jegybank – havi 120 milliárd dollárt bocsát ki és juttat az amerikai gazdaságba. Az Egyesül Államok adóssága tehát folyamatosan növekszik, jelenleg közel 27 ezer milliárd dollárra tehető. A külső adósság a teljes GDP 125%-át is meghaladta. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy az Amerikai egyesült államok nyakig ül az adósságban.
Van kiút(?)
Ahogy ezeket a tényeket szemléljük, első ránézésre nem fest szép jövőt elénk Amerika történetében. A kiút keresése zajlik. Rengeteg intézkedést hozott az elmúlt időszakban a Federal Reserve a járvány okozta károk megfékezésének reményében. Nem egyszer hangoztatta, hogy addig kész nyomtatni a pénzt, ameddig arra szükség van. És meddig lesz erre szükség? Talán addig amíg a dollár tovább nem gyengül. Az Egyesült Államok elnöke többször kijelentette, hogy az erős dollárt nem feltétlenül tartja jó dolognak. És hogy a dollár már nagyon hosszú ideje túlértékelt, azt minden közgazdász állítja. Ez a túlértékeltség a már korábban említett óriási gazdasági erőből és a dollár tartalékdeviza szerepéből adódik. A legnagyobb hátránya az, hogy az erős dollár okán külföldön olcsóbb azt a hatalmas mennyiségű fogyasztási cikket megtermelni amit az ország elfogyaszt. Ez az amerikai vállalatokat hozza rendkívül rossz helyzetbe. Ha pedig a vállalatok rossz helyzetbe kerülnek, akkor azt előbb utóbb minden állampolgár meg fogja érezni. Így tehát a gyenge dollár lehet a gyógyír az amerikai vállalatoknak, így az amerikai gazdaságnak továbbá ez lehet a gyógyír a hatalmasra növekedett államadósságra is, amit a gyenge dollár mellett hatékonyabban lehet mérsékelni.