Blokklánc technológiával a fake news ellen?
A The New York Times (NYT) fejlesztőcsoportja most a blokklánc technológiához nyúlt a fake news elleni harcban, a frissen publikált eredményeik pedig részletesen mesélnek a potenciális előnyökről, de a technológia alkalmazásának kihívásairól is.
Hitelesített metaadatok a képeken: a fake news elleni harc egyik eszköze lehet
A fake news rengeteg formát ölthet, azonban az egyik legegyszerűbb módja a hamis információk közlésének a képekben rejlik: a Facebookon és Twitteren megosztott képekben, amelyeket ezrek és milliók posztolnak újra és újra annyiszor, hogy a végén már szinte esélytelen tudni azt, hogy ki, mikor és milyen eseményről posztolta azt korábban.
Ez ellen szeretne most tenni a NYT fejlesztőcsapata, még pedig olyan formában, hogy megmásíthatatlan metaadatokat akarnak biztosítani a megosztott képek mellé. És természetesen, amikor 2020-ban a megmásíthatlan szót halljuk, akkor egyértelműen tudjuk, csak egy dologról lehet szó: a blokkláncról.
Az NYT is tudja ezt, így az IBM Garage csapatával álltak össze, hogy a valóságban is (legalábbis prototípus szintjén) megvalósítsák az ötletüket. A prototípus meglehetősen leegyszerűsített módon működött, de így is lehetőséget adott arra, hogy a főbb problémákat meg tudják határozni, és ezeken tovább dolgozhassanak. Magában a prototípusban egy privát híroldal hálózatot hoztak létre és egy hozzátartozó közösségi média platformot. Ebben a hálózatban a blokkláncra felrakott képeken a különböző híroldalak tudtak módosításokat eszközölni, azonban minden egyes szerkesztés, változtatás és még a képek aláírásainak összes verziója is megjelent a képek metaadataiban – amelyek pedig természetesen a technológiának köszönhetően nem voltak utólag megváltoztathatók.
A közösségi média platformmal kapcsolatban számos interjút is lefolytattak, hogy megtudják, pontosan milyen adatokat igényelnek a képekkel kapcsolatban az emberek, hogy biztosan igazolni tudják a képek hitelességét. Amellett, hogy a képek eredeti készítőjét, a helyszínt és az eseményt is tudni akarták a megkérdezettek, egy másik fontos elem a hitelesség igazolásában abban rejlett, hogy milyen más platformokon, és ott milyen leírásokkal jelentek meg az adott képet.
Vannak kihívások is bőven: a prototípus problémái
A NYT csapata, bár összességében pozitívan szólt a blokklánc technológia használatáról, azért három főbb problémát is megnevezett, amit a prototípus gyakorlatba való átültetésekor mindenképpen figyelembe kell venni.
Az egyik a híroldalak kölcsönös ellenőrzéséről szól: azaz, hogy ha egy eredeti képet egy másik híroldal meg akar változtatni, akkor a szóban forgó szerkesztést az eredeti oldal nem fogadhatja el automatikusan, hanem felül kell vizsgálnia, hogy az az adott változtatás nem torzítja-e el a tényeket.
A másik probléma, hogy hogyan akadályozható meg az, hogy kettő, minimálisan eltérő kép is felkerüljön a blokkláncra különböző adatokkal. Annak szűrése, hogy a kép szoftveresen változtatott eredetije fenn van-e már valahol, még továbbra is kihívás marad a témával kapcsolatban.
A végső probléma, amit a NYT csapata megemlített, a blokklánc elérhetőségével kapcsolatos. Az alapgondolat ugyanis az, hogy minden híroldal pénzügyi helyzetétől függetlenül képes legyen csatlakozni ehhez a hálózathoz. Mindezt azonban úgy kell megvalósítani, hogy a blokklánc ne legyen csak úgy bárkinek elérhető, hanem szükséges engedélyekkel is rendelkezzenek a résztvevők.
Végül pedig azt se felejtsük el, amire az NYT a posztjában is felhívta a figyelmet. Egy hálózat csak annyira erős, amennyien használják. Ahhoz, hogy a blokklánc technológia sikeres lehessen a fake news elleni harcban, azt nem csak egy oldalnak kell akarnia.