Oda a magánéletnek, egyetlen megoldás a kriptovaluta és a blokklánc
A koronavírus járvány terjedése kezd mérséklődni, az államok által hozott korlátozó intézkedések viszont egy látszólag véget nem érő válságba sodorják a világot. A COVID-19 nem egészségügyi, hanem gazdasági és politikai kérdéssé vált.
A koronavírus megjelenése óriási pánikot keltett az egész világon. Februárban, amikor a vírus már az európai országokban is megjelent és egyre több, főként idős áldozatot követelt, a nemzetek kormányai korlátozó intézkedésekkel, karanténnal próbálták megfékezni a vírus további terjedését. A COVID-19 ettől független a világ szinte minden sarkában megjelent, hiába zártak le teljesen akár egész országokat. A lezárás következtében leállt az idegenforgalom, a termelés, a fogyasztás.
Emberek millió veszítették el munkahelyüket, cégek ezreire került véglegesen lakat. Az állam vasszigorral akarta mindenhol betartatni a „csakis az emberi egészség megóvása” érdekében hozott korlátozásokat. A hatóságok általi megfigyelés mindennapossá vált. Bár a járvány már kezd lecsengeni, az állam továbbra is mindent ellenőriz, amihez még mindig a koronavírus által generált félelmet használja fel. Egyre nyomasztóbb, hogy az állam szeme mindent lát.
Az állam visszaél hatalmával
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) informátora, Edward Snowden egy áprilisi interjúban azt mondta, hogy „a világ kormányai a koronavírus válságot az elnyomás építészetének felállításához használják.”
Világszerte az országok egy globális digitális személyazonosító rendszer létrehozásán dolgoznak. Bár ez nem újdonság, hiszen az Egyesült Nemzetek Szervezete, a Világgazdasági Fórum és a Big Tech már 2014 óta egy globális digitális azonosító létrehozásán munkálkodnak, ám a COVID-19 kiváló lehetőséget kínál a kormányoknak arra, hogy felgyorsítsák kísérleteiket. A digitális magánélet védelmezői, különösen a kriptoközösségek kifejezetten aggódnak emiatt. Egy megoldás viszont már létezik az állandó megfigyelésre nem más, mint a kriptovaluta.
Aggódó kriptoközösség
Tyler Winklevoss, a Gemini kriptotőzsde vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy „a kriptovaluták, valamint számos online projekt a szabadságot, a lehetőséget és az emberi méltóságot segítik elő. Félek attól, hogy ezt a világjárványt, sok válsághoz hasonlóan, a kormányok arra használják fel, hogy kijátsszák a politikát, valamint megsértsék az emberi szabadságjogokat az egész világon. A kriptovaluták viszont ellensúlyozhatják ezt. A zcash, a bitcoin adatvédelemre összpontosító verziója segíthet a felhasználóknak a drákói tőkeellenőrzés és a tekintélyelvű államok ellen harcolni. Más projektek, mint például a Brave böngésző és az Orchard is hasznos lehet” tette hozzá Winklevoss.
Kieran Mesquita, a bitcoin cash adatvédelmi protokollján dolgozó fejlesztője azt nyilatkozta, „lehetőségként ott a kriptovaluta vagy a blokklánc. A különbség a szuverenitásban rejlik. A digitális azonosító eredendően nem lenne rossz, de azzá válhat, ha az ilyen rendszerek feletti ellenőrzést egy központi hatalomra ruházzuk át.”
Mesquita azt is elmondta, hogy „a bitcoin cash adatvédelmi protokolloknak a használatakor elég jó a mindennapi magánélethez. De a valódi adatvédelemhez, amelyre egy elnyomó rendszerben van szükség, jobb lenne máshol keresni. A monero és a zcash állták ki eddig a legtöbb csatát.”
Chris Troutner, a Bitcoin.com vezető Java fejlesztője úgy fogalmazott, hogy „az azonosítók fontosak. De az egyes emberek azonosítása veszélyes. Úgy gondolom, hogy az adatvédelem hihetetlenül fontos mindenkinek, aki személyes felelősséget akar vállalni az életéért. Tanúi vagyunk az emberek magánélethez való joguk és más jogaik, például a szólásszabadság megsértésének is.”
Melyik kriptovaluta a leghatékonyabb az állami megfigyeléssel szemben?
Az állam kíváncsi szemei elől a monero nyújtja a legnagyobb védelmet. A monero használatakor a pénztárca címeit és tranzakcióit szándékosan elrejtik. Így az emberek titokban használhatják a valutát. Ezt gyűrűs aláírások felhasználásával érek el. Ez egy olyan digitális aláírással, amelyben a lehetséges aláírók csoportját egyesítik, ezek pedig egy olyan megkülönböztető bélyegzőt hoznak létre, amellyel az ügylet jóváhagyásra kerül. A feladó, a címzett és az elküldött összeg nyomai lényegében eltűnnek.
Almutasim, a Monero-tól kijelentette, hogy „a monero esetében nem fordulhat elő az, hogy az egyéneket címekhez kapcsolják. Minden tranzakción során elrejtésre kerül a küldő, a címzett és az összeg. Tehát akkor is, ha egy kormánynak vagy más szervezetnek sikerül egy címet egy magánszemélyhez kapcsolnia, nem tud meg róla túl sok mindent. A kapcsolat felfedezője nem tudja azt, mennyi moneroja van vagy volt annak, akihez a címet kapcsolták.”
A másik adatvédelemre fókuszáló kriptovaluta a zcash. Bár a zcash tranzakciói alapértelmezés szerint nem minden esetben titkosak. Függetlenül attól, hogy melyik kriptovalutát is választjuk, ma egy fogalom teljesen új értelmet és még fontosabb lett: A MAGÁNÉLET.