Mi történik egy bitcoin felezéskor?
A kriptovaluta szektor tagjai hónapok óta másról sem beszélnek, mint a bitcoin felezés potenciális hatásairól. Az esemény a Bitcoin történetének harmadik ilyen eseménye és lényegében arról szól, hogy a blokkok bányászatáért járó jutalom a felére esik.
A diskurzus középpontjában elsősorban a bitcoin árfolyama áll, de hogy pontosan milyen hatással lesz rá, azt majd május 12-ke után tudjuk meg. Helyette inkább nézzük meg, hogy mit is jelent valójában a bitcoin felezés és mi fog történni pontosan?
Technikai értelemben nem sok, illetve semmi váratlan vagy újdonság. Amikor a hálózat eléri a 630 000-dik blokkmagasságot, a bányászatért járó jutalom 12.5 BTC-ról 6.25 BTC-re esik.
Ez így elsőre sima matek kettővel osztva, de a rendszer fenntarthatósága szempontjából létfontosságú esemény. A Bitcoin kódba vésett blokkjutalom menetrendje egyike a legfontosabb tulajdonságának, amit még Satoshi Nakamoto kreátor kódolt a szabályrendszerébe.
Ugyan a Bitcoin fehér könyvében nincs leírva a feleződés menetrendje, de a szoftver eredeti kódbázisában már benne volt. Pár hónappal a fehér könyv publikálása után, 2009. január 9-én Satoshi szétküldött egy újabb e-mailt a kriptográfiai levelezőlista tagjainak lefektetve a bitcoin monetáris alapjait. „A teljes forgalomba kerülő mennyiség 21,000,000 érme lesz,” írta. „A hálózat csomópontjainak lesznek kiosztva amikor blokkokat készítenek, és a mennyiség 4 évente feleződik.” Az üzenet elmagyarázta, hogy 10.5 millió érme kerül a bányászokhoz az első 4 évben, 5.25 millió a következőben, és így tovább mindaddig, amíg már nem lesz mit kibányászni. Utána a bányászok egyetlen bevételi forrása a tranzakciós díjakból fog eredni.
Nakamoto a rendszert úgy tervezte, hogy automatikusan végrehajtásra kerüljön, emberi beavatkozás nélkül.
És ez a Bitcoin egyik legfontosabb aspektusa, ami minden más népszerű hálózattal szemben disztingválja. Vegyük például az Ethereumot, aminek hálózatán nincs maximális forgalomba kerülő érme kínálat (ahogy a központi bankok is annyi pénzt nyomtatnak, amennyit akarnak), se menetrend szerinti automatikus blokkjutalom módosulás.
A blokkjutalom felezés felére vágása óriási gazdasági következményekkel jár, de maguk a hardverek ettől még ugyanúgy teszik a dolgukat. Funkcionálisan nem sok minden változik, egy szám kerül átírásra, és ennyi.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a hálózat nem fog nehézségekbe ütközni, de azok elsősorban a monetáris implikációiból eredeztethetőek, és nem a technikai karakterisztikái miatt. Például sokan attól félnek, hogy a változás lassabb blokkidőt fog eredményezni (ami durván 10 perc), mert a kisebb bányászok nem lesznek képesek a felezés után jövedelmezően bányászni és kénytelen lesznek lekapcsolni a gépeket, vagy más hálózatra váltani.
Legrosszabb esetben hetekig eltarthat a zavar, de hosszú távon kiegyensúlyozza magát, ugyanis ha csökken a hálózat teljes hashrátája, akkor csökkenni fog a bányászat nehézsége (értsd: könnyebb lesz blokkjutalmat bányászni) és ez újra elkezdi vonzani a bányászokat a hálózatra.