Mindenki #hodl: csupán a teljes bitcoin volumen 1,3%-a minősül utalásnak
A Chainalysis felmérése alapján csupán a bitcoin tranzakciók 1,3%-a volt kereskedelmi célokra használva 2019-ben. A maradék 98,7% mind devizakereskedést jelentett.
Ez azt jelenti, hogy szinte senki nem használja a bitcoint vásárlásra. A Bitcoin piac még mindig inkább a spekulációkról szól sem mint egy nemzetközi fizetőeszköz. A számok a new yorki blokkláncelemző vállalat, a Chainalysis tanulmányából derültek ki és 2019 első 4 hónapjára vonatkoznak.
Egy e-mailben, Kim Grauer, Chainalysis vezető közgazdásza így nyilatkozott:
A bitcoin piaci aktivitásánál még mindig a kereskedés dominál. Ez azt jelenti, hogy a bitcoin elsődleges felhasználási területe a spekuláció és a mindennapi vásárlásra való használatossága még nem realitás.
A BTC hodl: „kellemetlen igazság”?
Olga Kharif Bloomberg újságíró szerint a bitcoin árfolyama egy „kellemetlen igazságot” rejt. Így írja:
Ez a legnagyobb dilemma a kriptóval. A Bitcoinnak szüksége van a felhajtásra, hogy óriási vonzóerőnek örvendhessen és egy életképes elektronikus alternatívája legyen a pénznek, de e helyett egy hodl kultúrát táplál, a gyűjtés hívei túlsúlyban vannak a költésivel.
Viszont az is lehet, hogy az erőteljes deflációs pénz, mint a bitcoin is, határozza meg a piaci magatartást és nem a kereslet. A „hodl” kultúra alapját Adam Smith „láthatatlan kéz” teóriája adja és a piaci döntések mögött egy jól ismert gazdasági elv, a „Gresham-törvény” tevékenykedik.
Bitcoin és a Gresham-törvény
„A rossz pénz kiűzi a jót” – Sir Thomas Gresham (1519 – 1579), a Tudor-dinasztia közgazdásza
Amit a bitcoin hodlerei tudnak, vagy sejtik, az az, hogy a bitcoin a „jó pénz” a dollár és a többi jegybanki pénz a „rossz”. Ez nem feltétlenül alakult ki, mert szeretik a bitcoint vagy mert dollárellenesek.
Ez azért van, mert a bankok úgy találták ki az USA pénzügyi rendszerét, hogy a dollár évente 3%-ot veszítsen az értékéből. Ezt úgy érik el, hogy a Federal Reserve folyamatosan pumpálja az új zöldhasúakat a gazdaságba így növelve a számát. A FED pedig kikölcsönzi ezekkel az új bankjegyeket a FED bankoknak (mint pl. Bank of America vagy JP Morgan Chase), akik kamatért cserébe profitálnak rajta. Ahogy ezek az új dollárok forgalomba kerülnek, úgy csökkentik minden egyes már forgalomban lévő dollár értékét.
Amióta a berlini fal összedőlt 1989-ben, az amerikai dollár éves inflációja átlagosan 3,22%. Ez nem tűnik soknak elsőre, de ha belegondolunk, akkor kiderül, hogy az árak 20 évente megduplázódnak. Másképp fogalmazva az infláció ellopja a pénzed felét két évtizedenként. A Magyar Nemzeti Bank és a magyar forint ugyanilyen elvek alapján működik.
A dollár vásárlóereje 100 év alatt. Egy 2013-as 1$ 1913-ban csak 5 centet ért volna.
Ezzel ellentétben a Bitcoin hálózat nincs állami fennhatóság alatt. A bitcoinnak van egy jól definiálható kínálata: 21 millió BTC. Az emberek óvatosabban fogják költeni, mint ahogy a pénzt költötték a XX. és a XXI. században pontosan szűkös kínálata miatt.
Nem feltétlenül jelent problémát a hodle a bitcoinnak. A Te 10 000 forintod ma tíz ezret ér, holnap meg már csak 9000-et. De ha van 0.28 bitcoinod, az olyan mint egy ritka képregény, vagy bélyeg és ötször megfontolod mire is költöd pontosan.