5 éves a Monero, mit tartogat a jövő a titkoscoinok számára?
A személyes adatok védelmére fókuszáló Monero kriptopénz a múlt hónapban ünnepelte 5 éves évfordulóját. A titkoscoinok, mint a Monero is, egyelőre képtelen elvonatkoztatni magát az illegális tevékenységektől és ez egyes kormányokat szigorú szabályozásukra kényszeríthet. Vajon van-e így jövője a titkoscoinoknak?
A Monero hálózata 2014. április 18-án indult és a fejlesztői Satoshi Nakamoto elveit követve névtelenek. Mindössze két mögötte álló fejlesztő személyazonossága ismert. Az egyik a szókimondó Riccardo ‘fluffypony’ Spagni, a másik pedig Francisco ‘articmine’ Cabanas.
A Monero története röviden
A Monero (XMR) a Bytecoin (BNC) hard forkjaként keletkezett, ami az egyik legkorábbi személyes adatok védelmét prioritizáló kriptopénz. A Bytecoin azonban egy előre bányászott coin és a fejlesztők kezében összpontosul az érmék 80%-a. Ahhoz, hogy egy ennél sokkal tisztességesebb titkoscoin létrejöhessen, aminek reputációja nem indul az előrebányászottság bélyegével, a fejlesztők egy csoportja a Bytecoin forkolása mellett döntött és így jött létre a Monero.
A Monero konszenzusért felelő algoritmusa a CryptoNight, amit a CryptoNote protokoll is használ. A 2013-ban kiadott CryptoNote fehér könyv szülőatyjának Nicolas van Saberhagen tekinthető, aki égető problémának tekinti a Bitcoin hálózatáról hiányzó privát tranzaktálás és bizalmasság tulajdonságát.
A Bitcoin blokklánca közismerten az első sikeres megvalósítása a digitális-decentralizált-direkt utalásoknak, ahol nincs központi hatóság. A blokklánca azonban nyilvános, a Bitcoin tranzakciók csak pszeudo-anonimok, hiányzik belőle az abszolút névtelen tranzaktálás tulajdonsága. Sokan a kriptoközösségben úgy gondolják, hogy ahhoz, hogy egy digitális eszköz sikeressé váljon, a decentralizált fizetőeszközöknek privát tranzakciókat kell garantálnia ahhoz, hogy hosszú távon is számolni lehessen velük. A CryptoNote fehér könyvben Saberhagen a következőt írja: “Adatvédelem és anonimitás az elektronikus pénz legfontosabb tulajdonságai. A peer-to-peer utalásokat el kell rejteni a harmadik felek elől, ami egy megkülönböztető jellegű differencia a hagyományos bankrendszerrel szemben.”
A CryptoNote protokoll és elvei határozták meg több titkoscoin (privacy coin angolul) alapját is, mint a Bytecoin, Monero, Forknote, Boolberry, DashCoin és DigitalNote.
*Lenyomozhatatlan, linkelhetetlen és elemzés-rezisztens*
A Monero azért tartozik a titkoscoin kategóriába, mert lenyomozhatatlan, linkelhetetlen, privát és elemzés-ellenálló tranzakciókat kínál. Bizonyos innovatív adatvédelemre fókuszáló protokollokkal, mint a gyűrű aláírások, bizalmas gyűrű tranzakciók és rejtett címek a Monero magas fokú privát adat védelmet biztosít a felhasználóinak.
A Monero blokklánc egy kiismerhetetlen főkönyv és nincs rá lehetőség, hogy a hálózatán végrehajtott tranzakcióadatokat felfedjék. A protokoll biztosítja, hogy a küldött összeg, a feladó és címzett címe senki számára se érhető el. A konszenzus eléréséhez a Monero a CryptoNight algoritmust hasznosítja, ami egy olyan proof-of-work algoritmus, amit a CryptoNote kódbázison belüli használatra fejlesztettek ki.
A Monero architektúrája és funkciói lényegesen eltérnek a publikus blokkláncok, mint például a Bitcoin felépítésétől. Sokak szerint a titkoscoinok felfutása lesz a digitális eszközevolúció következő lépcsőfoka a helyettesíthetőségi tulajdonságuk miatt.
A személyes adatok védelme
A helyettesíthetőség, vagy fungibilitás jelenti egy hasonló típusú termék vagy eszköz felcserélhetőségét más termékkel vagy eszközzel. Ahhoz, hogy egy pénz sikeres legyen, fungibilisnek kell lennie, máskülönben elveszhet a belé vetett bizalom.
A Bitcoin és egyes altcoinok esetében léteznek olyan aggodalmak, hogy jelen formájukban nem elég fungibilisek. Azzal, hogy a tranzakciók egy nyilvános blokkláncon kerülnek végrehajtásra és bárki megtekintheti azokat, a kormányok szakértő blokkláncelemző vállalatok bevonásával lenyomozhatják az illegális tevékenységben, mint darknetes tranzakcióban, lopásban és ransomwareben felhasznált érméket. Az ilyen érméket szennyezettnek nevezzük.
Laura Shin Unchained podcastjának 93. részében Riccardo Spagni a privát tranzakciókat alapvető emberi jogként karakterizálta. “Az érdeklődésem a Monero iránt ideológiai. Hiszem, hogy a privát adatok védelme alapvető emberi jog. Érdekel az a technológia, mely segít előrébb vinni az ügyet, hogy növelje az emberek személyes adatainak védelmét, különösen azokét, akik olyan helyen és szituációban élnek, ahol elvették tőlük a magánélet szentségét.”
Az érme két oldala
A szabályozók mindmáig nem tudják hova tenni a titkoscoinok egyedi természetét. Segítségükkel az állampolgárok az állami ellenőrzésen kívül válnak képessé az értéktranszferre. A Monerót több illegális tevékenységgel is összekapcsolták már, legyen szó zombibányász malware programokkal, pénzmosással és darknetes vásárlásokkal. Ennek következtében sok szabályozó szigorú törvények meghozatalát tervezi a Monero és más anonim kriptopénz, mint a Zcash és a DASH ellen.
Franciaország például betiltatná az anonim kriptopénzek használatát. Dél-Korea már betiltotta a titkoscoinok tőzsdei kereskedését és a japán regulátorok is felsorakoztak a Monero, Zcash és Dash ellen.
Amit a törvényhozók papírra álmodnak és foganatosítanak, az csak az érme egyik oldala. Valahogy érvényesíteni is kell majd a tiltásokat, ami nem ígérkezik könnyűnek. A decentralizált titkoscoinok tulajdonságaiból adódóan bárki számára hozzáférhetőek az interneten keresztül és nagyon nehéz lenyomozni a használatukat. Azok, akik biztonságos és privát úton szeretnének üzletelni, számukra a titkoscoinok mindig alternatívát fognak jelenteni.
A Monero 5 évvel indulás után a titkoscoinok vezetőjévé nőtte ki magát és gyorsan növekvő globális támogatást élvez, amit az árfolyama is bizonyít. Egyelőre több vezető kriptotőzsde is támogatja, ami nagyon gyorsan megváltozhat, ha a törvényhozók elkezdik országonként betiltani. Habár a tiltás valószínűsíthetően nem lesz fogja megállítani.