5 kriptopénz átverés, amit minden áron kerülni kell
Biztosan mindnyájan kaptunk már olyan e-mailt (legyen az kriptovalutával vagy valamilyen hagyományos banki szolgáltatással kapcsolatos), amire ránéztünk, és azonnal láttuk: itt bizony bűzlik valami. Azonban az utóbbi időben egyre több hacker és csaló próbál új, kreatív megoldásokhoz fordulni. Ezért most összegyűjtöttük Nektek az 5 leggyakoribb kriptós átverés listáját, hogy jobban megismerkedhessünk ezekkel. Kezdőknek kötelező, de a tapasztaltabbaknak is ajánlott olvasmány.
1. Belépési adatok megadása
Tipikus online átverés, így a kriptoszférából sem hiányozhat. Kapunk egy e-mailt valamelyik tárcánk, tőzsdénk vagy bankunk neve alatt, amelyben arról tájékoztatnak minket, hogy valamilyen, minket természetesen nem érintő biztonsági probléma miatt újra szükségük van a bejelentkezési információnk megadására. És azonnal „segítőkészen” biztosítják is nekünk az e-mailben a linket, ahol könnyedén begépelhetjük a login infókat.
Az e-mail természetesen átverés, és garantáltan nem a kriptotárca szolgáltatónk van a háttérben: de ez akkor már mindegy, bottal üthetjük a bitcoinunk nyomát.
2. Hamis ICO-k
Amennyi ICO-s átverést láttunk már az elmúlt években, ezt talán már említenünk sem kéne. Azonban még mindig próbálkoznak azzal a csalók, hogy nem létező coinoknak indítanak ICO-kat. Itt a naiv érdeklődők rengeteg pénzt belenyomhatnak a projektbe mint kecsegtető befektetés. Egy kis idő elteltével azonban nem csak, hogy a várható profitunkról kell lemondani, valahogy maga az ICO csapat is szőrén-szálán eltűnik.
3. „Gratulálunk, nyertél!” – a tipikus kriptós átverés
A ’gratulálunk, valami óriási nyeremény gazdája lettél’ megint csak tipikusan olyan üzenet, amit a legtöbben azonnal ki is törölnek a fiókjukból. A hackereknek azonban elég egy ember, aki hisz nekik – és máris rengeteg pénzzel lettek gazdagabbak.
Ha esetleg még nem láttunk volna ilyen üzenetet, ez nagyjából így néz ki. Nyertünk nyereményjátékon, azonban a pénzt csak úgy kaphatjuk meg, ha megfizetjük utána az adókötelezettségünket. Ehhez ide meg oda, ennyit meg annyit kell utalnunk – a többit már valószínűleg mindenki ki tudja találni.
4. Sextortion és más zsarolások
Egy hacker üzenetet küld nekünk: tudja az egyik meglévő jelszavunkat, és nem fél használni. Sőt mi több, még rosszabb a helyzet: bizonyos kényes tartalmú képekkel is rendelkezik rólunk (ez kreativitástól függően valami szexuális vagy illegális tartalmat jelent általában, innen ered az angol sextortion kifejezés is). Ezt pedig azonnal közzéteszik – hacsak nem fizetünk X kriptót Y tárcacímre.
Azonnal törölhető email – az esetek szinte 100%-ában blöffről van szó, egyszerű kriptós átverés.
5. Új frissítés érhető el
Főleg a kriptotárca szolgáltatók nevében játszanak ezzel a csalók. Az üzenetben értesítenek minket arról, hogy új frissítés érhető el, amit le kell egy bizonyos linken töltenünk, hogy megfelelően működjön a tárcánk. A hamis frissítésben pedig, láss csodát, valamilyen rosszindulatú vírus van – a kriptónk meg megint oda.
A legjobb, amit itt tehetünk, hogy a tárcaszolgáltató honlapján lecsekkoljuk, melyik a legfrissebb változat. Ha ez nem az üzenetben említett, akkor azonnal mehet is a kukába.
Hogy mit tehetünk mindezen csalások ellen? Mindenképpen ellenőrizzük a feladó címét, nevét és a használt nyelvtant a levélben: ha bármi gyanúsat látunk benne, akkor biztosan hamis az e-mail. És még egy: soha semmilyen esetben sem klikkeljünk az ilyen levelek linkjeire, győződjünk meg arról, hogy pontosan oda visz ahova kell. Ha a link fölé visszük a kurzort, a bal alsó sarokban láthatóvá válik a pontos URL. Ha nem oda vezet ahova kellene, vagy épp URL rövidítővel van titkosítva, akkor jobb ha óvatosan kezeljük.
Ha pedig valaki csőbe akart minket húzni, mindenképpen jelezzük a kriptotárca szolgáltatónk, tőzsdénk vagy bankunk felé – ne hagyjuk, hogy a csalók szabadon folytathassák a munkájukat.