Jöhet az iráni riál fedezetű nemzeti stabilcoin
Irán lehet a stabilcoin-mánia következő állomása ugyanis hamarosan egy iráni riálhoz rögzített kriptopénz kerülhet a piacokra, jelentette az Al Jazeera hírtévé.
További részletek majd egy csütörtökön megrendezésre kerülő teheráni konferencián kerülnek bejelentésre (Electronic Banking and Payment Systems konferencia), ahol az idei vezető téma a blokklánc forradalom lesz.
„Irán kriptopénzét szakaszosan vezetik be, először egy riál fedezetű digitális token formájában, mely a kriptoszektorban aktív iráni bankok és intézmények utalásait képes lebonyolítani, majd később, mint egy eszköz az iráni lakosságnak, amellyel termékekért és szolgáltatásokért tudnak fizetni,” áll a hírtévé cikkében.
A token privát blokkláncon fog futni és egyelőre szinte semmit sem tudunk a technológiai részletekről, lehet Ethereum-alapú, Hyperledger vagy más. Csak annyit remélünk, nem a venezuelai kormány petrójának renoméját kívánják új szintre emelni.
Érdekesen engedélyeznék a kriptovaluta intézmények, mint tőzsdék működését, melyek az iráni riál kriptós változatát tudnák majd váltani.
Hogy pontosan hogyan tervezik kivitelezni, az még kérdéses, de feltehetően a kriptotőzsdék egy központi banki csomópontra tudnának rácsatlakozni egyfajta light tárcán keresztül a váltáshoz.
A csatlakozást feltehetően más országban működő tőzsdék is megtehetnék, oroszok, kínaiak de akár európaiak is, mialatt az amerikai kriptotőzsdéknek továbbra is be kellene tartaniuk a Trump-szankciókat.
Az iráni kriptó sokak számára a SWIFT és a bankok megkerülését jelentené, és az ökoszisztémában az iráni bankok feladata lenne a megfelelő fedezet biztosítása, a kibocsátás és a tokenizáció.
Az se tiszta, hogy Irán miért ragaszkodna egy privát blokkláncú stabilcoinhoz különösen annak tükrében, hogy az ország ellenségei kíméletlenül kihasználnának minden kódalapú sebezhetőséget.
A politika és a hatalomjátékok e kékestetői szintjén elképzelhető lenne egy kémek által hozzáadott bug, amely pillanatok alatt lenullázhatná a trillió riálos kibocsátást (az iráni atomprogramot visszavető Stuxnet ehhez képest ártalmatlan megfázás).
De akár ennél is több kárt okozhatna a bug akkor, ha csak 30-50 banki/tőzsdei csomópont lenne, mert az összes node ki lenne téve ugyanannak a sebezhetőségnek.
Pontosan az ilyen sebezhetőségek kiiktatására terjed a nyílt forráskódú mozgalom. Ugyan voltak bugokra példák az Ethereum és Bitcoin hálózat történetében is, de az alapötlet, hogy több szem többet lát, még egy privát állami blokklánccal nehezen verhető.