Trump újra nekimenne a Fednek – a bitcoin lehet a válság nyertese?
A hét meglehetősen mozgalmasan indult a pénzpiacokon: miközben a Wall Street jelentős veszteségekkel nyitott, és az amerikai dollár hároméves mélypontra gyengült, a bitcoin (
BTC Price
) árfolyama emelkedett. A vezető kriptovaluta hétfőn (április 21-én) 87 ezer dollár közelében cserélt gazdát, ami napi szinten 2 százalékos erősödést jelent – ezzel szembement az általános piaci hangulattal.
A bitcoin lehet a haszonélvezője annak, ha Trump eltávolítja Powellt
A fejlemények sokak szerint a bitcoin újabb szerepkörének erősödését jelzik: a digitális eszköz egyre inkább menekülőeszközként kezd viselkedni, különösen olyan időkben, amikor a hagyományos pénzügyi rendszerek stabilitása meginogni látszik. Ezt a trendet tovább erősítheti, ha Donald Trump valóban megvalósítja azt, amit egyes sajtóértesülések szerint fontolgat: leváltja a Federal Reserve elnökét, Jerome Powellt.
A hír már önmagában is megingatta a piacokat. A dollárindex (DXY) hétfőn eséssel reagált, és az amerikai részvénypiac is negatív tartományban nyitott. Az ilyen típusú bizonytalanság, különösen ha a jegybanki függetlenség kerül veszélybe, komoly aggodalmat vált ki a befektetőkből – és alternatív megoldások keresésére ösztönözheti őket.
Trump hétfőn tovább élezte a helyzetet, amikor nyilvánosan „nagy vesztesnek” nevezte Powellt, és kijelentette: ha a kamatokat nem csökkentik azonnal, az gazdasági lassuláshoz vezethet. A megjegyzés különösen annak fényében erős, hogy Powell eközben épp a stagfláció veszélyére figyelmeztetett, tehát az elnöki elvárások és a jegybanki irányvonal látványosan ütköznek.
Erdogan évek óta beavatkozik a török jegybank működésébe – a következmények drámaiak voltak
A történet azonban nem példa nélküli. A törökországi gazdaság az elmúlt években egy igen hasonló helyzeten ment keresztül. Recep Tayyip Erdogan elnök 2019 óta folyamatosan beavatkozott a török jegybank működésébe. Az elnök szinte sorra váltotta le a Török Nemzeti Bank vezetőit, miután nem értett egyet a kamatemelési döntéseikkel. Erdogan ideológiája szerint a magas kamatok „a gazdagokat még gazdagabbá, a szegényeket még szegényebbé teszik”, ezért saját bevallása szerint alacsony kamatokkal kívánta letörni az inflációt – még akkor is, ha ez ellentmondott a közgazdasági elméleteknek.
Az eredmény: a török líra 2019 óta több mint hétszeresére gyengült, jelenleg 38 líra fölött jár egyetlen amerikai dollár. Az infláció tartósan magas szinten maradt, és 2025-re elérte a 40 százalékot. A pénzügyi bizonytalanság elől menekülve sok török befektető már 2020–2021-ben a bitcoin és a stabilcoinok felé fordult, amelyek – a kormányzati beavatkozással szemben – ellenállóbbnak bizonyultak.
Erdogan példája komoly figyelmeztetésként szolgálhat Trump számára. A jegybanki függetlenség megbontása, különösen inflációs környezetben, hosszú távon a befektetői bizalom elvesztéséhez vezethet, és akár az amerikai dollár stabilitását is kockáztathatja. Bár a dollár világvalutaként sokkal erősebb alapokkal rendelkezik, mint a líra, az utóbbi három hónapban így is több mint 10 százalékos gyengülést szenvedett el a DXY értéke, amely jelenleg 98 körül mozog – derül ki a TradingView adataiból.
Ráadásul a dollár globális tartalékvaluta szerepéből adódóan a következmények messze túlnyúlhatnak az Egyesült Államok határain. Az olyan országok, amelyek a folyó fizetési mérleg többletük egy részét amerikai állampapírokba fektetik – például Japán, Kína vagy Németország –, újragondolhatják befektetési politikájukat, ha a Fed függetlensége meginog. Ez pedig komoly volatilitást okozhat a globális pénzügyi piacokon.
Ugyanakkor ez a fajta bizonytalanság újabb lökést adhat a digitális eszközök térnyerésének. Ahogyan Törökországban is a lakosság egy része a bitcoinhoz és stabilcoinokhoz menekült, úgy az amerikai befektetők is hasonló utat választhatnak, ha úgy érzik, hogy a hagyományos pénzügyi eszközökbe vetett bizalmuk megrendült. A bitcoin, mint cenzúra- és lefoglalás-álló eszköz, éppen az ilyen helyzetekben válhat igazán értékessé.