Februárban jön az orosz kripto-szabályozás
Az új szabályok elsősorban a kriptotőzsdéket, váltókat és piactereket fogják érinteni.
Az orosz kormány a következő hónapokban tervezi tárgyalni a kriptodevizák szabályozását, áll egy hétfőn kiadott hivatalos közleményben Anatoly Aksakovtól, a duma pénzpiacokért felelős állami bizottságának elnökétől.
Aksakov szerint az új szabályok mellett egy másik tervezetben a befektetési és közösségi finanszírozású blokklánc projekteket is szabályozni fogják. Az orosz kormány a polgári törvénykönyvét is módosítani kívánja, melybe szintén beillesztenék a kriptovalutákra vonatkozó jogi előírásokat.
A kripto-szabályozás elsősorban az érme piactereket instruálná, külön a kereskedési platformokra és kriptotőzsdék kitérve.
Az [új] törvény az elektronikus platformokon és piactereken végrehajtott tevékenységet szabályozza,” kommentálta Aksakov. „Még december végén adtam be az állami dumának a törvénytervezetet. A bevezetését február 15-én tervezzük azért, hogy elindíthassunk egy pilot projektet 20 hitelintézettel és a moszkvai tőzsdével közösen.
Bekopogtat a kripto-szabályozás Oroszországban
Aksakov már a múlt év kezdete óta a kriptodevizák hathatós szabályozása mellett szónokol. 2018 májusában küldött el egy törvénytervezetet az orosz parlamentnek, melyben néhány egyszerű és követhető standardot vázolt fel annak érdekében, hogy hatékonyan ellenőrizni lehessen a kriptókat.
A törvény definiálja a kriptodevizákat, a minőségét (hasznossági vagy értékpapír token, vagy éppen egy ingatlan tulajdonjoga), de arra nem ad választ, hogy az érvényben lévő ingatlantörvények vonatkoznak-e az adott kategóriába sorolható tokenekre.
Ugyanakkor a törvény pontosan leírja és disztingvál a hasznossági és az értékpapír tokenek, valamit a kriptodevizák között. Például a bitcoint, mint több kibocsátóval rendelkező digitális eszköz definiálja, mialatt a tokeneket vállalati, egyetlen kibocsátóra eredezteti vissza .
A törvény egyben kimondja, a kriptodevizák nem minősülnek hivatalos fizetőeszköznek az Orosz Föderáció területén, bár ennek jogi kihatása limitált, ugyanis a világ legtöbb országa csakis a saját maga által kibocsátott fizetőeszközt minősíti hivatalosnak.