A filmek megelevenednek: így formálja át az életünket a mesterséges intelligencia
Egyre több területen jelenik meg a mesterséges intelligencia (AI), és sokszor nem is sejtjük, mennyire mélyreható következményekkel járhat. Az alábbi összeállításban körüljárjuk, hogyan formálhatja át a mesterséges intelligencia a munkaerőpiacot, a társadalmi viszonyokat, az adatvédelem határait, sőt, akár a jogi és bűnüldözési rendszereket is.
Amikor a jövő már itt van: az Egyesült Királyság gyilkosság-előrejelző rendszere
A brit Igazságügyi Minisztérium (MoJ) egy különösen vitatott mesterséges intelligencián alapuló programot tesztel, amelynek célja előre jelezni, hogy kikből lehet jövőbeli gyilkos. A Statewatch civil szervezet szerint ez az algoritmusokon alapuló rendszer olyan nagymennyiségű adatot dolgoz fel, amelyben nem csupán bűnügyi nyilvántartással rendelkező személyek szerepelnek, hanem akár hétköznapi állampolgárok is.
A Minority Report című film világát idéző program a dokumentumok szerint azt vizsgálja, milyen jellemzők növelhetik az ember esélyét arra, hogy valaha gyilkosságot kövessen el. Emellett új, adat-tudományos módszerek kipróbálása is zajlik a kockázatelemzés céljából.
A Minority Report c. film plakátja (DreamWorkz)
Sofia Lyall kutató szerint ez a rendszer nemcsak „hátborzongató és disztópikus”, de erőteljesen diszkriminatív is lehet. A szakértő úgy véli, hogy a rendszer az érzékeny adatok – például mentális egészség, függőség vagy fogyatékosság – alapján képes lenne erőszakos bűnözőként profilozni embereket, ami mélységesen etikátlan.
Vámháború és robotgyárak: az amerikai álom gépiesített változata
Donald Trump korábbi elnök Kínára kivetett vámjainak célja elsőre nevetségesnek tűnt sokak számára. Dave Chappelle komikus például így gúnyolódott az ötleten: „Azért, hogy az iPhone 9000 dollárba kerüljön? Senki nem akar annyira keményen dolgozni, inkább hordanék Nikes-t, mintsem gyártanám őket.”
Mégis, a jelenlegi amerikai kereskedelmi stratégiának az egyik – kimondatlan – célja az lehet, hogy az olcsó külföldi munkaerő helyett automatizált, robotokkal működő gyárakat telepítsenek vissza az Egyesült Államokba. Howard Lutnick kereskedelmi miniszter a Fox News-ban úgy nyilatkozott: „A robotok le fogják váltani az olcsó munkaerőt, amit a világ különböző pontjain használnak.”
Bár a CBS egyik műsorában Lutnick igyekezett úgy tálalni a dolgot, mintha ez jó lenne az amerikai munkásoknak, a riporter gyorsan közbevágott: „De hát ezek automatizált gyárak.” Mire Lutnick: „A lényeg az, hogy ki fogja ezeket megépíteni és üzemeltetni” – próbált visszatáncolni, utalva arra, hogy emberek dolgozhatnának szerelőként vagy karbantartóként. A valódi kérdés azonban az, hogy ezek valóban kompenzálják-e az elveszett munkahelyeket.
Deepfake AI-ügyvéd
Egy New York-i fellebbviteli bíróság döbbenten szembesült azzal, hogy az egyik fél által előre beküldött videós érvelésben szereplő ügyvéd nem is létezett. A 74 éves felperes, Jerome Dewald egy deepfake AI-videót készített, amelyben egy nem létező személy fogalmazza meg az érveit, mivel attól tartott, hogy élőben túl sokszor hibázna.
Hamis AI-ügyvéd (fotó: New York-i Legfelsőbb Bíróság via AP)
Bár Dewald nem akarta megtéveszteni a bíróságot – legalábbis elmondása szerint –, az eset világosan rávilágított arra, milyen könnyen vissza lehet élni az AI-eszközökkel a jogi környezetben is.
Cuki sárkányruhás robotkutya és a kedvesség illúziója
Az Universal Studios és a Boston Dynamics közösen készítettek egy olyan robotkutyát, amelyet a közkedvelt „Így neveld a sárkányodat” című animációs film mintájára sárkányszerűvé alakítottak. Az egykor hátborzongató, fémes külsejű robotot immár nagy, gyermeki szemekkel és sárkányjelmezzel láthatjuk viszont.
A venture capitalist Justine Moore úgy fogalmazott: „Elképesztően cukik lettek.” Elon Musk hozzátette: „A robotok a cukiságukkal fognak legyőzni minket”.
A trend arra utal, hogy a robotok kinézetének emberközelibbé – vagy épp gyermeteg módon szerethetővé – tétele változást hozhat a társadalom gépekről alkotott percepciójában.
Mely munkákat veszélyezteti az AI?
A Pew Research Center 1000 AI-szakértő és 5400 átlagos polgár bevonásával készült felmérése szerint a következő 20 évben az alábbi szakmák vannak leginkább veszélyben:
- Pénztárosok (73% szerint az AI leváltja őket)
- Teherautó-sofőrök (62%)
- Gyári munkások (60%)
- Újságírók (60%)
- Szoftverfejlesztők (50%)
Az átlagemberek szerint a zenészek (45%) és a tanárok (43%) is nagyobb veszélyben vannak, mint ahogy azt az AI-szakértők gondolják.
Egy másik, 2024-es PYMNTS felmérés szerint az emberek 54%-a szerint az AI „jelentős veszélyt” jelent a munkahelyek tömeges megszűnésére.
De talán nem olyan sötét a jövő: az AI mint munkaerő-támogató
David Autor, az MIT közgazdásza szerint nem kell feltétlenül rettegni: az AI nem feltétlenül váltja le az embereket, sokkal inkább segítheti őket. „Két elképzelés van az AI-ról. Az egyik szerint a gépek irrelevánssá tesznek minket. A másik szerint hasznosabbá. Én ez utóbbira szavazok” – nyilatkozta az MIT AI 2025 konferencián.
Az újságírás például már most hatékonyabbá vált az AI segítségével. A hangfelvételek gyors átírása, az információk keresése Perplexity típusú rendszerekben rengeteg időt takarít meg. A The New York Times AI-kezdeményezéseiért felelős Zach Seward szerint most már olyan kutatásokat is elvégezhetnek, amelyekhez korábban nem volt kapacitás: több tízezer oldalnyi dokumentum átnézése, több száz órányi videó vagy periratok feldolgozása.
Egy Lisa nevű mesterséges intelligenciával rendelkező hírolvasó az indiai OTV hálózaton. (OTV)
Ráadásul az AI nemcsak a nagy, adatintenzív anyagok feldolgozásában segít. A napi rutin is gyorsabbá válik: egy-egy téma előkészítése, interjúk alapkutatása, háttéranyagok gyors összefoglalása olyan feladatok, amelyek korábban akár egy egész napot elvettek. Ma már percek kérdése.
Ez különösen azoknak a szerkesztőségeknek jelent segítséget, ahol kevés az ember és sok a feladat – vagy ahol a gyorsaság és a pontosság versenyelőnyt jelent.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az AI átveheti az újságírók helyét. A kreativitás, az egyedi látásmód, az emberi empátia, a kontextus ismerete, a kapcsolati háló – ezek mind olyan értékek, amelyeket egy gép még nem tud pótolni. Sőt, ezek adják a legjobb újságírók igazi erejét.
A technológia tehát nem feltétlenül az újságírás végét, sokkal inkább annak evolúcióját jelenti. Az, hogy a mesterséges intelligencia kivel dolgozik együtt — géppel vagy emberrel —, végső soron a közönség és a szerkesztőségek döntése lesz. Az viszont biztos, hogy a hírgyártás jövőjébe az AI is beleszól.
A mesterséges intelligencia hírszerkesztésben való alkalmazása ugyan növelheti az objektivitást, de nem garantálja azt. Hiszen a legtöbb olvasó még mindig a szenzációhajhász és megosztó tartalmakra kattint. Így az AI algoritmusok is könnyen elkezdhetnek a közösségi média hibáihoz hasonló módon működni.
Yuval Noah Harari izraeli történész szerint ez komoly veszély. Emlékeztetett rá, hogy Lenin és Mussolini is újságszerkesztőként alapozták meg hatalmukat. Ma viszont a legfontosabb „szerkesztők” nem emberek, hanem algoritmusok, amelyek döntenek arról, mit látunk a hírfolyamainkban.
Az univerzális alapjövedelem kérdése: butító bőség?
Ha az AI miatt valóban tömegesen szűnnek meg munkahelyek, a politikusoknak új módszereket kell találniuk a robotok által termelt vagyon újraelosztására. Egyesek szerint ez univerzális alapjövedelem (UBI) formájában történhet.
Scott Alexander a Dwarkesh podcastban felvetette: ha tényleg határtalan jólét jön az AGI-nak (általános mesterséges intelligenciának) köszönhetően, az emberek 99%-a talán egyfajta „agyatlan fogyasztói pürébe” süllyed majd. Mások azonban vitatják ezt: egy X-es kommentelő például így fogalmazott: „Németországban a víz szinte ingyen van, mégsem hagyja senki nyitva a csapot egész nap”.
AI-hírek dióhéjban:
- A Grok használata februárban 2393%-kal nőtt, elérve az 54,6 milliós csúcsot. De még így is naponta háromszor annyian használják a ChatGPT-t.
- A ZDNet szerint a Gemini népszerűsége a ChatGPT-hez képest olyan, mint a Bing a Google-höz. A DeepSeek és a Perplexity valamivel kevésbé népszerűek, de még mindig megelőzik a Claude-ot.
Top AI eszközök: ZDNET
- A Google új kutatása szerint az AI olyan „egzisztenciális kockázatot” jelenthet, amely akár az emberiség pusztulásához is vezethet. A cég szerint világos útitervre lenne szükség a veszélyek kezelésére.
- A Microsoft Copilot új funkciókat kapott: most már éttermek, rendezvények és ajándékok foglalását is elvégzi a háttérben.
- Az Olas Network AI-alapú portfóliókezelő rendszere elérte a napi 600 aktív ügynököt és az 5,25 millió tranzakciót.
A fenti példák világosan mutatják, hogy az AI nem pusztán technológiai újítás – hanem kulturális, gazdasági és erkölcsi kihívás is. Egyelőre még rajtunk múlik, hogyan válaszolunk ezekre a kihívásokra.