Kína leállította a repülőgép-átvételeket – új szintre lépett a kereskedelmi háború?
Az amerikai–kínai kereskedelmi háború újabb fordulatot vett: Peking csendben utasította a kínai légitársaságokat, hogy függesszék fel a Boeing repülőgépek további átvételét. A döntés hátterében az egyre mélyülő vámháború áll, amely immár nemcsak vámokkal, hanem egyre látványosabb, nem vámjellegű megtorlásokkal is operál.
Kínai stop a Boeingre
Bennfentes forrásokra hivatkozva a Bloomberg arról számolt be, hogy a kínai kormány hivatalosan megtiltotta a légitársaságoknak a Boeing repülőgépek további átvételét. Emellett az utasítás kiterjed mindenféle amerikai gyártmányú repülőipari alkatrész és felszerelés beszerzésének felfüggesztésére is. Bár a hivatalos közlés elmaradt, a lépés egyértelműen válaszlépés az Egyesült Államok által bevezetett 145%-os vámtarifára. Kína április 11-én 125%-ra emelte az amerikai árukra kivetett vámot, majd másnap már a nem vámjellegű ellenintézkedések következtek.
Várható következmények a légiközlekedésben
A rendelkezés nem érinti automatikusan azokat a repülőgépeket, amelyek dokumentációja és kifizetése még a vámemelés előtt lezajlott. Az ilyen gépek beléptetését egyedi elbírálás alapján még engedélyezhetik. Ugyanakkor a legtöbb jövőbeni szállítás bizonytalan időre felfüggesztésre került. A kínai kormány azt is fontolgatja, hogy pénzügyi segítséget nyújt azoknak a légitársaságoknak, amelyek korábban Boeing-gépeket lízingeltek, és most a megemelkedett költségek miatt nehéz helyzetbe kerültek.
Boeing részvények és piaci hatás
A bejelentések hatására a Boeing részvényei 3,5%-os eséssel reagáltak, és a cég piaci értéke tovább közelít a 2020-as, járványidőszaki mélypontokhoz. A részvény idén már több mint 10%-ot veszített értékéből – a kilábalás jelei pedig továbbra sem mutatkoznak.
A megtorlás túlmutat a repülőiparon
A Boeing elleni lépés csak egy szelete annak az egyre komplexebb stratégiának, amellyel Peking reagál az amerikai kereskedelmi szankciókra. Az utóbbi hetekben Kína egyre határozottabban fordult a nem vámjellegű megtorlások irányába, és több fronton is nyomást gyakorol Washingtonra.
Kapcsolódó tartalom: A bitcoin jöhet ki nyertesként az USA és Kína közötti vámháborúból?
A kínai kormány korlátozta a hollywoodi filmek importját, csökkentette a ritkaföldfémek exportját, amelyek kulcsfontosságúak a high-tech ipar számára, és szándékosan gyengítette a jüant, hogy ezzel is ellensúlyozza az amerikai tarifák hatásait. Emellett fokozott adatvédelmi és kiberbiztonsági ellenőrzések alá vonták az amerikai technológiai vállalatokat, valamint államilag ösztönzött bojkottra buzdították a fogyasztókat az amerikai termékekkel szemben. Nem utolsósorban pénzügyi nyomásgyakorlásra is sor került: Peking megkezdte az amerikai államkötvények eladását, ami hosszabb távon akár a dollár stabilitására is hatással lehet.