Hitler tényleg Dél-Amerikába menekült?
Bár a történelemkönyvek szerint Adolf Hitler 1945-ben, a berlini Führerbunkerben öngyilkosságot követett el, évtizedeken át tartotta magát a gyanú, hogy a náci diktátor valójában elmenekült – és Dél-Amerikában bujkált. A CIA évekig foglalkozott a lehetséges nyomokkal, miközben több ezer náci tiszt és kollaboráns valóban Latin-Amerikába menekült, hogy elkerülje a felelősségre vonást.
Most, hogy Argentína bejelentette: nyilvánosságra hozza az országba szökött náci háborús bűnösökkel kapcsolatos titkosított iratokat, ismét reflektorfénybe került a kérdés: mi az igazság az állítólagos menekülés és a dél-amerikai kapcsolatok történetében?
Hitler nyomaira bukkantak Dél-Amerikában?
A CIA több dokumentuma is tanúskodik arról, hogy éveken át vizsgálták Hitler esetleges szökésének lehetőségét. Miközben a világ már elkönyvelte, hogy a náci vezér 1945. április 30-án öngyilkosságot követett el, az amerikai hírszerzés terepen dolgozó ügynökei számos, olykor homályos információ alapján próbálták feltérképezni, vajon valóban sikerült-e Hitlert eltüntetni a háború utáni Európából.
Adolf Hitler beszéd közben az 1935-ös nürnbergi náci pártgyűlésen. Forrás: ullstein bild / Getty Images
A hivatalos verzió szerint Hitler és felesége, Eva Braun a Führerbunkerben vetettek véget életüknek. A holttesteket benzinnel lelocsolták és felgyújtották, ám csak részben égtek el (a sietség és az elégtelen körülmények miatt). A szovjetek később exhumálták a maradványokat, azonosították őket a fogazat alapján, majd a KGB 1970-ben megsemmisítette a testeket. Az MI5 szerint Moszkvában ma is őriznek egy állkapcsot és egy koponyadarabot, amelyeket Hitleréinek tartanak.
Egy 1945 októberi titkosított jelentés szerint az amerikai hadügyminisztérium egy la faldai fürdőszállót azonosított lehetséges rejtekhelyként. Forrás: CIA
A bizonytalanság azonban sokáig élt. Egy 1945 októberében kelt CIA-dokumentum például arra utal, hogy az amerikai hadügyminisztérium értesítette az FBI-t egy esetleges rejtekhelyről: egy La Falda városában működő argentin fürdőszállóról, amelyet Hitler használhatott volna, ha sikerül kijutnia Európából. A szálloda tulajdonosáról és családjáról az szerepel a jelentésben, hogy régóta támogatták a náci mozgalmat, és kapcsolatban álltak Joseph Goebbelsszel is. A hírszerzés szerint a helyszín éveken át készülhetett arra, hogy menedéket nyújtson a náci vezetőnek, ha menekülnie kellene.
Tíz évvel később, 1955 októberében újabb jelentés készült. Egy CIMELODY-3 kódnevű ügynök arról számolt be, hogy egy ismerőse olyan információt kapott egy állítólagos egykori SS-katonától, Phillip Citroentől, aki azt állította: Hitler életben van, és Kolumbiában bujkál. Azt is hozzátette, hogy rendszeresen találkozik vele, és egy fényképet is mutatott, amelyen állítása szerint ő és Hitler látható egy kolumbiai tengerparton. A férfi a jelentés szerint „Adolf Schrittelmayor” álnéven élt, és 1955 elején Argentínába távozott.
Phillip Citroen egy tengerparti fotón azzal a férfival, akit Hitlernek mondott Kolumbiában. Forrás: CIA
A CIA ugyan hivatalosan engedélyezte az ügy további vizsgálatát, de a jelentés végén megjegyezték: kevés esély van arra, hogy bármi kézzelfogható bizonyíték előkerüljön, ezért javasolták az ügy lezárását. 1955 után nem ismert olyan nyilvános dokumentum, amely szerint a CIA tovább foglalkozott volna Hitler felkutatásával.
A „CIMELODY-3” fedőnevű CIA-ügynök barátjától kapott információt: egy állítólagos SS-katona azt állította, hogy Hitler életben van Kolumbiában. Forrás: CIA
Ami nem összeesküvés: a náci jelenlét bizonyítékai
A nácik dél-amerikai jelenlétével kapcsolatos állításokat ugyanakkor több, ténylegesen is igazolt példa is alátámasztja. 1960-ban izraeli ügynökök titokban elfogták Argentínában Adolf Eichmannt, a holokauszt egyik fő szervezőjét. Jeruzsálembe szállították, ahol halálra ítélték és kivégezték. Josef Mengele, az auschwitzi „halál angyala” szintén Latin-Amerikába menekült, és sosem fogták el. Brazíliában halt meg 1979-ben, úszás közben kapott szívinfarktus következtében.
A Buenos Aires Times nemrég arról számolt be, hogy Argentína belügyminisztere, Guillermo Alberto Francos bejelentette: az állam nyilvánosságra hozza azokat a dokumentumokat, amelyek az országba menekült és éveken át védelmet élvező náci háborús bűnösökről szólnak. A közzététel a banki tranzakciókra és a „patkányvonalak” működésére is ki fog térni. Francos szerint nincs ok arra, hogy ezek az iratok továbbra is titkosítva maradjanak.
Adolf Eichmann, náci háborús bűnös egykori lakóháza Buenos Aires egyik külvárosában, San Fernandóban, ahová a háború után menekült. Forrás: Getty Images
Becslések szerint körülbelül 10 ezer náci és fasiszta háborús bűnös menekült Latin-Amerikába a második világháború után, elkerülve a felelősségre vonást. A közeljövőben nyilvánosságra kerülő argentin akták újabb fényt deríthetnek ezekre a menekülési útvonalakra és a háttérben működő kapcsolatokról szóló feltételezésekre is.